Az éjszaka holdas, ragyogóan holdvilágos,
Mondhatnám szép, sötéten elmosódó, sőt sármos…
Irgalmatlan holdas a táj, fülsiketítő a csend,
Nem mozdulnak a fák, a bokrok, gyenge szellő sem leng…

A szurok sötét éjszakát nem látom a holdfénytől…
Gyönyörű látvány, átélem, merítek e szépségből…

Régen nem láttam ilyen meseszerűséget,
Ámulva álltam, öleltem a mindenséget…
Holdvilágos ködfátyolban úszik a tavasz,
Lesz még itt jó idő, már alig néhány arasz…

Vecsés, 2013. október 2. - Kustra Ferenc József- íródott a természetről

Tél hullajtott könny
Februári langyos eső.
Közelgő tavasz.

Csatornákból tél
Csepeg, bokrokról harmat.
Hólepel-bánat!

Zöldelő határ;
Nyulaknak víg napja van.
Rikkant a tavasz!

Dunatőkés, 2024.február27.
Íródott: haiku csokorban.

Távolság körös-körbe...
Ég, és föld lapos szögbe.

Síkság varázsa békés,
Boldog, szárnyaló érzés.

Lélek nyugtató hajlam,
Vibráló ultra-hangban.

A szabadság szele hív,
Kedv itt nem marad passzív.

Körös-körbe távolság,
A horizontig nyíltság.

Dunatőkés, 2024. Február 27. - Íródott: 7 szótagos páros rím formában.

Fák nyújtózkodva
Hajlongnak, széllökésre.
Felnyög az erdő.
Gyökérrel markolnak sárt,
Kíméletlen erő árt.

Dunatőkés, 2024.február 26. - Íródott: tanka formában.

A naplemente
Elevenedett ecset.
Ős-természetes.

Szűkülő foszlány
A távoli fák alatt.
Az est mocorog.

Dunatőkés, 2024.február 27.
Íródott: haiku formában.