A gőgös Fej egy nap leszólta a Lábat,
hogy oktalan, akár az ostoba állat.
- Hiába van fejed, ész egy csepp nincs benne,
csupán rémes bűz, mit likas zokni fed be.
A Láb e szavakat egy darabig tűrte,
hiszen mindkettőjüket egy anya szülte.
Végül elunta az önimádó dumát,
s ekként hallatta alantról csendes szavát.
- Születésünk óta hordozom terhedet,
hozlak-viszlek oda, hová út sem vezet.
Kezdettől fogva ügyet sem vetettél rám,
szögbe vezettél a hídon fekvő deszkán.
Bezzeg, ha fogad fáj, szaladjak, rohanjak,
vigyázzak, neki ne vigyelek a falnak.
S ha megbotlom nagy ritkán fáradva néha,
reám rivallsz: - Na, mi van veled, te béna? -
Én vittelek iskolába a "tudáshoz",
az ennivaló sem jött mindig a házhoz.
Vittelek a hegyi forrásokhoz inni,
nem kérdted, hogy az utat fogom-e bírni.
Miattad izzadtam, fáradtam s bűzlöttem,
saját magamért csak nagy-ritkán küzdöttem.
S most lenézhetsz bátran, te, ki ott fenn trónolsz,
hisz én vittelek e "mindent tudó" trónhoz.
S legvégül majd tán elviszlek a halálhoz,
hogy önmagad gőgjével szembetalálkozz!
S ha sorsom mégis idő előtt elragad,
majd elmész nélkülem: beképzelt önmagad!
Pest-Buda, 2012/2026.
hogy oktalan, akár az ostoba állat.
- Hiába van fejed, ész egy csepp nincs benne,
csupán rémes bűz, mit likas zokni fed be.
A Láb e szavakat egy darabig tűrte,
hiszen mindkettőjüket egy anya szülte.
Végül elunta az önimádó dumát,
s ekként hallatta alantról csendes szavát.
- Születésünk óta hordozom terhedet,
hozlak-viszlek oda, hová út sem vezet.
Kezdettől fogva ügyet sem vetettél rám,
szögbe vezettél a hídon fekvő deszkán.
Bezzeg, ha fogad fáj, szaladjak, rohanjak,
vigyázzak, neki ne vigyelek a falnak.
S ha megbotlom nagy ritkán fáradva néha,
reám rivallsz: - Na, mi van veled, te béna? -
Én vittelek iskolába a "tudáshoz",
az ennivaló sem jött mindig a házhoz.
Vittelek a hegyi forrásokhoz inni,
nem kérdted, hogy az utat fogom-e bírni.
Miattad izzadtam, fáradtam s bűzlöttem,
saját magamért csak nagy-ritkán küzdöttem.
S most lenézhetsz bátran, te, ki ott fenn trónolsz,
hisz én vittelek e "mindent tudó" trónhoz.
S legvégül majd tán elviszlek a halálhoz,
hogy önmagad gőgjével szembetalálkozz!
S ha sorsom mégis idő előtt elragad,
majd elmész nélkülem: beképzelt önmagad!
Pest-Buda, 2012/2026.
Konkrétan: reményem nem teljesül…
(3 soros, zárttükrös duó)
Felébredt estére egy régi álmom,
Jó lenne, éjjel lenne ez az álmom…
Felébredt estére egy régi álmom.
Nekem fontos ez az ügy, de sok éve nem teljesedik,
Lelkem csak sír, a beteljesüléstől nem fényesedik…
Nekem fontos ez az ügy, de sok éve nem teljesedik.
*
(senrjú)
Már öregszem és
Nem lesz ebből már semmi…
Remény meg... marad!
Vecsés, 2023. november 17. – Kustra Ferenc József – íródott: alloiostrofikus versformában.
(3 soros, zárttükrös duó)
Felébredt estére egy régi álmom,
Jó lenne, éjjel lenne ez az álmom…
Felébredt estére egy régi álmom.
Nekem fontos ez az ügy, de sok éve nem teljesedik,
Lelkem csak sír, a beteljesüléstől nem fényesedik…
Nekem fontos ez az ügy, de sok éve nem teljesedik.
*
(senrjú)
Már öregszem és
Nem lesz ebből már semmi…
Remény meg... marad!
Vecsés, 2023. november 17. – Kustra Ferenc József – íródott: alloiostrofikus versformában.
Ha a számból nagy szavakat röppentek,
Velem szemben csak álltak a döbbentek.
Ha precízen végiggondolom, mit kell…
Többen lenyomnak egy rumot, üveggel.
Nem születtem vezérnek, vezetőnek,
Mások szemében nem látszom főnöknek.
Ki így született, ily’ a habitusa,
Annak az élet, egy nagy haláltusa.
Vecsés, 2002. október 13. – Kustra Ferenc József- írtam: önéletrajzi írásként.
Velem szemben csak álltak a döbbentek.
Ha precízen végiggondolom, mit kell…
Többen lenyomnak egy rumot, üveggel.
Nem születtem vezérnek, vezetőnek,
Mások szemében nem látszom főnöknek.
Ki így született, ily’ a habitusa,
Annak az élet, egy nagy haláltusa.
Vecsés, 2002. október 13. – Kustra Ferenc József- írtam: önéletrajzi írásként.
Hétköznapi pszichológia a bűnügyi munka frontjáról…
(3 soros zárttükrös)
Én bűnügyi nyomozótiszt vagyok, megteszem, amit jól tehetek,
Jót vagy rosszat én nem teszek, igyekszek és csak „jól” teszek…
Én bűnügyi nyomozótiszt vagyok, megteszem, amit jól tehetek.
*
(senrjon)
Bármit… jól kell megtenni,
Főleg bűnügyben, ott kell lenni!
Hozzáértés kell.
*
(HIQ)
Szív is kell,
Ésszel fonódva.
Értés kell.
*
(tízszavas duó)
Ötven évet lehúztam, sors igy rendelte,
Én helytálltam, sors rendezte!
Három kapitányságon dolgoztam, mindenhol én voltam a legjobb,
Elsőnek… legjobb.
*
(leoninus)
Valamit jól kell megtenni, mindenkinek igy lesznek jó emlékei.
Vecsés, 2026. április 24. -Kustra Ferenc József – írtam: önéletrajzi írásként.
(3 soros zárttükrös)
Én bűnügyi nyomozótiszt vagyok, megteszem, amit jól tehetek,
Jót vagy rosszat én nem teszek, igyekszek és csak „jól” teszek…
Én bűnügyi nyomozótiszt vagyok, megteszem, amit jól tehetek.
*
(senrjon)
Bármit… jól kell megtenni,
Főleg bűnügyben, ott kell lenni!
Hozzáértés kell.
*
(HIQ)
Szív is kell,
Ésszel fonódva.
Értés kell.
*
(tízszavas duó)
Ötven évet lehúztam, sors igy rendelte,
Én helytálltam, sors rendezte!
Három kapitányságon dolgoztam, mindenhol én voltam a legjobb,
Elsőnek… legjobb.
*
(leoninus)
Valamit jól kell megtenni, mindenkinek igy lesznek jó emlékei.
Vecsés, 2026. április 24. -Kustra Ferenc József – írtam: önéletrajzi írásként.
A sivatag, forró és hallgatag,
Sorsom menteném… de álmatag.
Forró szél hord homokot itt is,
Én megyek vele szembe… minek is?
Menteném mi menthető, de nincsen mit,
Védenék én mindent, vagy csak a semmit.
Bármi van bennem, ha nem ismerik el,
Olyan, mint kis bogár, mit homok fújt el.
Vecsés, 2007. január 6. – Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként.
Sorsom menteném… de álmatag.
Forró szél hord homokot itt is,
Én megyek vele szembe… minek is?
Menteném mi menthető, de nincsen mit,
Védenék én mindent, vagy csak a semmit.
Bármi van bennem, ha nem ismerik el,
Olyan, mint kis bogár, mit homok fújt el.
Vecsés, 2007. január 6. – Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként.

Értékelés 

