Kis ember most kis Király,
belőle lesz nagy Király.
Állhatatos munkája
ez útra irányítja.

Munkájában lelke van,
végzi dolgát boldogan,
munka közben mosolyog,
szíve csak azért dobog,
tudja, hogy az Istene
lelket önt a szívébe.

Tisztelettel köszöni,
Univerzum fizeti,
kis Királynak ajándék,
lelke boldogságban ég.

Kis Király Te boldog vagy,
hited soha el nem hagy,
tudod, nem vagy egyedül,
Isten segít, melléd ül!

Mint tomboló tűz,ezernyi fájdalom
vöröslő vérként csorog le arcomon.
Mint pusztító szélvész,mely mindent elsöpör,
szívemet tépázza,lelkem őrli föl.

Mint pusztító láva,mely a földre hull,
köröttem minden leégett hamu.
Mellettem minden kopár,és kihalt,
csak egyetlen láng maradt,amely felkavar.

Hogy felégessen mindent, ami még maradt,
hogy ne legyen semmi,ami visszatart.
Ne hidd hogy megtörtél,zúgó fergeteg!
Mit elvettél tőlem,én is elveszem!

Mint összetört cserép,úgy hever most
földbe tiporva ,véresen,
szívem ezernyi darabokban,
s hiába keresném,nem lelem.

Mint összetört cserép,úgy ülök most
összeroskadva,egymagam,
keresve,kutatva némán,
utolsó darabja hol maradt.

Jó lenne szív nélkül élni,
hogy ne tudjon fájni semmi sem,
jobb lenne eltűnni messze,
hogy ne tudjon bántani senki sem.

Itt hagyni mindent szerteszéjjel,
mint egy összetört cserepet,
hogy ne tudhassa senki többé,
mi belőlem maradt,hol lehet.

Nekem is nagyon jó melletted,
azóta a szívem gyengéd és meleg.
Vidám vagyok én is,ha velem vagy,
még télen sincs ilyenkor kemény fagy.
Igazad van:Tényleg sokan bántanak engem,
de van egy titkos fegyverem:A te kicsi szíved.
Ha felnézel az égre,én lehozom neked a Napot,
és hidd el kincsem,így szebb lesz a holnapod.
Te vagy az a férfi,akire mindig vágytam,
akit eddig csak az álmaiban láttam.
Már nem félek,bátor vagyok,
és amióta vagy nekem: A Nap mindig ragyog.
Kicsim!
Az ismeretlentől még mindig nagyon félek,
főleg,ha elnyomok valamit a fránya számítógépen.
A Put Lockertől meg egyenesen rettegek,
ezért kerülöm a drágát,ha tehetem.
Tudom szívem,hogy sokszor elgurul a gyógyszerem,
de álandóan keresem őket,hidd el nekem kedvesem.
Én nem csak látom a szépet,hanem érzem,
és ezt már veled élem át együtt édes.
Ha ezt a verset olvasod,legyél nagyon ragyogó,
és bevallom most neked:Nekem is te vagy a nagy Ó.

Mi van még mondd,?Hisz összetörtél mindent!
Mi van még mondd,amit tőlem elvehetsz?
Mi van még,amit nem tudnék feladni,
ami béklyóként húzza lelkemet?

Mi van még,amit nem tudtál elvenni?
Mi van még ha már minden elveszett?
Hisz mérges fullánkod belém fészkelődött,
halálos méreggel sújtva lelkemet.

S mi lesz ha nem fogok elpusztulni mégsem?
Mérges fullánkodat egyenként tépdesem
vérző szívemből te rád visszadobva
hogy meg érezd végre mit tettél velem!