Ha Rád gondolok
Hallom zenélő hangodat
Szerelem és vágy
Kettőnkre vár
Érzelmek magukért beszélnek
Hozzád szorosan kötnek
Tudnod kell mennyire szeretlek

Egyedül az élet mit ér?
Nélküled végtelen üres az éj
Mint eltévedt hang
Keringek az éterben
Csak Rád vágyom az életben

Diófa alá kiülünk Veled
Körülleng bennünket
Lágy szellő, meleg
Hallgatom vidám kacagásod
Öröm látni vidám arcod

Fák, virágok rügyei
Öröm könnyeket ejtenek
Csupán azért mert vagy nekem
Jön Hozzád a cica
Kér Tőled egy simogatást
Cserébe kapsz tőle dorombolást


Kellemes szép nyári este
Gyertyát gyújtunk nevetve
Sokat vagyunk e fa alatt
Jobban esik itt a vacsora
Gyertya lángját
Bogarak szállják körül
Néha egy-egy a lángba röpül

Belekap a láng ég sisteregve
Hozzá sirató dalt tücsök zenél
Megzördül az avar
Sündisznó siet hamar
Kellemes csend van az udvaron
Nem győz le bennünket az unalom

Imádom azt a napot
Amikor Veled vagyok
Szeretem a percet
Ha érintem tested
Tehetem mindent Neked adni
Semmiből nem kimaradni

Mézét a csókomnak
Nagy kanállal adni
Vágyamat vele kimondani
Szavak helyett szemünk
És ölelésünk beszél
Szerelmet a jövőnek mesél

Ha Tőled csak egy percre is
Elszólít a kötelesség,munka
Hiányod törtet a nyomomban
Csengjen a füledben
Dobogjon a szívedben
A ki nem mondott szó
Az szerelem csókkal írható

Időmet máshol nem pazarlom
Minden percemet Neked adom
Figyelmemet Rád szentelem
A gondolat is Veled legyen
Szerelmet ha keresed
Nálam mindig megleled

Köszönt a reggel ?Jó napot!?
Vártam Rád több napot
Közben szerelem ki nem hűlt
Végig itt volt, szívemen ült
Bajom mi volt én tudtam
Hiányod nagyon kutattam
Éjszakákon rosszul háltam
Szüntelen csak Rád vártam
Ágyat is hidegebbnek hittem
Mert nem Veled fekhettem
Takarót össze tekertem
De tested nem éreztem
Így össze, takaróval vesztem

De most itt vagy nekem
Szorosan összebújok Veled
De ez sem elég
Inkább bújnék Beléd
Kevés volt mit illatod
Hagytál itt az ágyban
Én a testedre vágytam
Most ölellek
Karjaimat ki nem lehet oldozni
Sikerült úgy össze bogozni
Jó volna nem elhagyni
Mindig együtt álmodni
Sok nekem az a nap egy is
Ha távol vagy és nem itt
Jobb érezni ajkad ízét
Tudni kettőnk összeforrt életét

Igen! Emlékszel rá?
Amikor ebéd előtt
A kocsiban azt kértem
Hogy úgy döntsél
Ne fájjon az Nekem
Kérés volt tisztességes
Szerintem, úgy éreztem
Ismét hittem neked
Miért? az okát tudod

De köszönöm kedvességed
Időpontot kérek tőled
Mikor jövök s megölellek
Nem vagyok egyszerű eset
Tartozom azok közé
Kik kevesek
Csalódtam már sokat
Olyan emberben
Kiben megbíztam teljesen

Nevettem már könnyeken
Könnyeztem nevetésemen
Ütöttek, rúgtak
Én felálltam
Ültem és tovább tűrtem
Egyetlen pofon sem
Ejtett Rajtam sebet
Kitéptem a szívem
És adtam oda Neked
Dobtad porba nem kellett

Megtanultam megbocsájtani
Megbocsájthatatlant elfelejteni
Mit más soha
Képes nem tenne Veled
Tanultam és megbuktam
Felálltam újra
De ismét a földre rogytam

Éltem az életem
Olykor temettem lényem
Még is itt vagyok
Készen arra,hogy megmutassam
Az élet lehet mostoha
Bármilyen kemény
Élni, végigcsinálni érdemes
Újra felállni, van remény!

Mi lesz ha múlnak az évek?
Ha a szerelem nem rám ébred
Elengeded nem fogod a kezem
Szerelemmel és Veled nem élek
Akkor már nem lesz értelem az élet
Ha testem nem kívánja a vágyat
Lejárt az idő,csak nyomnám az ágyat
Nem úgy lesz mint a természet
Pezsegve , dalolva mint a cserkészek
Hol tavasszal újra indul az élet

Megmaradt sok szép emlék
De azon is van már itt-ott
Apró kis lék
Végig gondoltam az életem
Mily szép és jó volt
Mert voltam és is régen
Kis aprólék
Sok szép idő nem múlik el nyomtalan
Nem maradok egyedül
De nem is leszek hontalan

Mindig van és lesz ki szeret
Örömmel fogja meg kezem
Szeretem és jó nekem
Ha mindig van , ki van velem
Mi lesz ha már nem leszek
Ha nem leszel
Értem senki nem tesz
Szép lassan kifakul az emlék
Emlékhez elfogy, valamennyi kellék
Újra kezdeni már nem lesz erőnlét
Elfogy az erő, megszűnik a lét