A szomszéd háború mellett, kialakult a Közel-Keleten egy nagyon is véresebb háború…
(senrjon csokor, fél-haikulánc formátumban írva)
Háborúban is vannak
Nagyon jól fizetett ügynökök.
Harc fönntartása…
A beszervező ügynök
Ha ügyes, érti munkáját… győz!
Harc fönntartása…
Beszervezéskor nem kell
Grófi sarj, vagy királyfi… lejjebb.
Harc fönntartása…
A célszemély kis stílű?
Lehet… az tán’ már fél győzelem.
Harc fönntartása…
A célszemély senki se?
Piti, anyagias, tán’ ’sötét’?
Harc fönntartása…
A célnak megfeleljen,
Legjobban erre kell figyelem.
Harc fönntartása…
Egy biztos! Ami biztos!
Milyen a tét? Olyan apanázs…
Harc fönntartása…
Ha kap havi apanázst
És a lelke elég gödrös már…
Harc fönntartása…
Ha színpadi ember az
Illető, beszervező… Bingó!
Harc fönntartása…
*
(3 soros-zárttükrös)
Magas beosztáshoz föl kell ajánlani,
Ő lesz ország helytartója… az isteni…
Magas beosztáshoz föl kell ajánlani.
*
Nagyon meg kell nyugtatni,
Ő adja majd a parancsokat!
Harc fönntartása…
De, ha itt a tél első…
Embernek lenni államfőként?
Harc fönntartása…
Ügynök, ne legyen smucig!
Bért fizetni… milliók, havi!
Harc fönntartása…
Óperencián túli
Üveghegy bank, egyszámlájára!
Harc fönntartása…
*
(3 soros zárt-tükrös)
Fekete kosok, büszkék vagytok? Működik a második, Közel-keleti háborútok,
Már sok ezrek haltak meg… nem is kell már utána számolnotok, naponta több ezer... sok…
Fekete kosok, büszkék vagytok? Működik a második, Közel-keleti háborútok.
Itt már vannak nagy túszejtések,
Öreg nénék, meg kisgyermekek…
Itt már vannak nagy túszejtések.
Mindjárt odaér a parthoz a harmadik anyahajó meg a kisérő egységek,
Az első kettő már lövöldöz, betegítenek, pedig nem is harcoló egységek…
Mindjárt odaér a parthoz a harmadik anyahajó meg a kisérő egységek.
Pár nap múlva millióknak elfogy majd a víz, az élelem, az üzemanyag,
Nemzetközi béketárgyalók nem haladnak előre… halál, futószalag…
Pár nap múlva millióknak elfogy majd a víz, az élelem, az üzemanyag.
Ennél a közelinél meg pár hét és beáll a szokásos jég, hó és tél,
Így aztán itt az emberek imádkoznak, senki semmit ekkor-sem remél…
Ennél a közelinél meg pár hét és beáll a szokásos jég, hó és tél,
Vecsés, 2023. október 13. – Kustra Ferenc József- íródott: a világ, az emberiség jelen történelmi, már eszkalálódott háborús és nagy világkatasztrófára mutató helyzetéről. A TV. híradókban egész nap mutatják a valóságot…
(senrjon csokor, fél-haikulánc formátumban írva)
Háborúban is vannak
Nagyon jól fizetett ügynökök.
Harc fönntartása…
A beszervező ügynök
Ha ügyes, érti munkáját… győz!
Harc fönntartása…
Beszervezéskor nem kell
Grófi sarj, vagy királyfi… lejjebb.
Harc fönntartása…
A célszemély kis stílű?
Lehet… az tán’ már fél győzelem.
Harc fönntartása…
A célszemély senki se?
Piti, anyagias, tán’ ’sötét’?
Harc fönntartása…
A célnak megfeleljen,
Legjobban erre kell figyelem.
Harc fönntartása…
Egy biztos! Ami biztos!
Milyen a tét? Olyan apanázs…
Harc fönntartása…
Ha kap havi apanázst
És a lelke elég gödrös már…
Harc fönntartása…
Ha színpadi ember az
Illető, beszervező… Bingó!
Harc fönntartása…
*
(3 soros-zárttükrös)
Magas beosztáshoz föl kell ajánlani,
Ő lesz ország helytartója… az isteni…
Magas beosztáshoz föl kell ajánlani.
*
Nagyon meg kell nyugtatni,
Ő adja majd a parancsokat!
Harc fönntartása…
De, ha itt a tél első…
Embernek lenni államfőként?
Harc fönntartása…
Ügynök, ne legyen smucig!
Bért fizetni… milliók, havi!
Harc fönntartása…
Óperencián túli
Üveghegy bank, egyszámlájára!
Harc fönntartása…
*
(3 soros zárt-tükrös)
Fekete kosok, büszkék vagytok? Működik a második, Közel-keleti háborútok,
Már sok ezrek haltak meg… nem is kell már utána számolnotok, naponta több ezer... sok…
Fekete kosok, büszkék vagytok? Működik a második, Közel-keleti háborútok.
Itt már vannak nagy túszejtések,
Öreg nénék, meg kisgyermekek…
Itt már vannak nagy túszejtések.
Mindjárt odaér a parthoz a harmadik anyahajó meg a kisérő egységek,
Az első kettő már lövöldöz, betegítenek, pedig nem is harcoló egységek…
Mindjárt odaér a parthoz a harmadik anyahajó meg a kisérő egységek.
Pár nap múlva millióknak elfogy majd a víz, az élelem, az üzemanyag,
Nemzetközi béketárgyalók nem haladnak előre… halál, futószalag…
Pár nap múlva millióknak elfogy majd a víz, az élelem, az üzemanyag.
Ennél a közelinél meg pár hét és beáll a szokásos jég, hó és tél,
Így aztán itt az emberek imádkoznak, senki semmit ekkor-sem remél…
Ennél a közelinél meg pár hét és beáll a szokásos jég, hó és tél,
Vecsés, 2023. október 13. – Kustra Ferenc József- íródott: a világ, az emberiség jelen történelmi, már eszkalálódott háborús és nagy világkatasztrófára mutató helyzetéről. A TV. híradókban egész nap mutatják a valóságot…
Ilyen világot élünk… (TANQ csokorban)
Bolond lett a világ,
Nekünk ilyenben kell élni.
Léttől is félni kell.
Úgy lobognak a varkocsok,
Majd kifésülik, markosok…?!
*
Majd’ minden fordított,
Működés feje tetején.
Fiatalság érti?
Ló térdig sárban iázik,
Szamár nyerít, füle fázik…?!
*
Bevezetik itt-ott
Kézírás megszüntetését.
Harc műveltség ellen.
A büdös kutyák röfögnek,
Disznók, ugatva böfögnek…?!
*
Elég, ha van papír,
Tudni nem kell hozzá! Olcsóbb.
Mire tanítják be?
A kígyó a fűben zizeg,
Papírlap a szélben sziszeg…?!
*
Visszásság halmazok
Viszik csődbe a világot.
Fiatalnak tetszik…
Kukorékolnak a tyúkok,
Kotkodálnak a kakasok…?!
*
Tudás és értelem,
Előrehaladás gátja.
Dicső semmittevés.
„Az önálló gondolkodók
Nem kívánatosak, rosszak…”?!
*
Igyekszem, előre…
Mondják, tolakodó fráter.
Pedig, ők mondták így…
Ah! Agilis ember nem kell,
Azonos nekik végzettel…?!
*
Ha végrehajtom baj,
Ha ellentmondok, még nagyobb.
Nincs eligazodás…
Csönd és vakfegyelem.
Ez nekem nem lételemem.
*
Avar, mint szivárvány
Csillogtatja a színeit.
Belelépni, puha!
A levelek milliói
Földön. Szép, mint a milói.
*
Villámtól világos
Az ég. Ijesztő a fénye.
Dobhártyarepedés.
Villám: váratlan csattanás!
Oly’ mint egy aknarobbanás.
Vecsés, 2015. április 11. – Kustra Ferenc József - Új szépirodalmi irányzat jegyében. (A HIAQ –t és a TANQ –t én alkottam meg… szótagszám, 6-8-6 és 6-8-6-8-8 Ez jobban illik az európai gondolkodáshoz, és a magyar nyelv sajátosságaihoz.
Bolond lett a világ,
Nekünk ilyenben kell élni.
Léttől is félni kell.
Úgy lobognak a varkocsok,
Majd kifésülik, markosok…?!
*
Majd’ minden fordított,
Működés feje tetején.
Fiatalság érti?
Ló térdig sárban iázik,
Szamár nyerít, füle fázik…?!
*
Bevezetik itt-ott
Kézírás megszüntetését.
Harc műveltség ellen.
A büdös kutyák röfögnek,
Disznók, ugatva böfögnek…?!
*
Elég, ha van papír,
Tudni nem kell hozzá! Olcsóbb.
Mire tanítják be?
A kígyó a fűben zizeg,
Papírlap a szélben sziszeg…?!
*
Visszásság halmazok
Viszik csődbe a világot.
Fiatalnak tetszik…
Kukorékolnak a tyúkok,
Kotkodálnak a kakasok…?!
*
Tudás és értelem,
Előrehaladás gátja.
Dicső semmittevés.
„Az önálló gondolkodók
Nem kívánatosak, rosszak…”?!
*
Igyekszem, előre…
Mondják, tolakodó fráter.
Pedig, ők mondták így…
Ah! Agilis ember nem kell,
Azonos nekik végzettel…?!
*
Ha végrehajtom baj,
Ha ellentmondok, még nagyobb.
Nincs eligazodás…
Csönd és vakfegyelem.
Ez nekem nem lételemem.
*
Avar, mint szivárvány
Csillogtatja a színeit.
Belelépni, puha!
A levelek milliói
Földön. Szép, mint a milói.
*
Villámtól világos
Az ég. Ijesztő a fénye.
Dobhártyarepedés.
Villám: váratlan csattanás!
Oly’ mint egy aknarobbanás.
Vecsés, 2015. április 11. – Kustra Ferenc József - Új szépirodalmi irányzat jegyében. (A HIAQ –t és a TANQ –t én alkottam meg… szótagszám, 6-8-6 és 6-8-6-8-8 Ez jobban illik az európai gondolkodáshoz, és a magyar nyelv sajátosságaihoz.
TANQ csokorban
Hazám védelmében
Vagyok én csatára készen.
Még vérem is folyhat!
Hazafinak, lelke számít,
Ha őt, téveszme nem ámít!
*
Nekem csettint révész,
Rám vár! Nem tudom fizetni.
Így nem visz sehova…
Nem is akartam még menni,
Csak érdekelt, a jegy mennyi…
*
Ha magadra maradsz,
Nyakig ér az egyedüllét.
Kilábalás, nehéz.
Lelki problémával küzdesz,
És nem tudod, holnap, mi lesz.
*
Napsugár vigasztal,
Pedig nem tudja, mi bajom.
Mindegy is, jólesik.
Bajom ellen, nem jó semmi
Arcom, napsugár befedi.
*
Sötétedő alkony,
Nyugvó nap vérébe fullad…
Reggel, majd új nap lesz.
Álmos vagyok, elballagok,
Ágyamban meg álmot várok.
*
Szemem, a csillagok
Fényét issza! Csoda látvány.
Elnézném, reggelig.
Fent kéne lennem, csodálni,
De nem bírok, addig állni.
*
Rét felett szárnyalok,
Itt úgy érzem, szabad vagyok…
Pedig, ez csak álom!
Szabadság, nincs, és nem lehet,
Utálom szemfényvesztőket.
*
Álom lassan múlik,
Hajnali fény, már feldereng…
A mai nap, jobb lesz?
Mára már, sok új tervem van,
Remélem, egyik sem katlan.
*
Aranymadár, útra
Kelhet, messze még a határ.
Nem jött vissza soha!
Nézek, tudatom kitágul,
De a lélek, tovább árvul.
*
Sötétben nem látok,
Fáklyát gyújtok. Lehet látnok.
Megyek lendülettel.
Új utat a fáklyám mutat!
Megtalálja azt, ki kutat.
*
Harang megkondulhat…
Megáll az óra mutató…
Az én időm letelt.
Szerepeim eljátszottam,
Ha tapsot kaptam… hajoltam.
*
Emlékcsónak ringat,
Visszaevezek a múltba!
Vajon, mit találok?
Látom foszlányát, emléknek!
Hol a vége, öregségnek…?
Vecsés, 2015. március 25. –Kustra Ferenc József- Új szépirodalmi irányzat jegyében. (A HIAQ –t és a TANQ –t én alkottam meg… szótagszám, 6-8-6 és 6-8-6-8-8) Ez jobban illik az európai gondolkodáshoz, és a magyar nyelv sajátosságaihoz.
Hazám védelmében
Vagyok én csatára készen.
Még vérem is folyhat!
Hazafinak, lelke számít,
Ha őt, téveszme nem ámít!
*
Nekem csettint révész,
Rám vár! Nem tudom fizetni.
Így nem visz sehova…
Nem is akartam még menni,
Csak érdekelt, a jegy mennyi…
*
Ha magadra maradsz,
Nyakig ér az egyedüllét.
Kilábalás, nehéz.
Lelki problémával küzdesz,
És nem tudod, holnap, mi lesz.
*
Napsugár vigasztal,
Pedig nem tudja, mi bajom.
Mindegy is, jólesik.
Bajom ellen, nem jó semmi
Arcom, napsugár befedi.
*
Sötétedő alkony,
Nyugvó nap vérébe fullad…
Reggel, majd új nap lesz.
Álmos vagyok, elballagok,
Ágyamban meg álmot várok.
*
Szemem, a csillagok
Fényét issza! Csoda látvány.
Elnézném, reggelig.
Fent kéne lennem, csodálni,
De nem bírok, addig állni.
*
Rét felett szárnyalok,
Itt úgy érzem, szabad vagyok…
Pedig, ez csak álom!
Szabadság, nincs, és nem lehet,
Utálom szemfényvesztőket.
*
Álom lassan múlik,
Hajnali fény, már feldereng…
A mai nap, jobb lesz?
Mára már, sok új tervem van,
Remélem, egyik sem katlan.
*
Aranymadár, útra
Kelhet, messze még a határ.
Nem jött vissza soha!
Nézek, tudatom kitágul,
De a lélek, tovább árvul.
*
Sötétben nem látok,
Fáklyát gyújtok. Lehet látnok.
Megyek lendülettel.
Új utat a fáklyám mutat!
Megtalálja azt, ki kutat.
*
Harang megkondulhat…
Megáll az óra mutató…
Az én időm letelt.
Szerepeim eljátszottam,
Ha tapsot kaptam… hajoltam.
*
Emlékcsónak ringat,
Visszaevezek a múltba!
Vajon, mit találok?
Látom foszlányát, emléknek!
Hol a vége, öregségnek…?
Vecsés, 2015. március 25. –Kustra Ferenc József- Új szépirodalmi irányzat jegyében. (A HIAQ –t és a TANQ –t én alkottam meg… szótagszám, 6-8-6 és 6-8-6-8-8) Ez jobban illik az európai gondolkodáshoz, és a magyar nyelv sajátosságaihoz.
A közeledő tél…
Nem is küldött üzenetet a tél,
Pedig tudta, hogy ember tőle fél.
Hideg előre jött… ez már a tél?
Hideg ölel át,
faggyal ad csodát,
hűti szíved forró szavát.
*
(3 soros-zárttükrös)
A tél-korai hajnal, vékony köddel takaródzik,
A fákon nagy varjúsereg a ködben tollászkodik…
A tél-korai hajnal, vékony köddel takaródzik.
A tél, még csak lassan jövögető, mint tántorgó részeg
És mi tudjuk, ha kijózanodik, bizony, nem lesz félszeg.
Ködtől már nem látjuk az eget... át nem látható réteg.
Téli hajnalon köd sóhajt,
megsúgja, mit óhajt,
szeretetnek fejet hajt.
*
Aztán úgy tűnik, miközben jön, józanodik,
Süvítő és hideg szélvihar tolakodik…
Az égbolt a felhők mögött alakoskodik.
Elveszik-e a remény?
Puhul-e a csepp, kemény kezén?
Élet telén.
*
Ez a tél, lehet, hogy nagyon keménykezű lesz,
Mint egy képzett mesterember, ért a torzképhez...
*
(Fél haikulánc)
Titkolt szorongás,
Támad-e a „keménykéz”?
Üzenet nélkül?
Szeretet fájdalmat olt.
Tiszta lélekben nincs folt.
*
Titkolt szorongás,
Nem csap-e be üzenet?
Csak úgy letámad!
Lesz még boldogságálom,
Lesz holnap, a világon.
*
Titkolt szorongás,
Egyből oly' vad hideg jön?
Mindent hó borít?
Lesz még nyári délután,
Napfény a vihar nyomán.
Vecsés, 2018. július 29. – Mórahalom, 2018. augusztus 18. – Kustra Ferenc József– a verset, meg a 3 soros-zárttükrös –t és a fél haikuláncot én írtam. A 10 szavasokat és a tankák versét szerző-, és poéta társam Farkas Tekla.
Nem is küldött üzenetet a tél,
Pedig tudta, hogy ember tőle fél.
Hideg előre jött… ez már a tél?
Hideg ölel át,
faggyal ad csodát,
hűti szíved forró szavát.
*
(3 soros-zárttükrös)
A tél-korai hajnal, vékony köddel takaródzik,
A fákon nagy varjúsereg a ködben tollászkodik…
A tél-korai hajnal, vékony köddel takaródzik.
A tél, még csak lassan jövögető, mint tántorgó részeg
És mi tudjuk, ha kijózanodik, bizony, nem lesz félszeg.
Ködtől már nem látjuk az eget... át nem látható réteg.
Téli hajnalon köd sóhajt,
megsúgja, mit óhajt,
szeretetnek fejet hajt.
*
Aztán úgy tűnik, miközben jön, józanodik,
Süvítő és hideg szélvihar tolakodik…
Az égbolt a felhők mögött alakoskodik.
Elveszik-e a remény?
Puhul-e a csepp, kemény kezén?
Élet telén.
*
Ez a tél, lehet, hogy nagyon keménykezű lesz,
Mint egy képzett mesterember, ért a torzképhez...
*
(Fél haikulánc)
Titkolt szorongás,
Támad-e a „keménykéz”?
Üzenet nélkül?
Szeretet fájdalmat olt.
Tiszta lélekben nincs folt.
*
Titkolt szorongás,
Nem csap-e be üzenet?
Csak úgy letámad!
Lesz még boldogságálom,
Lesz holnap, a világon.
*
Titkolt szorongás,
Egyből oly' vad hideg jön?
Mindent hó borít?
Lesz még nyári délután,
Napfény a vihar nyomán.
Vecsés, 2018. július 29. – Mórahalom, 2018. augusztus 18. – Kustra Ferenc József– a verset, meg a 3 soros-zárttükrös –t és a fél haikuláncot én írtam. A 10 szavasokat és a tankák versét szerző-, és poéta társam Farkas Tekla.
(3 soros-zárttükrös)
Immár, fölöttébb sűrű lett a tél eleji, esteledő szürkület,
Támadóra kapcsolt a hideg és egy nem kis vihar is kerekedett...
Immár, fölöttébb sűrű lett a tél eleji, esteledő szürkület.
A szél azt nyögte, voltatok a nyárban már éppen eleget,
Mit gondoltok megbolondultam és hoztam nektek meleget?
A szél azt nyögte, voltatok a nyárban már éppen eleget.
Mintha otthon lett volna, úgy dühöngött a vihar,
Mintha megcsalta volna egy szélroham… mit akar?
A viharban voltak nagy szélrohamok,
Mint tangóharmonikában akkordok…
Volt szélroham, kecsesen buja,
Volt szélroham, kedvesen tunya…
Jött olyan, ami süvítve dudorászott,
Jött olyan, mi a tántorgásra rászokott…
Lecsapott a kecsesen gyors sapkalekapó,
Lecsapott a kecsesen gyors, morcos-harapó...
Volt ott, táncoló,
Volt ott ballagó…
Fújt bizony, árokba is beugró,
Fújt bizony, lassan, majd' el is múló…
Járt arra, ami a kopasz kutya szőrét borzolta,
Járt arra, ami a sírásót a gödörbe dobta…
Többen is összefogtak és lelassítottak egy tehervonatot,
Többen is összefogtak és felhasítottak, tető vonulatot…
Volt, amelyik szoknyák alatt nagyon kutakodott,
Volt, amelyik, erőszakosan ott malackodott…
Éjjel a mély-sötét felhők, igencsak alacsonyan szálltak,
Szinte, mint egy pelerin… hideggel mindet beborigáltak…
Éjjel a mély-sötét felhők, igencsak alacsonyan szálltak,
Még a téli reggelnek sem sikerült kibontakoznia,
Még a szürkés-sötétkék szín, volt eme táj uralkodója…
Még a téli reggelnek sem sikerült kibontakoznia.
Ahogy a nap kezdett aktívabban kukucskálni,
Kiderült, zúzmara vont be mindent, ezt már látni…
Hó is esett, az is itt-ott mindent betakart,
A falakon nem tapadt, ott zúzmara takart.
***
(3 soros-zárttükrös)
Hosszú útról érkeztem, ott még úszkáltam langy tengerbe’.
Telet nem remélve... itthon, majd megvett isten hidege.
Hosszú útról érkeztem, ott még úszkáltam langy tengerbe’.
Hó takarta utcák, zúzmarás fák, kémények füstöltek.
Csodás idill... tüzelnem kellett, fahasábok sercegtek.
Hó takarta utcák, zúzmarás fák, kémények füstöltek.
Csodás idill... tüzelnem kellett, fahasábok sercegtek.
Hó takarta utcák, zúzmarás fák, kémények füstöltek.
Csodás idill... tüzelnem kellett, fahasábok sercegtek.
Hóvihar tombolt... pedig, a tél még csak akkor érkezett.
Meleg szoba, meleg ruha, kesztyű, kendő, sál is kellett.
Hóvihar tombolt... pedig, a tél még csak akkor érkezett.
(10 szavas)
Még jó, hogy télen nadrágban járok,
Nem hiányoznának hideg ficánkok…
Vecsés, 2017. november 30. – Szabadka, 2018. szeptember 29., Az első részt (versben és 3 soros zárt-tükrösökben) én írtam, alá a 3 soros zárt-tükrösöket és a 10 szavast, szerző,-és
poétatársam Jurisin (Szőke) Margit. A vegyes címe: Meglepett a tél
Immár, fölöttébb sűrű lett a tél eleji, esteledő szürkület,
Támadóra kapcsolt a hideg és egy nem kis vihar is kerekedett...
Immár, fölöttébb sűrű lett a tél eleji, esteledő szürkület.
A szél azt nyögte, voltatok a nyárban már éppen eleget,
Mit gondoltok megbolondultam és hoztam nektek meleget?
A szél azt nyögte, voltatok a nyárban már éppen eleget.
Mintha otthon lett volna, úgy dühöngött a vihar,
Mintha megcsalta volna egy szélroham… mit akar?
A viharban voltak nagy szélrohamok,
Mint tangóharmonikában akkordok…
Volt szélroham, kecsesen buja,
Volt szélroham, kedvesen tunya…
Jött olyan, ami süvítve dudorászott,
Jött olyan, mi a tántorgásra rászokott…
Lecsapott a kecsesen gyors sapkalekapó,
Lecsapott a kecsesen gyors, morcos-harapó...
Volt ott, táncoló,
Volt ott ballagó…
Fújt bizony, árokba is beugró,
Fújt bizony, lassan, majd' el is múló…
Járt arra, ami a kopasz kutya szőrét borzolta,
Járt arra, ami a sírásót a gödörbe dobta…
Többen is összefogtak és lelassítottak egy tehervonatot,
Többen is összefogtak és felhasítottak, tető vonulatot…
Volt, amelyik szoknyák alatt nagyon kutakodott,
Volt, amelyik, erőszakosan ott malackodott…
Éjjel a mély-sötét felhők, igencsak alacsonyan szálltak,
Szinte, mint egy pelerin… hideggel mindet beborigáltak…
Éjjel a mély-sötét felhők, igencsak alacsonyan szálltak,
Még a téli reggelnek sem sikerült kibontakoznia,
Még a szürkés-sötétkék szín, volt eme táj uralkodója…
Még a téli reggelnek sem sikerült kibontakoznia.
Ahogy a nap kezdett aktívabban kukucskálni,
Kiderült, zúzmara vont be mindent, ezt már látni…
Hó is esett, az is itt-ott mindent betakart,
A falakon nem tapadt, ott zúzmara takart.
***
(3 soros-zárttükrös)
Hosszú útról érkeztem, ott még úszkáltam langy tengerbe’.
Telet nem remélve... itthon, majd megvett isten hidege.
Hosszú útról érkeztem, ott még úszkáltam langy tengerbe’.
Hó takarta utcák, zúzmarás fák, kémények füstöltek.
Csodás idill... tüzelnem kellett, fahasábok sercegtek.
Hó takarta utcák, zúzmarás fák, kémények füstöltek.
Csodás idill... tüzelnem kellett, fahasábok sercegtek.
Hó takarta utcák, zúzmarás fák, kémények füstöltek.
Csodás idill... tüzelnem kellett, fahasábok sercegtek.
Hóvihar tombolt... pedig, a tél még csak akkor érkezett.
Meleg szoba, meleg ruha, kesztyű, kendő, sál is kellett.
Hóvihar tombolt... pedig, a tél még csak akkor érkezett.
(10 szavas)
Még jó, hogy télen nadrágban járok,
Nem hiányoznának hideg ficánkok…
Vecsés, 2017. november 30. – Szabadka, 2018. szeptember 29., Az első részt (versben és 3 soros zárt-tükrösökben) én írtam, alá a 3 soros zárt-tükrösöket és a 10 szavast, szerző,-és
poétatársam Jurisin (Szőke) Margit. A vegyes címe: Meglepett a tél

Értékelés 

