A mi múltunk, ó, de gazdag…

Kalandozások
Korában féltek minket.
Sokszor mi győztünk.
*
Ezerben István
Alapított országot.
Magyarországot.
*
Ezerkettőszáz
Éveiben tatárok
Dúlták országot.
*
Mátyás királyunk
A Nagy Magyarországot
Kiterjesztette.
*
A mohácsi vész
Ezerötszázhuszonhat!
Így lett hódoltság.
*
Kurucz felkelést
Ezerhétszáz elején
Labanc leverte!
*
A szabadságharc
Ezernyolcszáznegyvennyolc!
Habsburg leverte!
*
Kiegyezés és
Ipari forradalom:
Felemelkedtünk.
*
A Nagy Háború
Tönkretette országot
És jött Trianon.
*
Második Világ-
Háború másította
Meg a világot.
*
Szocializmus
Kezdődött, bár nem kértük.
Majd ötven évig…
*
A szabadságharc
Ötvenhatban fellángolt.
Azt is leverték!
*
Demokrácia…
Új társadalmi rend lett!
Pénzecske az úr!
*
Élünk és küzdünk,
Létért és jobb jövőért.
Ilyen világ lett...

Vecsés, 2013. április 11. – Kustra Ferenc József– íródott: senrjú csokros történelmi visszatekintésben, senrjú csokorban.

Sohase mond, hogy elveszünk…
Sohase mond, hogy nem hiszünk…
Ne mondj olyat, hogy itt a vége…
Ne mondj olyat, hogy nincs reménye!

Vecsés, 2008. augusztus 24. – Kustra Ferenc József – íródott; szívből jövő biztatásomként… 1848. megemlékezésére!

A hazáról…

Miért hullik a sok könny?
Miért terjed a közöny?

Rongálják a mi lelkünket!
Hogy vessük le félelmünket?

Két évig dúlta mongol az országot,
A török itt élt, sok évig itt lakott.
A labanc jött és ment, így uralkodott,
Jött Trianon és hagyott egy fikarcot.

A Don-kanyarba veszett, sok-sok katona…
Úgy tűnik, ez lett hazánk nem múló sorsa.
Idegen hatalom parancsolt és mi mentünk a háborúba.
Ott vesztek mind legjobbjaink és beájult szívünk a borúba.

Ötvenhatban próbáltunk lábra állni,
Bíztunk, a hatalom ki fog vonulni,
De nem vonult ki, bebetonozta magát.
Ember nem érti… de nem hallatja szavát.

Mi a nagy szívünkkel, mindig nekiállunk a hegyeknek...
Oda, igazi hazafi szívek minket elvezetnek,
Hogyha azt mi megmászni nem tudjuk,
Nekiállunk, messzire elhordjuk.

A harci lovak toporzékolva várják a riadót,
De e helyett a trombitás fújja az il silenziot.
Miért? Miért folyik az a sok könny?
Lesz még valaha, hogy nem lesz közöny?

Hogy vessük le félelmünket?
Ha rongálják a lelkünket!

Miért terjed így a közöny?
Miért hullik… a bánat könny?

Vecsés, 2013. január 7. - Kustra Ferenc József

Végül mindenből…

A vég nélküli csönd,
Folyvást üldözi ezeréves népünket,
De magány, nem ér el minket!
Volt már itt sok hódító,
De a magyar kilábal a posványból, szívével
És új útra lel, fájó szívvel!
Becsület, igaz szeretet,
Ez, mi viszi előre népet, segít a túlélésben,
Nemzetet a felemelkedésben.

Vecsés, 2018. október 30. – Kustra Ferenc József – íródott; farkasfog formátumban, ami az én fejlesztésem és abban bízva, hogy a Magyarok istene vigyáz ránk… [Lásd. 1848 – 1956]

(3 soros-zárttükrös, önrímes)
Ó, ember, mond ki vagy és hová tartozol?
Ha senki nem vagy, úgy mond hová tartozol?
Ó, ember, mond ki vagy és hová tartozol?
*
(Septolet)
Ó, énbennem
Van félelem,
Nincs értelem…
Bűnös késedelem?

Jelenben ész
Jövőt remélsz,
Múlttól félsz?
*
(Senrjon)
Múltad nélkül semmi vagy,
Legföljebb csak bús, kivagyi vagy…
Öntagadó vagy!
*
(3 soros-zárttükrös)
Ha nem lenne múlt, biz' nem születtél volna meg,
De megszülettél, így tenmagad vagy fergeteg…
Ha nem lenne múlt, biz' nem születtél volna meg.
•
Jövőbe menni minek, ha nem is tudod megfogalmazni?
Múltból fakadsz! Identitásod nem tudod megfogalmazni?
Mi vagy Te? Születésekor már el is veszett ember?
Szedd össze magad, légy élő múltadból való ember!

(Anaforás, 3 soros-zárttükrös, önrímes)
Ember! Ne bámulj csak visszafelé, mert nem arra mész!
Ember! De tartsd a szemed a múltadon, mert onnan mész…
Ember! Ne bámulj csak visszafelé, mert nem arra mész!
*
(Bokorrímes)
Ember! Légy ember, állítólag annak születtél.
Ne degradáld magad, balga, ha már ember lettél!
Tudd a konkrét helyed, ha már a Földre születtél!
*
Emberfia, légy inkább alapos, pedáns, mélyen hova tartozó,
Ne higgy az olyannak, ki erős erények híján, vadul szajkózó!
Emberfia járd a magad botladoztatón rögös útját, fáradhatatlanul,
Ne állj be tömege-sorába csak, hogy mégse láss semmit, végeláthatatlanul.

(3 soros-zárttükrös, önrímes)
Te oktalan, identitás hiányos utad, illatos út a semmibe…
Légy ember, tartozz jó-öreg identitásodhoz, ne higgy nékik semmibe…
Te oktalan, identitás hiányos utad, illatos út a semmibe.

Vecsés, 2021. február 27. – Kustra Ferenc József - az identitás megléte vagy hiánya is dolgozik…