Tavaszodik…
(3 soros-zárttükrös duó!)
Félig csukott szemmel, kilesek az csukott ablakon,
Felpróbálok ébredni konokon… ezen hajnalon…
Félig csukott szemmel, kilesek az csukott ablakon.
Feszegetem még a redőnyt is, hogy kilássak résén,
Feszegetem, végre kilátok a szempillák résén…
Feszegetem még a redőnyt is, hogy kilássak résén.
*
(Bokorrímes duó)
Látom a szemközt távoli hegy takarja kissé, sárgás sminket,
Látom még följebb, hogy az ég kékje, szinte tenger-azúr lehet…
Látom, hogy egészen fönt, gőz-fehérek sok, kis bárányfelhők,
Latom, hogy szél sem fúj, de akkor mitől előre lendülők?
Megyek az udvarra, hogy már végtére ébredjek,
Megyek az udvari homokozóba, hogy keljek…
Megyen a szabadba, hogy már végre lélegezzek,
Megyek a homokba, de mezítláb nem süllyedek.
*
(Leoninus)
Az udvarban jól elvagyok, Balatoni szirének hangját… hallgatok.
Az udvarban, már kint vagyok, de ébredést hiányosan tapasztalok.
Az udvarban, szirénhang bizony kevéske… mert a Balaton jó messze…
Az udvarból látom szemközti hegyecske átfesti sárgát, mintha festő lenne…
Az udvarból már látom ég kékje nem is azúr, a kékség színe is már lazul?
Az udvarból látom, máshol is színek ilyenek… És később, ha sétálni megyek?
Vecsés, 2023. március 24. – Kustra Ferenc József – íródott; anaforás, alloiostrofikus versformában a tavaszi ébredésről…
(3 soros-zárttükrös duó!)
Félig csukott szemmel, kilesek az csukott ablakon,
Felpróbálok ébredni konokon… ezen hajnalon…
Félig csukott szemmel, kilesek az csukott ablakon.
Feszegetem még a redőnyt is, hogy kilássak résén,
Feszegetem, végre kilátok a szempillák résén…
Feszegetem még a redőnyt is, hogy kilássak résén.
*
(Bokorrímes duó)
Látom a szemközt távoli hegy takarja kissé, sárgás sminket,
Látom még följebb, hogy az ég kékje, szinte tenger-azúr lehet…
Látom, hogy egészen fönt, gőz-fehérek sok, kis bárányfelhők,
Latom, hogy szél sem fúj, de akkor mitől előre lendülők?
Megyek az udvarra, hogy már végtére ébredjek,
Megyek az udvari homokozóba, hogy keljek…
Megyen a szabadba, hogy már végre lélegezzek,
Megyek a homokba, de mezítláb nem süllyedek.
*
(Leoninus)
Az udvarban jól elvagyok, Balatoni szirének hangját… hallgatok.
Az udvarban, már kint vagyok, de ébredést hiányosan tapasztalok.
Az udvarban, szirénhang bizony kevéske… mert a Balaton jó messze…
Az udvarból látom szemközti hegyecske átfesti sárgát, mintha festő lenne…
Az udvarból már látom ég kékje nem is azúr, a kékség színe is már lazul?
Az udvarból látom, máshol is színek ilyenek… És később, ha sétálni megyek?
Vecsés, 2023. március 24. – Kustra Ferenc József – íródott; anaforás, alloiostrofikus versformában a tavaszi ébredésről…
Minél többet tud...
Mindent még nem tanult meg!
Tény-felismerés!
Ki szívében jó diák,
Laposodnak a hibák.
Dunatőkés, 2024.március 10. -Ostrozánsky Gellért- íródott: senrjonix formátumban.
Mindent még nem tanult meg!
Tény-felismerés!
Ki szívében jó diák,
Laposodnak a hibák.
Dunatőkés, 2024.március 10. -Ostrozánsky Gellért- íródott: senrjonix formátumban.
Élénk zöld határ,
Agg nyárfák oltalma hű.
Vadat óv, ölel.
Dús növény zsenge,
Kalászt rejt a friss hajtás.
Bőséget osztó.
Üde szél csak leng,
Távol hullámzó hő száll.
Békés ringatás!
Bogár nem pihen,
Lazán libben fény felé.
Zümmögő ima.
Árnyékban illat
Hömpölyög, időfüggő.
Csendes szieszta.
Dunatőkés, 2024. március 17. -Ostrozásky Gellért- íródott: haiku csokorban.
Agg nyárfák oltalma hű.
Vadat óv, ölel.
Dús növény zsenge,
Kalászt rejt a friss hajtás.
Bőséget osztó.
Üde szél csak leng,
Távol hullámzó hő száll.
Békés ringatás!
Bogár nem pihen,
Lazán libben fény felé.
Zümmögő ima.
Árnyékban illat
Hömpölyög, időfüggő.
Csendes szieszta.
Dunatőkés, 2024. március 17. -Ostrozásky Gellért- íródott: haiku csokorban.
Esti harangszó,
Utolsó szívdobbanás.
Lélek-út mennybe!
Könnyet ontó alkonyat,
Duplázza a fájdalmat!
Derékba tört fák
Között, sors-ok viadal.
Lesúlytó emlék!
Augusztus hava jég,
Létet pecsételt az ég!
Hirtelen rendelt
Behívó, idő-stopp jött.
Halaszthatatlan!
A halálos biztonság,
Egy örökkévalóság!
Dunatőkés, 2024. február 27. íródott: senrjonix trióban, Juhos Ferenc "A derékba tört fák között" c.könyvének előszava nyomán, melyet édesanyja emlékének ajánlott.
Utolsó szívdobbanás.
Lélek-út mennybe!
Könnyet ontó alkonyat,
Duplázza a fájdalmat!
Derékba tört fák
Között, sors-ok viadal.
Lesúlytó emlék!
Augusztus hava jég,
Létet pecsételt az ég!
Hirtelen rendelt
Behívó, idő-stopp jött.
Halaszthatatlan!
A halálos biztonság,
Egy örökkévalóság!
Dunatőkés, 2024. február 27. íródott: senrjonix trióban, Juhos Ferenc "A derékba tört fák között" c.könyvének előszava nyomán, melyet édesanyja emlékének ajánlott.
Csillám kavalkád
Színek , aranyba hajlók.
Nyári sirató!
Zsugorodott nap
Deres , levél-hullató.
Már vénasszonyos.
Sárba ragadt fa,
Könnyes levele csöppen.
Zúzmarás köpeny.
Dunatőkés, 2024. február 24.-Ostrozánsky Gellért- íródott: haiku trióban.
Színek , aranyba hajlók.
Nyári sirató!
Zsugorodott nap
Deres , levél-hullató.
Már vénasszonyos.
Sárba ragadt fa,
Könnyes levele csöppen.
Zúzmarás köpeny.
Dunatőkés, 2024. február 24.-Ostrozánsky Gellért- íródott: haiku trióban.