Idő 
Értékelés 
Értékelés Hogy a megmacskásodott lábaimat kicsit járassam
Életvonatom lépcsője mellé csak úgy leugrottam…
De a korlát fogantyút elengedni egyszerűen nem tudtam,
Így aztán kényszer kapaszkodva egészségügyileg futottam!
Futottam lihegve, sínköveken botlottam, bukdácsoltam,
Elmúlt szereteteken erősen izzadva meditáltam!
Elemezgettem és úgy láttam, hogy itt nem változott semmi… gondoltam,
Életemben mindig hátrányom volt, mert én szerettem és nem molyoltam.
Szó szerint, alig van olyan ember, aki tud is szeretni,
Szó szerint, alig van, aki tud, és nem tudja kimutatni…
Szó szerint, kilencvenhat-hét százalék nem is tud szeretni!
(3 soros-zárttükrös)
Engemet gyermekkoromban ősök, kizárólag szeretetre neveltek,
És életemben meg körülvettek a hihetetlenül szeretetlenek…
Engemet gyermekkoromban ősök, kizárólag szeretetre neveltek.
(3 soros-zárttükrös, önrímes)
Negyvenhat nappal a tizennegyedik születésnapom előtt,
Lecsapott az életménkű, feljött a vörös köd anyám előtt...
Negyvenhat nappal a tizennegyedik születésnapom előtt.
Családomnak vége lett! Utóbb kiderült, hogy anyám végzetesen beteg volt,
Apámnak, előttem mondta, hogy most menj el, délutánra gyere ruháidért.
Apám meg elkullogott, holott a fél ház a nevén volt,
Én meg csak néztem, hogy ő ezen eljárást ki nem kódolt...
Letaglózott semmi üressége, ami hevesen rám robbant,
Majd a falnak vágott és szeretetre vágyó lelkem ott robbant.
Közben meg szeretném hinni, hogy nem csak szeretet vesztese vagyok,
Egyszer még eljön az idő, hogy kihirdetik, a győztes én vagyok!
A pech bilincse azonban, hosszú évek alatt bizony, rég rám rohadt,
És nincs is senkim, ki nevetve kioldaná a picinyke zárakat…
Vannak kiknek a hátrányuk utóbb még az előnyük is,
De én? Immár a függönygördülésem előtt, nem csakis!
(Senrjon)
Megmaradt a hátrányom…
Marad hátrányom, ösztönt élem....
Már ösztönöm sincs…
Vecsés, 2021. március 16. – Kustra Ferenc József
Életvonatom lépcsője mellé csak úgy leugrottam…
De a korlát fogantyút elengedni egyszerűen nem tudtam,
Így aztán kényszer kapaszkodva egészségügyileg futottam!
Futottam lihegve, sínköveken botlottam, bukdácsoltam,
Elmúlt szereteteken erősen izzadva meditáltam!
Elemezgettem és úgy láttam, hogy itt nem változott semmi… gondoltam,
Életemben mindig hátrányom volt, mert én szerettem és nem molyoltam.
Szó szerint, alig van olyan ember, aki tud is szeretni,
Szó szerint, alig van, aki tud, és nem tudja kimutatni…
Szó szerint, kilencvenhat-hét százalék nem is tud szeretni!
(3 soros-zárttükrös)
Engemet gyermekkoromban ősök, kizárólag szeretetre neveltek,
És életemben meg körülvettek a hihetetlenül szeretetlenek…
Engemet gyermekkoromban ősök, kizárólag szeretetre neveltek.
(3 soros-zárttükrös, önrímes)
Negyvenhat nappal a tizennegyedik születésnapom előtt,
Lecsapott az életménkű, feljött a vörös köd anyám előtt...
Negyvenhat nappal a tizennegyedik születésnapom előtt.
Családomnak vége lett! Utóbb kiderült, hogy anyám végzetesen beteg volt,
Apámnak, előttem mondta, hogy most menj el, délutánra gyere ruháidért.
Apám meg elkullogott, holott a fél ház a nevén volt,
Én meg csak néztem, hogy ő ezen eljárást ki nem kódolt...
Letaglózott semmi üressége, ami hevesen rám robbant,
Majd a falnak vágott és szeretetre vágyó lelkem ott robbant.
Közben meg szeretném hinni, hogy nem csak szeretet vesztese vagyok,
Egyszer még eljön az idő, hogy kihirdetik, a győztes én vagyok!
A pech bilincse azonban, hosszú évek alatt bizony, rég rám rohadt,
És nincs is senkim, ki nevetve kioldaná a picinyke zárakat…
Vannak kiknek a hátrányuk utóbb még az előnyük is,
De én? Immár a függönygördülésem előtt, nem csakis!
(Senrjon)
Megmaradt a hátrányom…
Marad hátrányom, ösztönt élem....
Már ösztönöm sincs…
Vecsés, 2021. március 16. – Kustra Ferenc József
A nagy gondolkodókról már régen is azt tartották, hogy egyetemes,
De ő meg a gondolatával együtt is csak egy ember, aki személyes…
A legbiztosabb jele annak, hogy létezik intelligens élet a Földön
Kívül az, hogy nem próbáltak kapcsolatot keresni... kör a gabonaföldön?
Lett egy korszakos alkotó ötletem,
Terjesztem is mindenkinek… kinek nem…
Figyelem és látom, hevesen terjed, mint tűzvész a záporban,
Figyelem, nem tudom megfejteni, mért élek lelki nyomorban?
A jövendőbeli jogász most vizsgázik, az államvizsgán.
- Mi a bigámia büntetése? - kérdi tőle a bíró.
- Két anyós, kik söprűn versenyeznek, egymást folyvást lehagyván...
A fiú átöleli a lányt a parkban, és a fülébe súgja:
- Drágám, mondj legalább két szót, ami örökre összeköt bennünket!
- Terhes vagyok... kiabálja sírva-ordítva!
Sokakkal előfordul, hogy valaki fontosnak, oly' sikeresnek érzi magát,
Közben kicsinyes érdekei uralják... szerencséje adja ennek látszatát..
A munka élteti az embert, egyet nem... a lógós senkit,
A pihenés meg nem ölt még meg, bármennyit döglött is... senkit!
Most nem is tudom eldönteni, hogy az élet ezért rossz-e, mert rövid
Vagy azért mert nagyon rossz, egész életemben a jó csak ultrarövid...
Kezdetben vala volt a semmi. Majd az Úr mondá: "Legyen világosság!"
Továbbra is vala semmi, de az én Uram... immár az iszákosság.
Ha a papok hisznek Istenben, akkor miért van templomokon több villámhárító?
A hit ereje, mindenható, de a villámnak, templom belecsapásra csábító?
A hisztéria kínos, alattomos és elterjed, főleg női betegség!
A nő kapja meg és a férfi hal bele! Vagy életbe lép a megszökésség...
A munka azoknak való, akik nem tudnak horgászni.
De ott büntetlenül lehet sörözni és szunyókálni...
Vecsés, 2020. december 16. – Kustra Ferenc József - íródott oximoron csokorban. Az oximoron (látszólag) egymásnak ellentmondó szókombináció, ám, nem valódi ellentmondás. Inkább kihangsúlyozza, ami valamilyen humoros, jelentőségteljes konfliktusba kerül.
Meg sem vettük a mozijegyeket,
Nézzük mégis saját filmünket.
Zajlik benne éppen a könnyfakasztó,
Világméretű, szomorú filmhíradó.
Nem tudunk kiszállni belőle,
Sodor bennünket ez a valami előre.
Mikor lesz már a filmnek vége?
Ki vágja meg a kockákat készre?
Mikor lélegzik fel a világ,
S élhetjük az életünk újra tovább?
A választ nem tudja senki,
Addig bizakodónak kell lenni.
Aztán, majd amikor végre vége,
S hálásan nézünk fel az égre,
Egy gondolat motoszkál fejünkben,
Miért is maradtunk életben?
Istennek mi velünk a terve,
Mit kell tennünk cserébe érte.
A válasz csupán csak annyi,
Merjünk saját hitünk szerint élni.
Nézzük mégis saját filmünket.
Zajlik benne éppen a könnyfakasztó,
Világméretű, szomorú filmhíradó.
Nem tudunk kiszállni belőle,
Sodor bennünket ez a valami előre.
Mikor lesz már a filmnek vége?
Ki vágja meg a kockákat készre?
Mikor lélegzik fel a világ,
S élhetjük az életünk újra tovább?
A választ nem tudja senki,
Addig bizakodónak kell lenni.
Aztán, majd amikor végre vége,
S hálásan nézünk fel az égre,
Egy gondolat motoszkál fejünkben,
Miért is maradtunk életben?
Istennek mi velünk a terve,
Mit kell tennünk cserébe érte.
A válasz csupán csak annyi,
Merjünk saját hitünk szerint élni.
És a lova?
A harcost ledobta a
Lova, úgy megijedt kígyótól.
De csak odébb ment.
*
Várta a gazdáját, ki
Csak feküdt a mező füvében.
Visszaoldalgott.
*
Szagolta, nyalogatta
Arcát, közben többször is prüszkölt.
Vitéz feléledt.
*
Lova örömnyerítést
Hallatott és ugrált pár nagyot.
Gazdi csodálta.
*
Pedig ismerte, évek
Alatt nőttek össze? együvé!
Szerették egymást.
*
Harcos a fegyvereit
Összeszedte, kicsit még szédült.
Hat év együttlét?
*
Lova nem messzi legelt
Hagyta, a pára hadd lakjon jól.
Halkan füttyentett?
*
Csata volt csata hátán,
Így aztán egy jó csapat voltak.
Becsülték egymást.
*
Nagyon bíztak egymásba,
Együtt értették szakmájukat.
Ló, már jóllakott.
*
Visszajött a gazdihoz,
Akinek eléggé fájt feje.
Ló menni akart.
*
Odafeküdt gazdihoz,
Horkantgatott, biztatásképen.
Üljön már nyeregbe?
*
Harcos feje csak romlott,
Már fellépett látászavar is.
Ló, csak biztatta.
*
Nagy nehezen fölmászott,
Ló, igen óvatosan állt föl.
Kocogni kezdett.
*
Harcos próbálta magát?
Rosszulléte egyre jobban nőtt!
Látása romlott.
*
Elértek egy folyóhoz,
Keskeny volt, mély, sebes sodrású.
Gyeplőt nem fogta.
*
Itt már többször átúszták,
De lova jól irányított volt.
Áradó folyó.
*
Középen a víz tarolt,
Lovat irányítani kellett?
Gazdi nem látott.
*
Még érzékelte forgást,
Mibe az áradás sodorta.
Még jobban szédült.
*
Ló érezte a veszélyt,
Többször fájdalmasan nyerített.
Gazdi dülöngélt.
*
Ló csak egyedül küzdött,
Gazdája terhével a hátán.
Becsatlakozás?
*
A kicsi folyóka is
Áradt, lett nagy örvény, szívással.
Gazdi már vak volt.
*
Az örvény berántotta
Nyeregből, nehéz fegyverekkel?
Gyors szívóhatás!
*
Kettőjüket beszívta?
Többet, senki nem látta őket.
Egy kobra miatt?
Vecsés, 2021. január 4. ? Kustra Ferenc József - a harcosról a mese: senrjon csokorban íródott!
A harcost ledobta a
Lova, úgy megijedt kígyótól.
De csak odébb ment.
*
Várta a gazdáját, ki
Csak feküdt a mező füvében.
Visszaoldalgott.
*
Szagolta, nyalogatta
Arcát, közben többször is prüszkölt.
Vitéz feléledt.
*
Lova örömnyerítést
Hallatott és ugrált pár nagyot.
Gazdi csodálta.
*
Pedig ismerte, évek
Alatt nőttek össze? együvé!
Szerették egymást.
*
Harcos a fegyvereit
Összeszedte, kicsit még szédült.
Hat év együttlét?
*
Lova nem messzi legelt
Hagyta, a pára hadd lakjon jól.
Halkan füttyentett?
*
Csata volt csata hátán,
Így aztán egy jó csapat voltak.
Becsülték egymást.
*
Nagyon bíztak egymásba,
Együtt értették szakmájukat.
Ló, már jóllakott.
*
Visszajött a gazdihoz,
Akinek eléggé fájt feje.
Ló menni akart.
*
Odafeküdt gazdihoz,
Horkantgatott, biztatásképen.
Üljön már nyeregbe?
*
Harcos feje csak romlott,
Már fellépett látászavar is.
Ló, csak biztatta.
*
Nagy nehezen fölmászott,
Ló, igen óvatosan állt föl.
Kocogni kezdett.
*
Harcos próbálta magát?
Rosszulléte egyre jobban nőtt!
Látása romlott.
*
Elértek egy folyóhoz,
Keskeny volt, mély, sebes sodrású.
Gyeplőt nem fogta.
*
Itt már többször átúszták,
De lova jól irányított volt.
Áradó folyó.
*
Középen a víz tarolt,
Lovat irányítani kellett?
Gazdi nem látott.
*
Még érzékelte forgást,
Mibe az áradás sodorta.
Még jobban szédült.
*
Ló érezte a veszélyt,
Többször fájdalmasan nyerített.
Gazdi dülöngélt.
*
Ló csak egyedül küzdött,
Gazdája terhével a hátán.
Becsatlakozás?
*
A kicsi folyóka is
Áradt, lett nagy örvény, szívással.
Gazdi már vak volt.
*
Az örvény berántotta
Nyeregből, nehéz fegyverekkel?
Gyors szívóhatás!
*
Kettőjüket beszívta?
Többet, senki nem látta őket.
Egy kobra miatt?
Vecsés, 2021. január 4. ? Kustra Ferenc József - a harcosról a mese: senrjon csokorban íródott!
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 392
Vannak napok
amikor úgy érzed,
senki se szeret.
Hogy nincs senki
ki ha baj van,
megfogná kezed.
Valaki...ki csendesen
a füledbe súgná:
"Itt a válam....gyere,
s a fejed hajds rá!"
Akkor gondolj arra
a milliónyi harcra,
amit eddig megvívtál
úgy hogy nem volt
a kezedben szabja!
Hogy neki rontva
magad a világnak,
nem adtad lelked
a fekete királynak.
Emeld fel fejed!
S ne kesredj el!
Mert egy olyan EMBER vagy,
aki minden csatát MEGNYER!
amikor úgy érzed,
senki se szeret.
Hogy nincs senki
ki ha baj van,
megfogná kezed.
Valaki...ki csendesen
a füledbe súgná:
"Itt a válam....gyere,
s a fejed hajds rá!"
Akkor gondolj arra
a milliónyi harcra,
amit eddig megvívtál
úgy hogy nem volt
a kezedben szabja!
Hogy neki rontva
magad a világnak,
nem adtad lelked
a fekete királynak.
Emeld fel fejed!
S ne kesredj el!
Mert egy olyan EMBER vagy,
aki minden csatát MEGNYER!
