Idő 
Értékelés 
Értékelés Reggelente az első érzelem
Köszönt mérhetetlen tisztelettel,
...még ma is szál a lelkem,
S míg újra behunyom szemem
Egész nap sokszor velem leszel.
Magamban őrzöm minden lépted,
Szinte érzem lágy szívverésed,
És a lelked itt van velem
Hittel - mélyen bennem...
Szívembe olvadt a szerettetel.
Összetart az ész szelleme,
A szív mágikus ereje.
Együtt vagyunk egy Egész,
És nemcsak reggelente.
Hitünk nem csenevész!
Köszönt mérhetetlen tisztelettel,
...még ma is szál a lelkem,
S míg újra behunyom szemem
Egész nap sokszor velem leszel.
Magamban őrzöm minden lépted,
Szinte érzem lágy szívverésed,
És a lelked itt van velem
Hittel - mélyen bennem...
Szívembe olvadt a szerettetel.
Összetart az ész szelleme,
A szív mágikus ereje.
Együtt vagyunk egy Egész,
És nemcsak reggelente.
Hitünk nem csenevész!
Ködös, párás hajnalon, várom virradatot,
Éjszaka, álmomban… már nem, nyilatkozatot.
De útmutatást várok a jövőre nézve,
Hogy ne nézzek bele… a jövőbe, félve.
Véres alkonyon, tudom jó nagy szél várható,
Aztán ha szellő fújna csak… az is ámító.
Nem hiszek már az ilyen csacska, kis mesékben,
Életem másként alakult, nem mint… mesékben.
Járom a göröngyös, sáros, lejtős utamat,
Én hiába hívom álmaimban, Uramat.
Megyek, rugdosom a göröngyöt, fáj a lábom,
Nekem miért adtál ennyi göröngyöt… fájlom.
Keskeny úton sarat kikerülni nem lehet,
Sok kérdésemre, bizony van nem szűrt felelet.
Utam, mint folyó, megvan, de kimosott, elfolyt,
Ez egy valós tudat, felismertem, már nem fojt.
Véremet mostam, kövek között elmosta víz,
Folyó elmossa azt, miben ember igen hisz.
Sokszor rosszul, rosszul döntöttem, biz’ ez lehet,
Folyó elfolyt, visszacsinálni, mit sem lehet.
Vecsés, 2006. január 1. – Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként.
Éjszaka, álmomban… már nem, nyilatkozatot.
De útmutatást várok a jövőre nézve,
Hogy ne nézzek bele… a jövőbe, félve.
Véres alkonyon, tudom jó nagy szél várható,
Aztán ha szellő fújna csak… az is ámító.
Nem hiszek már az ilyen csacska, kis mesékben,
Életem másként alakult, nem mint… mesékben.
Járom a göröngyös, sáros, lejtős utamat,
Én hiába hívom álmaimban, Uramat.
Megyek, rugdosom a göröngyöt, fáj a lábom,
Nekem miért adtál ennyi göröngyöt… fájlom.
Keskeny úton sarat kikerülni nem lehet,
Sok kérdésemre, bizony van nem szűrt felelet.
Utam, mint folyó, megvan, de kimosott, elfolyt,
Ez egy valós tudat, felismertem, már nem fojt.
Véremet mostam, kövek között elmosta víz,
Folyó elmossa azt, miben ember igen hisz.
Sokszor rosszul, rosszul döntöttem, biz’ ez lehet,
Folyó elfolyt, visszacsinálni, mit sem lehet.
Vecsés, 2006. január 1. – Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként.
Ez mind a poétáé…
Néma hangorkán az éjszakai végtelen csendben…
Még a szél sem jön be, így a függöny kicsit sem rebben.
Jókat írok, és jól használom föl a nagy papírlapom,
Majd ő lesz legközelebb a papírrepülő alapom?
Rájöttem, hogy írás közben mi is az állandó, apró kattogás!
Életvonatommal a sin összeillesztéseken zakatolás…
Az étkezőkocsiban sem vagyok nyugodt, itt tovább is írnom kell,
De az állandó kattogás magába szív, monotonságba visz el.
Félretolnám én jövő öregkort, de csak írásban lehet,
Szabadságot kivívni is, aktív tevékenységgel lehet.
A poétának kicsit hallgatni kell a néma hangorkánt,
Legyőzni, kik kardot rántottak, befogni halász kormoránt!
A poéta, a néma hangorkánban is csak harcol, írja igazát,
De a szeretet vezérli, míg csak leírja az ég minden csillagát.
Ha megírja az igaz hazaszeretetet, fölveszi a kokárdát,
Kimegy az utcára és harccal őrzi meg a mi hazánk szabadságát!
A szél mindig aranyos volt, állandóan belém karolt,
Árnyékom csak jött velem, sokszor bíz’ velem harcolt.
Már tudom, hogy a kard lassan kíméletlenül elrozsdásodik,
De, a versben, a néma hangorkánban, szép gondolat sokasodik…
Vecsés, 2011. április 1. -Kustra Ferenc József
Néma hangorkán az éjszakai végtelen csendben…
Még a szél sem jön be, így a függöny kicsit sem rebben.
Jókat írok, és jól használom föl a nagy papírlapom,
Majd ő lesz legközelebb a papírrepülő alapom?
Rájöttem, hogy írás közben mi is az állandó, apró kattogás!
Életvonatommal a sin összeillesztéseken zakatolás…
Az étkezőkocsiban sem vagyok nyugodt, itt tovább is írnom kell,
De az állandó kattogás magába szív, monotonságba visz el.
Félretolnám én jövő öregkort, de csak írásban lehet,
Szabadságot kivívni is, aktív tevékenységgel lehet.
A poétának kicsit hallgatni kell a néma hangorkánt,
Legyőzni, kik kardot rántottak, befogni halász kormoránt!
A poéta, a néma hangorkánban is csak harcol, írja igazát,
De a szeretet vezérli, míg csak leírja az ég minden csillagát.
Ha megírja az igaz hazaszeretetet, fölveszi a kokárdát,
Kimegy az utcára és harccal őrzi meg a mi hazánk szabadságát!
A szél mindig aranyos volt, állandóan belém karolt,
Árnyékom csak jött velem, sokszor bíz’ velem harcolt.
Már tudom, hogy a kard lassan kíméletlenül elrozsdásodik,
De, a versben, a néma hangorkánban, szép gondolat sokasodik…
Vecsés, 2011. április 1. -Kustra Ferenc József
Hétköznapi pszichológia… a két élő háború okán és a pénzéhesek okán és ez a napi téma!
(3 soros-zártükrös trió)
A hatalom mohó torz-szörny, folyvást etetni kell!
Főként háborúban meg főnököt fényezni kell…
A hatalom mohó torz-szörny, folyvást etetni kell.
Közben meg a hatalom bírtokosa sokszor tudatlan gyilkos és buta,
Ő sem tudja hogyan, de odasodorta az élete... szerencsés sorsa…
Közben meg a hatalom bírtokosa sokszor tudatlan gyilkos és buta.
Borzalmas, hogy ezeknek nem jön ki más a száján, csak „EURÓ milliárdok”,
Azt föl sem fogják, hogy a szomszéd háborúban már fél millió az elhullók…
Borzalmas, hogy ezeknek nem jön ki más a száján, csak „EURÓ milliárdok”.
Vecsés, 2024. január 4. –Kustra Ferenc József- íródott: merthogy a világ ezzé fajul és talán vég-legesen! Milliónyi a halott is már…
(3 soros-zártükrös trió)
A hatalom mohó torz-szörny, folyvást etetni kell!
Főként háborúban meg főnököt fényezni kell…
A hatalom mohó torz-szörny, folyvást etetni kell.
Közben meg a hatalom bírtokosa sokszor tudatlan gyilkos és buta,
Ő sem tudja hogyan, de odasodorta az élete... szerencsés sorsa…
Közben meg a hatalom bírtokosa sokszor tudatlan gyilkos és buta.
Borzalmas, hogy ezeknek nem jön ki más a száján, csak „EURÓ milliárdok”,
Azt föl sem fogják, hogy a szomszéd háborúban már fél millió az elhullók…
Borzalmas, hogy ezeknek nem jön ki más a száján, csak „EURÓ milliárdok”.
Vecsés, 2024. január 4. –Kustra Ferenc József- íródott: merthogy a világ ezzé fajul és talán vég-legesen! Milliónyi a halott is már…
(3 soros-zárttükrös)
Sorsom, a pokol göcsörtös kövekkel kirakott talaján cibál,
Ha meg látja, szabadulnék, akkor az útjára, visszaráncigál…
Sorsom, a pokol göcsörtös kövekkel kirakott talaján cibál.
*
(Septolet)
Hepehupás,
Buckás
Életút. Széllel szembe kúszás.
Sorsom sodor
Nem kímél,
Életem nyomor,
Csak ítél…
*
(Oximoron)
A halál vigyorogva közeledett, a kaszáját hanyagul lóbálta,
Én mérgesen anyáztam, ő elment, kaszát lassan maga után cibálta.
(Senrjú)
Halál elérhet,
Nem várhatsz rá tétlenül.
Úgyis elvisz majd.
*
Csak nézem, hogy durván, csak kicsit pislákoló a világ,
És nem hiszem, hogy valaha lesz itt feloldozó világ.
Az ember gyarló,
Te lehetnél talán jó.
Jöjjön szép világ.
*
Ártatlan emberek sokszor ma, pokol bugyraiban járnak,
Sok esetben a gyilkosok is ágyban párnák között halnak.
Biztos bűnös mind?
Ártatlanság vélhető,
Cselekedj végre!
*
Úgy döntött, élethelyzetemben eluralkodik rajtam a mélabú,
De az élet szép, csak mosolyogni kell, nem jó, ha szem nedves-szomorú.
Ne légy szomorkás,
Dühös se legyél másra.
Magad javítsd meg,
*
(10 szavas)
Az elveszett lélek gyásza megmarad,
A megmaradt lélek, életbe ragad.
*
Sorsom bizony fékezhetetlen,
De mit is akarok én már öregen
*
(Apeva)
Fáj!
Elment
Túl korán,
Lelkem gyásza.
Nincs lélek donor.
*
Mit
Akarok
Idősen?
Létből kevés
Maradt… még hátra.
Vecsés, 2019. szeptember 1. – Szabadka, 2019. szeptember 27. – Mórahalom, 2020 január 16. –Kustra Ferenc József– A 3 soros-zárttükrös -t, az oximoronokat, a 10 szavasokat én írtam. A septolet és az apevák; Jurisin (Szőke) Margit munkája. Címük: ’Sorsom sodor’. A senrjú –t Farkas Tekla írta.
Sorsom, a pokol göcsörtös kövekkel kirakott talaján cibál,
Ha meg látja, szabadulnék, akkor az útjára, visszaráncigál…
Sorsom, a pokol göcsörtös kövekkel kirakott talaján cibál.
*
(Septolet)
Hepehupás,
Buckás
Életút. Széllel szembe kúszás.
Sorsom sodor
Nem kímél,
Életem nyomor,
Csak ítél…
*
(Oximoron)
A halál vigyorogva közeledett, a kaszáját hanyagul lóbálta,
Én mérgesen anyáztam, ő elment, kaszát lassan maga után cibálta.
(Senrjú)
Halál elérhet,
Nem várhatsz rá tétlenül.
Úgyis elvisz majd.
*
Csak nézem, hogy durván, csak kicsit pislákoló a világ,
És nem hiszem, hogy valaha lesz itt feloldozó világ.
Az ember gyarló,
Te lehetnél talán jó.
Jöjjön szép világ.
*
Ártatlan emberek sokszor ma, pokol bugyraiban járnak,
Sok esetben a gyilkosok is ágyban párnák között halnak.
Biztos bűnös mind?
Ártatlanság vélhető,
Cselekedj végre!
*
Úgy döntött, élethelyzetemben eluralkodik rajtam a mélabú,
De az élet szép, csak mosolyogni kell, nem jó, ha szem nedves-szomorú.
Ne légy szomorkás,
Dühös se legyél másra.
Magad javítsd meg,
*
(10 szavas)
Az elveszett lélek gyásza megmarad,
A megmaradt lélek, életbe ragad.
*
Sorsom bizony fékezhetetlen,
De mit is akarok én már öregen
*
(Apeva)
Fáj!
Elment
Túl korán,
Lelkem gyásza.
Nincs lélek donor.
*
Mit
Akarok
Idősen?
Létből kevés
Maradt… még hátra.
Vecsés, 2019. szeptember 1. – Szabadka, 2019. szeptember 27. – Mórahalom, 2020 január 16. –Kustra Ferenc József– A 3 soros-zárttükrös -t, az oximoronokat, a 10 szavasokat én írtam. A septolet és az apevák; Jurisin (Szőke) Margit munkája. Címük: ’Sorsom sodor’. A senrjú –t Farkas Tekla írta.
