Ostrozánsky Gellért
(1964-)
Felvidék
Idő    Értékelés
Mint forgalmi dugó
Összetorlódtak a betűk
S a szavak halmazba zsugorodva
Elvesztették zamatos jelentőségük
Mire sorbarendeződnek
Múltba vész aktualitásuk

Pang a gondolat folyama
Csak apály-tócsák emlékeztetnek
Egy régi mederre
Sóvárog a tikkadt elme
Érzéki érintésedtől
Egy felhőszakadás kellene
Beküldő: Ostrozánsky Gellért
Olvasták: 73
Ecset szőrén megelevenedik
Tubusokba relytett massza
S új életre indul
Vászonra tapadva
Kivirágzik a kéz
S az elme akarata
A színkavalkád terében
Fogantatás pillanatától
Az anyag-rezonancia összekeveredik
Festék s alany egyé válik
Ahogy a teremtés formája
Megszületik

Egy apró tovalépés
A megformált világ
Lét-harmóniájában
Beküldő: Ostrozánsky Gellért
Olvasták: 80
Messzire hallatva hangját
Simára csiszolt kövek közt
Pancsolva siklik büszkén
A vén folyó.
Az éji fagy csillagfényes
Dermesztő karmait
Sebesen nevetve kerüli
A fakadó forrás árnyékában.
Lehellete a parthoz tapadva
Inbolyogva száll felette
Úgy követi szorosan
Az úszó levelek vándorlását.
Mély kanyarok relytekében
Elidőz csendesen
Aztán lendülettel neki iramodik
Hogy a lemaradás idejéből
S a partból valamit lefaragjon.

Aztán...
Ahogy egyre távolodik
Közelít lüktető szívéhez
Duzzad hajlékony teste
Meg a civilizáció szennye
Mi tisztaságát bekebelezte.
...
Beküldő: Ostrozánsky Gellért
Olvasták: 73
Végy két csillogó szempárt,
Add hozzá egy mosoly ragyogását,
Forró ölelést szeretõ szívvel
Bármilyen mennyiséggel,
Kedves hangú fülbemászó dallamot,
Bódító Rózsa illatot,
Csipetnyi álmodozó csillagharmatot,
Fűszer gyanánt édes csókot-
Keverd lágyan simogatva
Szerelemlángon pirítgatva.
És
Magadhoz veheted
Mindennapi boldogság kenyered.
Beküldő: Ostrozánsky Gellért
Olvasták: 77
Évezredes pusztítás
Ott lapul a génben
Mely virágzik még mindig
Sokaknak szívében

Ármányos az ember
Visszaél gőggel
Az Istentől kapott
Kódolt üzenettel.
... Izmusok illúziója
Hajtja silány tettét
A megváltótól csalta
Felkent pecsétjét.

Hol
Széttört sorsok útvesztőjén
Csikorogva
Lánctalpak tapadnak a vérhez
Keserű könnyek függvénye
Latrok kezéhez.

Ahol
Az otthon gyászos
Romokban
Az elesett ember.
A születendő tán feledheti
Egyszer
Csak csendben
Hol élni most még nem mer.

Vándorló világban hazátlan
Sok árva
Telhetetlenek gőgjétől
Nehezebb a lánca.
Az élet most olcsó
A piacon nincs ára
A vergődés az embert
Lehúzza a sárba.

Ármányos az ember
Visszaél gőggel
Az Istentől kapott
Kódolt üzenettel.
Évezredes pusztítás
Ott lapul a génben
Mely virágzik még mindig
Sokaknak szívében.
Beküldő: Ostrozánsky Gellért
Olvasták: 68