Vágyom a szádra
Mit ígértél mára
Csókodnak tüze
Szívemnek csengő
Ajkunkkal pecsételendő
Olvadok Tőled
Mert vágyom a hőre
Találtam Rád a nőre
Érzékeny vagyok
A szívemre hatott
Szerelmem irántad
Most sokkal nagyobb
Mit táplálni hagyok

Szerelem és vágy nagyok
Mit Te és én akarok
Megkapod és nem siratod
Csókolsz mert csókodat akarom
Szerelmes tested ível a karomban
Vágytól lüktető tested
Az extázist keresed
Már nem mondasz nemet
Mit akarok mindent lehet
Már nem is vagy a földön
Messzebb a legmagasabb hegyen
Hová most repítelek, csúcs a köbön.

Köszönt a reggel ?Jó napot!?
Vártam Rád több napot
Közben szerelem ki nem hűlt
Végig itt volt, szívemen ült
Bajom mi volt én tudtam
Hiányod nagyon kutattam
Éjszakákon rosszul háltam
Szüntelen csak Rád vártam
Ágyat is hidegebbnek hittem
Mert nem Veled fekhettem
Takarót össze tekertem
De tested nem éreztem
Így össze, takaróval vesztem

De most itt vagy nekem
Szorosan összebújok Veled
De ez sem elég
Inkább bújnék Beléd
Kevés volt mit illatod
Hagytál itt az ágyban
Én a testedre vágytam
Most ölellek
Karjaimat ki nem lehet oldozni
Sikerült úgy össze bogozni
Jó volna nem elhagyni
Mindig együtt álmodni
Sok nekem az a nap egy is
Ha távol vagy és nem itt
Jobb érezni ajkad ízét
Tudni kettőnk összeforrt életét

Valami történt velem
Nem a szívem és a lelkemben
Fájdalom a térdemben
Fájdalomtó l lépni alig tudok
Nincs senki, egyedül vagyok
Legalább így nagyot, ordíthatok

Borogatom vizes hideg ronggyal
Állapotom remélem,így lesz jobban
Dolgozom, szolgálatban vagyok
Mennem kell ha nem is akarok
Óvatosan emelem a lában
Így sem tudom elérni,hogy ne fájjon

Lehet, hogy jót tenne most
Egy jó forró borogatás
Lágy finom kéz simogatás
Csak álom, mit legyőz
A térdembe nyilalló fájdalom

Nem hagyom uralkodni magamon
Elvette kedvem a sajgó jövevény
Várom,hogy belőlem szökne rég
Egyszer elmúlik, nincs itt a vég
És majd feledésbe merül az egész

Nevetésed, mosolyod többet ér a Napnál
Kertem virágai mindent meg adnák
Ha szépségedből nekik többet adnál
Legszebb virágaimnál is,Te vagy a legszebb
Ölelésed közben nyakadba bújva
Magamba szívom illatod újra
Ha távolodom Tőled levegőért kapok

Bizonyos métert Nélküled nem teszek
Élő virágszálam magamnak szedem
Erdőben járva a fák sorfalat állnak
Tisztelegnek, meghajolnak Neked
Erdő, mező virágai királynőre várnak
Széles nagy réten virágok állnak

Elnyúlunk a virágos nagy réten
Arany hajadba sok szép virág kéret
Legyen e virágos nagy rétnek
Általad Tündér az éke
Vigyázva ölellek érintem bőröd
Tündérem Királynőm hajszála ne törjön

Rátapad az ajkam, Királynőm ajkára
Fenséges jó izét semmiért nem adnám
Elszédülök tőle forog velem világ
Tündér Királynőmé e réten valamennyi virág
Mézédes csókjáért csókot kap cserébe
Boldogan borulok Szerelmem ölébe

Igen! Emlékszel rá?
Amikor ebéd előtt
A kocsiban azt kértem
Hogy úgy döntsél
Ne fájjon az Nekem
Kérés volt tisztességes
Szerintem, úgy éreztem
Ismét hittem neked
Miért? az okát tudod

De köszönöm kedvességed
Időpontot kérek tőled
Mikor jövök s megölellek
Nem vagyok egyszerű eset
Tartozom azok közé
Kik kevesek
Csalódtam már sokat
Olyan emberben
Kiben megbíztam teljesen

Nevettem már könnyeken
Könnyeztem nevetésemen
Ütöttek, rúgtak
Én felálltam
Ültem és tovább tűrtem
Egyetlen pofon sem
Ejtett Rajtam sebet
Kitéptem a szívem
És adtam oda Neked
Dobtad porba nem kellett

Megtanultam megbocsájtani
Megbocsájthatatlant elfelejteni
Mit más soha
Képes nem tenne Veled
Tanultam és megbuktam
Felálltam újra
De ismét a földre rogytam

Éltem az életem
Olykor temettem lényem
Még is itt vagyok
Készen arra,hogy megmutassam
Az élet lehet mostoha
Bármilyen kemény
Élni, végigcsinálni érdemes
Újra felállni, van remény!