És a lova?

A harcost ledobta a
Lova, úgy megijedt kígyótól.
De csak odébb ment.
*
Várta a gazdáját, ki
Csak feküdt a mező füvében.
Visszaoldalgott.
*
Szagolta, nyalogatta
Arcát, közben többször is prüszkölt.
Vitéz feléledt.
*
Lova örömnyerítést
Hallatott és ugrált pár nagyot.
Gazdi csodálta.
*
Pedig ismerte, évek
Alatt nőttek össze? együvé!
Szerették egymást.
*
Harcos a fegyvereit
Összeszedte, kicsit még szédült.
Hat év együttlét?
*
Lova nem messzi legelt
Hagyta, a pára hadd lakjon jól.
Halkan füttyentett?
*
Csata volt csata hátán,
Így aztán egy jó csapat voltak.
Becsülték egymást.
*
Nagyon bíztak egymásba,
Együtt értették szakmájukat.
Ló, már jóllakott.
*
Visszajött a gazdihoz,
Akinek eléggé fájt feje.
Ló menni akart.
*
Odafeküdt gazdihoz,
Horkantgatott, biztatásképen.
Üljön már nyeregbe?
*
Harcos feje csak romlott,
Már fellépett látászavar is.
Ló, csak biztatta.
*
Nagy nehezen fölmászott,
Ló, igen óvatosan állt föl.
Kocogni kezdett.
*
Harcos próbálta magát?
Rosszulléte egyre jobban nőtt!
Látása romlott.
*
Elértek egy folyóhoz,
Keskeny volt, mély, sebes sodrású.
Gyeplőt nem fogta.
*
Itt már többször átúszták,
De lova jól irányított volt.
Áradó folyó.
*
Középen a víz tarolt,
Lovat irányítani kellett?
Gazdi nem látott.
*
Még érzékelte forgást,
Mibe az áradás sodorta.
Még jobban szédült.
*
Ló érezte a veszélyt,
Többször fájdalmasan nyerített.
Gazdi dülöngélt.
*
Ló csak egyedül küzdött,
Gazdája terhével a hátán.
Becsatlakozás?
*
A kicsi folyóka is
Áradt, lett nagy örvény, szívással.
Gazdi már vak volt.
*
Az örvény berántotta
Nyeregből, nehéz fegyverekkel?
Gyors szívóhatás!
*
Kettőjüket beszívta?
Többet, senki nem látta őket.
Egy kobra miatt?

Vecsés, 2021. január 4. ? Kustra Ferenc József - a harcosról a mese: senrjon csokorban íródott!

Álmaim kellettek, de ha nem is volt köd, mégis abba vesztek
És vágyaimat… megvalósítani, soha nem sikerültek…
Álma mindenkinek van, mert még ébren is oly' sokszor álmodik,
És vágya? Abból áll élet, akkor is, ha… de nem teljesedik.

A fránya élet az álmokat ki sem bontja, becsomagolja,
És mikor összegyűltek, mint kocsiról a szenet, csak leszórja.
Van, akinek a telihold világánál nagyon rossz az álma,
Lehet, hogy túl sokat álmodott? Most élet büntetése várja?

Én azonban szeretném, ne legyenek szomorúak a hangok,
Otthon az asztalnál, ha díszítjük, legyenek friss fenyőlombok.

Nem voltam én soha piperkőcködő
Bár nem voltam én soha kévekötő!
Hogy lettem volna? Soha nem voltam én kerékkötő,
De az álmaim csak elrepültek, mint szitakötő!

Hajnalban a már ráncos, öreg, álmos Hold is nyugovóra tér,
De majd holnap este, már új nemzedéknek, sok új álmot ígér…

Vecsés, 2014. december 12. – Kustra Ferenc József

Minden szerelmet,
Mint minden tűzet,
Éleszteni kell.

Együttlét felold,
Energiát ad,
Ezért tenni kell.

Ad önbizalmat,
Mint javadalmat,
Ez az, ami kell.

Több ágyba bújás,
Sok bujálkodás,
Ez mi sokszor kell.

Újból és újra,
Kell biz' a társa...
Szerelemhez kell.

Összeborulás,
Több mint bármi más...
Csak akarni kell.

Budapest, 1997. március 4. – Kustra Ferenc József

Szerelemvirág,
Csak nő és sokasodik.
Már erdő készül.
*

Fényhíd látszik már
Az erdő fái között.
Te vajh’ bokor vagy?
*

Elég lenne egy
Szelet kenyér, éhomra.
Nincs időnk enni.
*

Szív a szívbe is
Beleharap, rögzíti.
Megjött lélekvágy.
*

Testeink, mint a
Kaszás rendje… együtt él.
Lélek felügyel.
*

Szerelemvirág,
Beporozza a létünk.
Mennyek országa…
*

Már hívőd vagyok.
Mi jóban vezekelünk.
Imám, hozzád szól.
*

Lelkem uralja
A fényed és őrzi is.
Szoríts és vágyj rám…
*

Éji holdfényben
Megerősítem hitem.
Próbád… kiállom!

Vecsés, 2019. április 26. – Kustra Ferenc József - Romantikus senrjú csokor, fölhasználva; a régi japán írás művészek stílusjegyeit.

(3 soros-zárttükrös)
Kisírt szemmel várom a hajnali pirkadatot,
Mert lelkem hiába várja, sors-pirkadatot…
Kisírt szemmel várom a hajnali pirkadatot.
*

(Anaforás, 10 szavas duó)
Életemben, csak alig egy-két halovány pirkadat volt,
Lelkem, imát mormolt.

Éltemben lelkemnek, sohasem volt mit, nyugodtan habzsolni,
Nagy vesztes volt.
*

(Senrjon)
Milyen lét? Hol nem nyílik!
Virág… Kertben egér rágcsálgat.
Szeretet hol van?
*

(Septolet)
Vágyok békére,
Életemre…

Hogy lehetne béke,
Harc, lélek lételeme.
Támadás,
Visszavonulás,
Béke nincs rohanvás…
*

A nyugalom légköre bennem, de szívemet sokszor szorongatja csend…
A fegyelmezett mértéktartás bennem, szabadságot nem is enged…
A nyugalom légköre bennem, de szívemet sokszor szorongatja csend.

Lelkem sír és saját fájdalmában hempereg,
Az udvaron, két kiskutya birkózik, hentereg…
Lelkem sír és saját fájdalmában hempereg.

Vecsés, 2019. szeptember 21. – Kustra Ferenc József – íródott Alloiostrofikus versformában.