Perceket szöv?
Mulandó id?,
Évekbe ér? ciklusa száll.
Varázs az égen,
Lüktet a térben,
Mozgás a léte, sohasem áll.

Súlytalan közeg
?rben a tömeg,
Távolba siklik minden elem.
Csillag-kötésben
Fénnyel sz? éppen
Táguló teret túl mindenen.

Ritmusa kotta,
Ütemét hozza
Misztikus pálca, mágus er?.
Csillagban lángol,
Bolygókkal táncol,
Törvényét írja, ? a nyer?.

Pillanat éle
Létnek egésze,
Múltból a holnap bújik el?.
Látszat hatalma
Titkot takarja,
Útnak a vége csend-éltet?.

(leoninus)
Állítólag nincsenek is nagy és kis szavak, de mindegy… úgyis haladnak.
Életpillanatban a szavak mondatokká válnak, ajándékul a mának, máknak.
A szavakon belül meg vannak életpillanatok, amik fennkölten hallgathatók!
**

(Kínai, csi-csüe versforma: 2×4×7 szótag, aaxa rímképlet.)
Felhő száll, tükör a tó,
Szó ring benne, mint hajó.
Csend ül mélyen, fény lehull,
Szívbe marad, ami jó.

Szirmot sodor le a szél,
Múlt árnya égre beszél.
Perc fut, de nyom sose vész,
Emlékben lét újra él.

Vecsés, 2025, január 1. – Siófok, 2025. augusztus 10. -Kustra Ferenc József- írtuk: 2 szerzősnek. Gránicz Éva szerző-, és poéta társam a kínai versformákat írta.

Felhők mögött a Nap szunnyad,
Rózsaszín az álma.
Égszínkék már lilára vált,
Estnek csókját várja.
Harang hang szól, halk madárdal,
Tücsök nyűvi húrját,
Ki megfáradt szépen lassan
Elfelejti búját.

Szellő játszik fák lombjával,
Csillan már az este.
Hold töltében mámor ámor,
Reményt táplál lesve.
Estnek szárnya néma árnyék,
Mintha bagoly szállna.
Átrepül az éjszakába
Szebb holnapot várva.

Mártózik a táj a csendbe,
Pára levét issza,
Idő folyik pillanattal,
Soha nem jő vissza.
Álmot őriz már az éjjel,
Csillagfénybe bújva,
Emlék lett a mai napból,
Holnapnak a múltja.

Hétköznapi pszichológia… eszmefuttatás a szeretetről.

Együttműködés elfogadással, vagy valami más? Ez föltélez, gondolkozást!
Elfogadás együttműködéssel, vagy valami más? Ez föltélez, gondolkozást!
Vannak bizony sokak, akik ezt a kettőt egyszerűen szétválasztják…
Vannak bizony sokak, aki ezt a kettőt gondatlanul nem használják…
*
Elfogadás mindig kell,
De nem mindig jár vele együtt,
Együttműködés.

Mi
a cél?
Elfogadsz,
Vagy csak nézel...
Eltűnik a híd.
**
Bűnös dolog a szeretetről vadult hévvel, példásan mellébeszélni,
Bűnös dolog a szeretetről tárgyi tudás híján folyton csak blöffölni…
Bűnös dolog a szeretetről vadult hévvel, példásan mellébeszélni!
*
Ha mögötte az ajtó
Becsukódik, zaj ül a csendre.
Múlt nem felel rá.

Zár,
Ajtó
Néma nesz.
Valaki ment,
Megmaradt a csend.
**
Megismerkedni,
Érzéssel gondolkozni!
Belegondolni!
Megismerkedni,
A kettőt összehozni.
Átértékelni.
Megismerkedni,
Ezeket átgondolni…
Másképpen élni.
*
Kezdet: a találkozás.
Érzés, gondolat nő, összeáll,
Egy új életút.

Új
Élet
Kapuit
Kinyitja a
Változás felé.
**
Újmódin élni… köll egy magasztos életpillanat, mi szép, de nehéz kincs,
Ha az álmok meg már a szeretetet őrzői, akkor az hatalmas kincs…
Újmódin élni… köll egy magasztos életpillanat, mi szép, de nehéz kincs.
*
Álmokból lépek, vállamon múltam nehéz,
Láng szívemben, változás felé néz.

Új remény,
Szépség, súly és kincs.
Változás.
**

Vecsés, 2025. február 17. – Siófok, 2025. augusztus 2. -Kustra Ferenc József – Gránicz Éva, írtuk: 2 szerzősnek, mint hétköznapi pszichológiai művet!

Nem láthatod könnyeimet,
nem maradhatok,
már nem lehet.

Ágyam üresen áll,
forgolodok benne csupán, szívem:
az álom és ébrenlét határainál.

El kell mennem, de várok még picit,
talán egy pillanatnyit, annyit, hogy ki tudd
mondani: maradj még kicsit.

Nem...
Nem maradhatok,
az ajtók becsukódtak,
elszáradtak a virágok.