Ostrozánsky Gellért

(1964-)

Felvidék

Az adó nagy adu
A választottak kezében.
Dől a lé,
És nem is szerényen.
Szépszerével
Törvényt hoznak,
És bár lassan ,
De az előírások szaporodnak
Megfelelően a programnak.
Mindennemű vagyonodra
Meg van az adó kulcsa.

A lélegzetért még
Nem kell fizetned,
De a levegő minőségét
Már megadóztatják veled
Valamilyen módon,
És még csak nem is sejted
Mennyi irányba gurul
Kereseted
Amíg verejtéked
Munkád közben
Letörölted.

Amikor felsírtál első
Levegővételedtől
Számítottak veled,
Hogy az életed
Előbb-utóbb busásan
Meg kell fizetned.
Adóznod kell
Tetszik vagy sem,
Kibúvót nem fogadnak el.

Terhed a végsőkig
Visszahúz a földbe,
És ha majd kint leszel
Talpalatnyi helyeden
Mindörökre,
Utódod még akkor is fizet
Adót....Sírhelyet.

Fel s ki-talál-ták rendesen
Az adó nagy adu,
És ez bizony nem kamu
A-ki-választ-ott-ak kezében.

Az emlékek üstjében
Hogy oda ne égjen
Kavargatom
A gyermekkorom.

Mert hiszen az életben
A legszebb véletlen
Ami történt
Akkor volt gyerekként.

A Nagy ismeretlen világ
Mind felfedezésre várt
A sok haverral közösen
Osztoztunk az örömökben.

Együtt nőttünk cseperedtünk
Mint a legjobb testvérek
Volt bizony hogy olykor-olykor
Megfenyítettek a bölcs vének.

Részletezni nem is tudom
Kalandjaink hosszú sorát
Mert olyan sok volt az alkalom
És az időben elvesztette aktualitását.

A szívemben még most is őrzöm
Sok pillanat ízes zamatát
És lelkemben mindenkivel törődöm
Ha nem is halljuk egymás szavát.

Más utakon járunk
Így kellett hogy legyen
De néha lelkünk összeér
Fenn az üveghegyen.

Találmányok között
Mikor útnak indulsz
Az ismeretlenbe
Jó dolog a navigáció
Mert a cél vele
Könnyen megtalálható

Ahogy alattad
Az út halad
Az utasításokat szabab
Megszegned
Akkor is elvezet
Kerülővel a helyed
Megtalálod.

A gond csak
Akkor van
Amikor elveszel
Önmagadban.

Egy esős vasárnap estén
De máskor is
Amikor
Nyomaszt légszomjasan
Kesernyés hangulatban
Az egyedüllét
Magányomban
Mosolyoddal takarództam.

Mosolyoddal takarództam
Amíg vacogtam
Elaludtam
És szemedből a tiszta fénnyel
Másnap reggel
Ahogy a dalban is van
Vidáman ébredek fel.

Amikor csak akarom
Magányomban
A szemem behunyom
És a tiszta fényű
Mosolyoddal takaródzom
Lelkem így melegen tartom.

Gyökereket tépő vihar
Fújtatva prüszköli szerte szét
A fagyos esőcseppeket
És a duzzadó patak lihegve rohan
Lefelé a folyóba.

Elszántan küzd
Bókolva hajlong az erdő
A felkorbácsolt szél dühében
Haragos szilaj erő
Tiszteletet parancsol.

Mintha sínek mellett mennék
Száguldó szerelvények tonnái
zakatolva dübörögnek mellettem
Rángatva vissza húz
Szinte beleremegtem.

A süvöltő légáramlat makacsul
Kabátom markolja
És bőröm alá hideget kapar
Jeges vicsorgással
Harap a csontomba
Lépteimmel dacolva.

Dermesztő gőggel
Lélegzetem
Számtalanszor vissza nyomja
A levegőt előlem ellopva
Fölényesen vigyorgott rajtam
Miként kapkodom
Pár lopott lélegzetért.
Egy nyomorult kis életért.

Az úton
Miként küzködöm magam haza
Idővel bőszült haragja
A nap sugarainak hatása
Alatt megenyhül
S mint durcás gyerek
Ki tudja rosszat cselekedett
Lecsillapodva elszendereg.

Elázott a mai napom
Meg a kabátom
És ahogy megvillan a fény
Ismerős ablakokból
A tócsákban láthatom
Utamon
Lépteim megszaporázom.

Az otthon melege
Békét önt a szívemre.