Egy koldus
Kéreget.
Nem kér eget,
Csak szelet kenyeret!
Jézus eget
Ígért annak
Ki kéreget
Éhezi az Isten-Kenyeret.
Kéreget.
Nem kér eget,
Csak szelet kenyeret!
Jézus eget
Ígért annak
Ki kéreget
Éhezi az Isten-Kenyeret.
ahol az ég a földdel határos
színes képét mutatja a város
s amikor a nap legurul végleg
árnyak kúsznak elő akár a férgek
az utca fényénél megelevenedve
mintha mind cimborát keresne
de a város szélén szövi hálóját az éj is
elnyugszik fény árny sötét lesz mégis
színes képét mutatja a város
s amikor a nap legurul végleg
árnyak kúsznak elő akár a férgek
az utca fényénél megelevenedve
mintha mind cimborát keresne
de a város szélén szövi hálóját az éj is
elnyugszik fény árny sötét lesz mégis
Szőlő hegyen venyigéztem,
Előbb nyírtam, aztán szedtem.
Markomban az olló nyele,
Vér buggyant a tenyerembe.
Fújt a szél, a nap ragyogott,
Kilógattam a kabátot.
A sorok fogytak szépen lassan,
Estére már kész is voltam.
Lábam sajgott a cipőben,
Komótosan haza értem.
A lezser napok bosszút álltak,
Izomlázzal adomáztak.
Előbb nyírtam, aztán szedtem.
Markomban az olló nyele,
Vér buggyant a tenyerembe.
Fújt a szél, a nap ragyogott,
Kilógattam a kabátot.
A sorok fogytak szépen lassan,
Estére már kész is voltam.
Lábam sajgott a cipőben,
Komótosan haza értem.
A lezser napok bosszút álltak,
Izomlázzal adomáztak.
Télnek foltja
Sárgás barka
Szél meghajtja.
Szél meghajtja
Patak partra
Nád suhogja.
Nád suhogja
Tavaszt tolja
Télnek foltja.
Szél meghajtja
Sárgás barka
Hull patakba.
Hull patakba
Télnek foltja
Szél meghajtja.
Sárgás barka
Szél meghajtja.
Szél meghajtja
Patak partra
Nád suhogja.
Nád suhogja
Tavaszt tolja
Télnek foltja.
Szél meghajtja
Sárgás barka
Hull patakba.
Hull patakba
Télnek foltja
Szél meghajtja.

Értékelés 

