(3 soros-zárttükrös duó)
Gondolataim fönt ülnek a szomszéd pipafüstjén,
A dolmányos varjuk meg a faágak gyenge szélén…
Gondolataim fönt ülnek a szomszéd pipafüstjén.

A cudar élet, jobban gyűlöl engemet, mint én őt!
Pedig nekem volna okom erre, mindenekelőtt!
A cudar élet, jobban gyűlöl engemet, mint én őt!
*

(Senrjon)
Dolmányos varjuk árvák?
Írástudók, kik szerint lárvák?
Buta tömeg győz?
*
Hontalanok szegények?
Védtelenek a határ-szélek?
Rímtelenségek…
*

(Bapeva)
Élek,
Születtem.
Az óta baj,
Fanatikusan
Csak nő, kiút meg nincs!
A halálos szerelem
Hőse sem lehetek ilyen
Kényszerek között. Nincs is kivel!
Rongy élet belekúszik résekbe,
De nem a finomabb... élvezetesbe…
*

Élet miért engem gyűlöl, nem is kéredzkedtem világra!
Anyám megölte húgom, testének végtelen magányába,
De engem kellett volna, és akkor most nekem, nem kellene
Másfélébe kapaszkodnom… alap- gondolkoznom eleve.

(3 soros-zárttükrös)
Az élet tudatos, jobban gyűlöl engem, mint én őt!
Ki vágyott rá? Kimentett, mint fúlásba menekülőt…
Az élet tudatos, jobban gyűlöl engem, mint én őt!

(Anaforás, belső rímes, 3 soros-zárttükrös)
Porból lettem, mivé leszek, még holtomban is csak beköpnek a legyek?
Porból lettem, mi ez a végtelen gyűlölet? Akárha por se legyek…
Porból lettem, mivé leszek, még holtomban is csak beköpnek a legyek?
*

(Senrjon csokor)
Maga a születés is
Homályosan vad élethelyzet.
Ez vajh’ tévedés?
*
De ki szület, mit tehet,
Hogy ajándékba kapott éltet?
Örül cicinek!
*
Aki hathetesen hal,
Az még nem kedvence a létnek?
Ugyan! Miért halt?
*
Lét ellen én se semmit!
Gyűlölete, oly’ határtalan…
Én ítéltettem!
*
Idő életre kel az
Élet tengerében… elkísér.
Mindig jelen van!
*
Tiszta-vizet önteni
Élettengerbe, feladatom?
Vajon, mért nekem?
*
Tiszta-vizet önteni,
Életpohárba, feladatom?
Életnek kéne!
*
Ó írástudók, Ti mind
Hiszitek, hogy remek az élet?
Nekem, miért nem?

Vecsés, 2020. október 11. – Kustra Ferenc József – önéletrajzi írás: Alloiostrofikus versformában!

Meginog, mi szilárd,
A valós tudás, fellazul…
Jön… ostoba az úr!
Ez a világ nagyon piszkos,
Össze fog omlani, biztos.
*
Tücsök, csak zenélget,
Árokparton, nincs tetterő.
Néma felleg, esik!
Mindenki más mocskát nézi,
Közben kertjét gereblyézi.
*
Jöjj elém, ha tudnál,
Tévedésünket, legyőznénk.
Táguló, ózonlyuk.
Hihetetlen hangsúlyokkal,
Földöntúli buzgalommal,
*
Pipacs szirma táncol,
Ahogy a szellő borzolja.
Bodza illata száll!
Nyírjuk ki egymást sebtében,
Koncoljuk fel az estében.
*
Minden lépés vissza,
Jövő rémségét vetíti.
Múltban az igazság.
Mondhatnám ez egy véres vers,
Ezért lett egy kissé túl nyers.
*
Szó, felszállhat égig,
Tompa tetterő tündököl.
Hiú, állhatatos!
Elmegyek inkább aludni,
Nem akarok haragudni.

Vecsés-Győr, 2016. július 12. –Kustra Ferenc József- A HIAQ - kat én írtam, alá a TANQ verset, szerző- és poétatársam Ötvösné Németh Edit. A versrész címe:” Átok”.

Lét csak villanás,
Évek...emlékfoszlányok.
Ember villantott!

Villanásban vagy.
Múltad elmébe ragad.
Türelmes a vég.

A vég öröklött.
Kijár...akarod vagy sem.
Lét csak villanás.

Villanás léted
Tart, tudatod raktároz.
Emlékkép lét Volt.

Emlékkép kockák,
Létidéző mostban van.
Elszállt villantás!

Idő úton visz
Előre. Minden tett, szó-
Villantás létben.

Lét csak villanás,
Öröklét halállal kezd!
Villanásod Volt.

Dunatőkés, 2024. március 25.

A láthatatlan
Hiány, de érezhető.
Lélekre-ható!
Ami volt, és nincs... fájhat,
Mit nem tudsz, és nincs... Szállhat.

Dunatőkés, 2024. március 9.

Mint végtelen űr,
Ego-világegyetem.
Lélek sosem zárt!

Hosszú gyökere,
Elődökhöz nyúl vissza.
Génbefolyásolt!

Lelket érik nagy
Hatások...csiszoló-kő.
Tudat besegít!

Szív pitvarából
Tárul, ott van az ajtó.
Lélek-kulcs nyitja.

Rozsda nem fogja,
Zárba szeretet illik.
Varázserejű!

Szép szó olajoz,
Tett rügyet fakaszt szívben.
Raktároz időt.

Tiszta lélekben
Tavasz virágzik, nyíltság.
Angyalszem-tükör!

Évgyűrű fásul,
Jó kertész gyümölcsöt óv.
Táplálja művét!

Kor utat seper,
Pitvarban a múlt tisztul.
Lélek megbékél!

Agg kor lelket rág,
Istenben bizodalom.
Hív az öröklét!


Dunatőkés, 2024. március 20.