Szófelhő » Születtem
« Első oldal
1
Idő    Értékelés
EGY IGAZ GYÖNGYSZEM
Írta: Poór Edit

Isten útja kifürkészhetetlen,
Mit, miért tesz rejtély előttem.
Ő jól tudja okát, később mindig megfejti okát!
Ebben a sötét világban is megmutatta,
Létezik számomra kinek lelke igaz és tiszta.
Egy napon hozzá vezérelt göröngyös úton,
Hogy felismerjük egymást, most már tudom.
Ő egy igaz gyöngyszem e világban,
Kinek szeretet fénye ragyogva sugároz!
Kíváncsi szemek elől zordul rejtezik,
De a szeretet fényében megmutatkozik.
Tudom, érte vagyok e földi világban,
Neki dobban szívem minden pillanatban!
S, ha eljön majd az alkalom,
Utolsó dobbanással is neki jelez angyalom!
Addig nevét mindennap imába foglalom,
Várok csendesen, míg eljön az alkalom!
S, ha addig szüksége lenne rám,
Itt vagyok, érted születtem drágám!
Őzike szemei lelkemig hatoltak,
Megértettem azt, miről eddig csak álmodtam!
Tisztelem, csodálom és boldoggá tesz,
Hogy Ő, az én lélekpárom.
Áldom az Urat, ezért a kegyelemért,
Kérem áldja meg Őt, lelkem hála imájaként.
Angyalok kísérjék minden pillanatát,
Szem elől ne tévessze, felvállalt feladatát!
Beküldő: POÓR EDIT
Mivé lett ez a világ
Már a nők nem akarnak szülni
Hogy ne kelljen gyereket nevelni
Ahol divat lett a szingli
Egyneművel házasodni
Ahol a pénz lett a becsület
Ott kihalt a szeretet
Nincs lelkiismeret sem tisztelet
Nem kell a biblia sem az Isten
Hisz túlvilági élet úgysincsen
Hirdeti aki volt ateista kommunista
Rendszerváltó hívő, most kapitalista

Mivé lett ez a világ
Ahol a néptől védik a demokráciát
Ahol pénzért felkent próféták
Hirdetnek hamis próféciát
A nyelvünket nem beszélő idegen
mondja e hazába ki és mi legyen
Ha a jogaidért felemeled a szavad
Idegengyűlölő rasszista vagy
Ahol a diktatúra a demokrácia
Kinek jár a szája, másnap nincs munkája
Azt hiszed ha sok a pénzed, te vagy az isten
Akkor a többségnek már szava sincsen

Mivé lett ez a világ
Korrupt politikus irányítja Európát
Nem számít ha hazudik és hibázik
Nem zavarja tisztességtelen gazdáit
A hazát, a népet pénzért elárulni
nem szégyen, nem bűn, nem gyalázat?
- Ez demokrácia. - így szól a magyarázat.
Ahol a tőke és a terror is globális
Az időjárás sem egészen normális
Ha kapcsolatod, sem pénzed sem hatalmad
Akkor már csak te egy senki vagy.
Holnap akár munka nélkül az utcán vagy

Mivé lett ez a világ
Mikor Európába telepítik Afrikát
A keresztet meg be akarják tiltani
A muszlimot nem szabad vele zavarni
A keresztény tanuljon meg hallgatni
Mert Sorosféléknek ez lenne érdeke
Hogy Európát végleg tönkre tegye
Rossz úton jár ember és a világ
A háttérbe megbúvókra bízza Európát
Mert mi fizetjük meg ennek az árát!
Nem lehet a világban félelemben élni
Mert a terrorral együtt kell ébredni

Mivé lett ez a világ
Talpnyaló gazember hirdeti a demokráciát
A becstelen kapzsi, másokat akar kioktatni
Aki nem ismeri mi a tisztelet és a becsület
Pálcát mer törni más nemzetek felett?
Mert azokban van még hazaszeretet
Kollaboráns korrumpálódott senki
Csak a pénzt és a hatalmat szereti
Mind hazaáruló, aki az ilyet segíti!
A folyó is a szemetet magából kiveti
Mert a haza is a söpredéket megveti
De a történelem a hazafiait nem feledi

Mivé lett ez a világ
A média mondja meg hol az igazság?
Nem értem már ezt a hazug világot
Rosszkor születtem? Netán skizofrén lettem?
Talán a világ ment el mellettem?
Vagy ez már maga az Armageddon?
Ideje, hogy a világ megváltozzon?
Vagy megunta az Isten a sok gazságot?
Nem ad több feloldozást, bűnbocsánatot?
Eljött az idő hogy az ember vezekeljen?
Hogy a világ újra tiszta lehessen
Nem vagyok Isten erre válaszom sincsen
Beküldő: Pörnyi János
Szép dolog a képzelet, tőle bármi lehetek
Itt van néhány szösszenet, megosztom most veletek.


Egyszer régen angyal voltam, felhők között kóboroltam.
Édesanyát kerestem, mikor rátaláltam, megszülettem.
Utána meg tündér voltam, egész nap csak varázsoltam.
Búra, rögtön derűt hoztam, kacagással gyógyítottam.
Aztán királylány is voltam. Trónon ülve uralkodtam.
Szolgák hada óhajom leste. Mind kegyeim kereste.
Voltam én már vihar is. Tomboltam keményen.
Aztán gyenge szellő lettem, hogy tőlem senki ne féljen.


Egyszer kismadárka voltam, óvó néniknek daloltam.
Először keserves volt dalom, de később elmúlt minden bajom.
Ezután erő bajnok voltam, apámat esténként lebirkóztam.
Vicces volt szegény pára mikor legyőzve esett az ágyra.
Máskor meg modell voltam, anya ruháiba pózoltam.
És ha netán bepiszkoltam én, akkor is ártatlan voltam.
Néha bizony felnőtt voltam, komoly dolgokról szónokoltam.
Ha nem értették háborogtam, azt hiszem ilyenkor tenger voltam.


Egy nyáron én gomba lettem, eső nélkül növekedtem.
Egyik napról a másikra kerültem be az osztályba.
Ó itt aztán minden voltam, nagyon gyorsan váltakoztam.
Reggel még szuperhős voltam, zsámolyokon ugrándoztam,
Délutánra táncművész lettem, népzenére illegettem.
Voltam festő, zongorista kézműves és humorista.
Előfordult, hogy bűvész lettem, ceruzákat eltüntettem.
Olykor meg turista voltam, idegen kultúrát tanultam.


Néha bizony óriás vagyok, ilyenkor felnéznek rám a nagyok.
s mielőtt elérném az eget, anyucinak összemegyek.
Voltam vígan futó patak. Kanyarogtam hegyek alatt.
Itattam part menti bokrokat, szomjazó kis állatokat.
Voltam énekesnő ünnepelt sztár hatalmas primadonna.
Virágcsokrok százai repültek a színpadomra.
És most éppen színésznő vagyok, közönségnek szavalok.
A végén mikor tapsot kapok, ha kell, autogramot adok.


Szép dolog a képzelet, tőle bármi lehetek.
Képzelődjetek velem, maradjatok gyerekek.
Beküldő: Szabadi Tímea
Első Ecloga

KÖLTŐ

Mikor születtem,
Az égen ezernyi csillag mosolygott.
Édesanyám szíve, nevetve dobogott.
S szemében öröm könny ragyogott.

A JÓ PÁSZTOR

Igen! A csillagok énekeltek,
S angyalok táncoltak a mennyben,
Születésed napján.
S úgy növekedtél, mint mezőn
Az árva kis virág.

KÖLTŐ

Kézen fogva vezettél,
mikor az első lépéseket tettem.
S mint a természet, tavasz idején,
Ajkadról gyönyörű mesék,
Hangzottak felém.

A JÓ PÁSZTOR

Emlékezzél kérlek,
A természet tavaszi meséire.
Zárd szívedbe, őrizd,
Mint féltett kincseket!

KÖLTŐ

Ó, milyen csodás ajándék,
Bár oly megfoghatatlan.
Langyos szellőként,
Fuvall át rajtam.

A JÓ PÁSZTOR

Szeretlek!
Írj hát, ifjú költő!
Írj tovább!
Vésd kőtáblákra,
az örök szeretet szavát!
Beküldő: Bernadett
Régi álmokból valóság lett.
Szívem egyszerre dobbant, s nevetett.
Te is látod, gépemet felhőn szállni?
Érzem, egy másik világban fogsz rám várni.

Van lakhelyem ott, ahol átölellek majd,
Van lakhelyem ott, ahol nem érhet baj.
Válladra borulva, karjaidban ringat a szél,
Bevallom, szerelmes vagyok beléd.

Tenyeredben születtem,
Szívedben nevelkedtem.
Imádlak, oda vagyok érted,
Ez az élet sosem érhet véget.
Beküldő: Holdosi Tímea
Népszerű fórum témák
Legfrissebb kommentek
Új témák