Már telefonon sem beszélünk
Nem tudom mi lesz velünk
Beteg is vagy nagyon Szívem
De így is szeretlek hidd el

Mást sajnos nem tudok tenni
Csak egyetlen dolgot, szeretni
Szeretlek nagyon Szívem
Az élet csak így valamilyen

Ha az ember nem tud szeretni
Akkor már nem is érdemes enni
Jobb ha inkább éhen halsz
Vagy csak simán meghalsz

A szeretet a lényeg
A tűz mi folyton éget
Ha ez véletlenül kialszik
Vele halunk mi is

Szeretlek, imádlak, ágyamba kívánlak.
Igen, kívánlak, mert tombolnak bennem a vágyak.
Vágyom rá minden éjjel, hogy tied lehessek nagy hévvel, hogy harapj és nyögj, ahogyan szoktál.
Ó, ha elmennél, hogy hiányoznál!

Valentin nap

A mi Valentin napunk Szent Istvánkor volt.
Ezért néhány ember irigyelt és korholt.
Nyári szellő súgta, hogy téged kereslek.
Szívünkben maradt még a szó, hogy szeretlek.
Most vastag hó öleli fagyos földünket.
Talán ránk is vigyázz védelmezz bennünket.
A szerelmünk olyan mint hajnali tűz este felé.
Rajtunk tartja az Isten simogató kezét.
Mint későn érő két kamasz megyünk a bálba.
Mintha az első szerelem haza találna.
A mi Valentin napunk olyan napfelkelte.
Ami minket úgy talál egymást átölelve.
2012.02. 14. Ézsiás László

Bárcsak éreznéd, mit érzek

Bárcsak tudnád mennyire szeretlek!

Bárcsak tudnád, hogy ez soha nem múlik el!

Szeretlek, mint az életet
Szeretlek, mint a véremet
Szeretlek, mint a kék eget
Szeretlek, mint a felleget.

Szeretlek bódító nyárba
Szeretlek bolondul vágyva
Szeretlek halálos télbe
Szeretlek becézve, félve.

Szeretlek, ha gőggel nevetsz
Szeretlek, ha nem is szeretsz
Szeretlek dalos ajakkal
Szeretlek aranyhajaddal.