Ki tudja miért hullajt a rózsa
harmatos cseppből gyöngyöket?
Mért van olyan szép színes virága,
ha szúrós tövise megsebez?

Mért árad olyan bűvös illat
szirmaiból, és hogy lehet
hirtelen olyan nagyot szúrni,
hogy kiserkentse a véremet?

Talán épp olyan, mint az ember.
Olyan gyönge, és védtelen,
s szúrós tövise épp azért van,
hogy bársonyos szirmát védje meg.

Oly furcsa, mint az emberi lélek.
Mindig az szebb, mely színesebb,
S élénk szirmában benne rejlik
ezernyi rejtett félelem.

Amelyik szép, az oly törékeny,
hogy minden szellőtől megremeg,
Mégis: először azt tépik le,
s ha hervad, eldobják messzire.

Akár a lélek. Amelyik szép, az
minden rossz szótól megremeg,
s amelyik gonosz, meg se rezzen,
hisz annak nem fáj semmi sem.

Haiku csokor, eredeti Basho féle stílusban…

Éjjeli szellő
Az arcot simogatja.
Felüdülés nincs.
*
Ragyogó éj-fény
Megnyugvást nem ad. Hőség.
Ventilátor szél…
*
Ventillátorból
Meleg levegő táncol…
Nincs hűs fuvallat.
*
Fák a holdfényben.
Fátylas holdsugárt terít.
Meleg esővíz.
*
Langyos széllel kel,
Sárgás-vörös pirkadat.
Új napra virrad…
*
Hőség tombol,
Tünemény napsugarak.
Hőgutaveszély.
*
Égő levegő,
Mintha tűzről fakadna.
Déli napmeleg.
*
Vibrálón látszik,
Remeg, csalfa délibáb.
Hőségben látni.
*
Nagy, korhadt kútgém
Nyikorog a szélviharban.
Hőség enyhítés.
*
Kellemes hűvös
Este sincs! Meleg szellő.
Szagos izzadtság.
*
Esti horizont,
Vörös ég alját mutat.
Este is hőség.
*
Este, sötétbe
Borulva tovább izzad.
Mise harangszó.

Vecsés, 2015. július 3. - Kustra Ferenc József - 3-400 éve Japánban úgy tartották, ha a haikuíró, életében meg tudott írni 10 haikut, akkor ő már mester!

Haiku csokor, eredeti Basho féle stílusban… Az állatvilágról.

Hajnalhasadás,
Kakas már kukorékol.
Élet-ébresztő!
*
Kéményen gólya
Tollászkodik így reggel.
Csőrmosakodás.
*
Víztócsa csábít,
Fürdő gerlepárokat.
Tisztaságkényszer.
*
Pacsirtaének.
Érett búza, zöld kender.
Mező illata…
*
Lankás magaslat,
Beborítva tölgyessel.
Pihegő galamb.
*
Vonul a pókhad,
Hálókat építenek.
Fenyő, légymentes.
*
Mezei egér.
Mezőn, szénaszag lebeg.
Dalos pacsirták.
*
Méh ül virágba,
Gyűjti az édes nektárt.
Elfogy! Tovább száll.
*
Méhek zümmögnek.
Kelyhek kitárulkoztak.
Jó virágillat.
*
Pillangó repül.
Virágnektártól részeg.
Vad cikázások.
*
Repülő lepkék,
Színes szárnyak villognak.
Nemrég még báb volt.
*
Fű fölött cikáz
Sok szitakötő villám.
Fecske ebédel.
*
Lepke, minél szebb,
Annál inkább megfogják.
Tűre szúrt szépség.
*
Suhanó felleg,
Oly’ szép szivárványt takar.
Madárcsicsergés.
*
Kúszó madarak,
Az égben vitorláznak.
Parton, vadkacsák.
*
Parton, árny fut el…
Vadkacsa, vízbe ugrik.
Hangos csobbanás.
*
Pipacsok ringnak,
Pacsirtaének hallik.
Csipkefelhő jő!
*
Még élő szárcsát
Visz, szájában a róka.
Rókáné várja?
*
Sánta róka fut
Tyúkudvarból a tyúkkal.
Repülő sörét.
*
A nádirigó
Nádszálon várja párját.
Életkép Balcsin.
*
Sok szitakötő
Táncol a nádas felett.
Fecskék rohama
*
Este a parton,
Békák kórusa zendül.
Gólya vacsora.
*
Fekete csendben
Ülnek feketerigók!
Félik a macskát.
*
Kabócák hangja,
Fülledt, nyáréjszakában.
Izzadó hónalj.

Vecsés, 2015. július 5. - Kustra Ferenc József - 3-400 éve Japánban úgy tartották, ha a haikuíró, életében meg tudott írni 10 haikut, akkor ő már mester!

Haiku csokor, eredeti Basho féle stílusban…

Pirkadat lángja
Sarkallja tovább napot.
Felhőtlen, kék ég.
*
Séta, pipacs, rét,
A harmat könnyként ragyog.
Idegnyugtató.
*
Reggel, ha kardot
Ránt, meglódul nap-sereg.
Hőség alakul.
*
Hőség úgy tombol,
Tünemény napsugarak.
Hőgutaveszély.
*
Gondolat lézeng,
Ölelő kéz meg izzad.
Száradó kórók.
*
Piros a pipacs,
Kint a mezőn, ez csak gaz;
Réten oly’ peckes.
*
Lett virágtenger,
Szellő ring mező fölött.
Kedves napsütés.
*
Madarak vígak,
Dalolnak, és röpködnek.
Boldog, madárlét.
*
Madárdal hull rám.
Vízhullám, házasodik.
Kis hullám, fodros.
*
Sűrű zöld-erdő,
Bárányfelhők játszanak.
Tisztáson, széna.
*
Fák között ropja
Éji táncát, meleg szél.
Nem hozott hűvöst.
*
Árnyékok futnak
Egymás után a fűben.
Forró napsütés.
*
Aratóének
Zeng. Kotta nincs. Kaszálás.
Szomorú kalász.
*
A búzavirág
Elvész a kasza harcban.
Tarló maradón.
*
A búza tövén
Szökken a szár, termés lesz.
Új kenyér alap.
*
Szép idő. Meleg,
Felhőtlen égbolt, szélcsend.
Gyíkok oly’ fürgék.
*
Friss esődallam,
Szomjas természet éled.
Sejtmegújulás.
*
Élednek lombok,
Szellőben, levél zizeg.
Vihar közeleg
*
Hideg és meleg
Levegőből lett vihar.
Csak tört és zúzott…
*
Idő, tomboló!
Selymesen puha vihar?
Jégeső kemény.
*
Mélázó alkony.
Hőség, még tartja magát.
Bágyadt gondolat.
*
Mesés alkonyat,
Rubint fényében csillog.
Jó meleg este.
*
Alkonyati nap
Táncolt, viháncolt kertben.
Meleg az este.
*
Már későre jár,
Fohászhoz készülődünk.
Napisten alszik.

Vecsés, 2015. július 3. - Kustra Ferenc József - 3-400 éve Japánban úgy tartották, ha a haikuíró, életében meg tudott írni 10 haikut, akkor ő már mester!

Ködfátyol borít leplet a földre
könnyben áztatva földet és vetést,
fehér takarót hiába várna,
sehol sincs hó, csak ázik a vetés.

Pedig úgy vágyna meleg takaróra!
Sűrű könnyek közt ázik, didereg,
esdeklő szemekkel tekint az égre,
hozzon már havat, vagy egy kis meleget.

Könnyes szemekkel néz le a felhő,
aztán megrázza rongyos köpenyét,
pár cseppet szór rá néma búcsúzással,
aztán elvonul, s kitisztul az ég.

Olyan szép minden. Zöldül a fű is,
már a hóvirág is bontja szirmait,
rügyeznek már a fák is kint a kertben,
s madarak ülnek már az ágain.

Élénk csipogás tör be a csendbe
s újra éled a tavaszi világ,
napsugár omlik a tavaszi földre,
minden kivirul. Ébred a világ.

Ne búsulj te sem. Lesz még jobb, hidd el!
Nem lehet ilyen gonosz a világ!
Gondolj arra, hogy szebb lesz a holnap,
s rád is vár még egy szebb, egy jobb világ.