M. Laurens
A MEGBOCSÁJTÁS
(Parafrázis Juhász Gyula nyomdokain)

Teremtő istenem, sosem ítélted el őket,
A gyűlölettől fröcsögő hazug köpködőket.
Szomorúan nézted fentről e tévelygő világot,
S átélted velünk, az összes nyomorúságot.

Mert tudtad, hogy mekkora teher az élet,
És mindig is a kezedben volt a végső ítélet.
Hatalmas szíved van, végtelen hatalmad,
És számtalan lélek alkotta örök birodalmad.

A megbocsájtás és mindannyiunk terhe,
A magos égbe szállt veled: föl a fellegekbe.
Ám ma is hallod ott fenn, az isteni magasban,
A vak gyűlölet hangját, egyre hangosabban.

Teremtő istenem, nyugtasd le, odafent őket,
A gyűlölettől fröcsögő esztelen köpködőket.
Bocsáss meg nékik, mert mégis csak emberek,
Nem tudják szegények, mit is cselekszenek.

Budatétény 2026. július. 09.

Holdvilág szűkül,
Hajnal már ébredezik.
Kisiklott élet…
*
Vezérállat is lehettem volna,
Csak szarvatlan kos vagyok.
A sorsom… ám másként gondolta,
Csak a rabszolgám vagyok.
*
Megfáradtál és
Homlokod már ráncos lett!
Torz halál-mosoly.

Vecsés, 2002. október 6. – Kustra Ferenc József- Versben és európai stílusú haikuban…

Víz síkja fölött
Száll, száll a viharmadár.
Fényes villámok!
*
A tenger felett
Fellegeket tornyoz szél.
Víz alatt béke.
*
Sós víz párája
Mennydörgő vihar alatt!
Sima vízfelszín.
*
Vihar démona
Tépi a fellegeket.
Sima víztükör.
*
Ujjongás, harcvágy
Szemben az elemekkel.
Homok, tengerpart.
*
Smaragd zöld tenger…
Vijjog, száll viharmadár…
Kacagva zokog!
*
Süllyednek felhők,
Dalolva tőr fel hullám…
Forrón tűz a nap.
*
Tajtékzik, dühöng
Szélvésztől zúg a tenger…
Csónakázó tó?
*
A viharlámpa
Imbolyogva mutat fényt…
Jelzés értékű.
*
Zord hullámokat
Mély morajlás kíséri…
Tajtékos minden.
*
Haragos zöld víz…
Fehér hab színesíti.
Meseszép látvány…
*
Szilajul zúg a
Vihar, bőmből tengernek.
Bálnák alszanak.
*
Hajókat forgat
Bőszült vihar, játszanak…
Öböl rejteke?
*
Jó Poszeidón
Hol van? Vagy tán’ haragszik?
Tenger Isten zord!
*
Ahogy jött, elment…
Viharmadár megbékélt.
Vajh’ van nyugalom?

Vecsés, 2014. június 15. – Kustra Ferenc József – íródott: senrjú csokorban.

Hétköznapi pszichológia…

Világ-barbárok úralma,
Akire ez ráragada…
Az népeket úrala…

Lettlégyen despotikus…
Terrorizmus,
Barbarizmus,
Vagy… vandalizmus.

Vecsés, 2024. december 10. -Kustra Ferenc József- íródott: septoletben.

Vártalak tégedet, akkor mikor lent voltam vagy fönt,
De eredmény nem volt, mert szerencse ide nem köszönt…
Vártalak tégedet, akkor mikor lent voltam vagy fönt.

Volt talán sokszor szó, meg volt sok hitt pillanat,
Mikor hittem, hogy eljössz, nem kaptam alkalmat…
Volt talán sokszor szó, meg volt sok hitt pillanat.

Maga az eddig éltem is már hosszú volt
És mindennapomon hitem harangja szólt…
Maga az eddig éltem is már hosszú volt.

Elképzeltelek, vártalak, szívből hiányoztál,
De életem másként folyt le, nem szólt: ’találkoztál’…
Elképzeltelek, vártalak, szívből hiányoztál.

Hosszú életem mégis csak rövid, igy éltem meg,
Hosszú életem hiányban nélküled éltem meg…
Hosszú életem mégis csak rövid, igy éltem meg.

Már valamikor átmegyek egyedül a más világra,
De onnan, már nincs visszaút, el leszek... csak téged várva…
Már valamikor átmegyek egyedül a más világra.

Vecsés, 2016. július 5. - Kustra Ferenc József- írtam: 3 soros-zárttükrösben. Olvasni úgy kell, hogy először az 1. és 2. sort egyben, majd a 2. és 3. sor egyben. Igy lesz meg a kétféle gondolatiság…