Szívem szeret egy hű melódián,
Téged keres minden dallamán.
Minden utam tehozzád vezet,
Egy álomvilág köt össze veled.
Szerelem
Szívem szeret egy hű melódián,
Az ifjúságunk legszebbik nyarán,
Tova tűntek mint egy délibáb,
Csak szól szomorúan sír a gitár,
Szerelem
Hát játszd újra el a szívem dallamát,
Keserű könnyeink fájó hajnalát.
Szívem szeret az emlékeim harmatán,
Hó szín reményű fénylő csillagán,
Úgy szeret.
Próza: miért sír a szív ennyi év után,
Miért öregszünk meg ilyen korán?
Örökké játssza a dalt a szívünk ritmusán.
S őrzi az elmúlást a teli holdvilág
Szívünk fölött egy őrző angyal szállt.
Szerelem.
Téged keres minden dallamán.
Minden utam tehozzád vezet,
Egy álomvilág köt össze veled.
Szerelem
Szívem szeret egy hű melódián,
Az ifjúságunk legszebbik nyarán,
Tova tűntek mint egy délibáb,
Csak szól szomorúan sír a gitár,
Szerelem
Hát játszd újra el a szívem dallamát,
Keserű könnyeink fájó hajnalát.
Szívem szeret az emlékeim harmatán,
Hó szín reményű fénylő csillagán,
Úgy szeret.
Próza: miért sír a szív ennyi év után,
Miért öregszünk meg ilyen korán?
Örökké játssza a dalt a szívünk ritmusán.
S őrzi az elmúlást a teli holdvilág
Szívünk fölött egy őrző angyal szállt.
Szerelem.
(3 soros-zárttükrös)
Azt, hogy én is meghalok -nem érdekel-, föl sem veszem,
Öregségem végén, nekem is sorsom, hogy el kell mennem…
Azt, hogy én is meghalok -nem érdekel-, föl sem veszem.
(Leoninus)
Isten látja a lelkemet, rossz néven nem veszem, és tartom ehhez elvemet.
Az, hogy sok gazdag asztalnál ül, ott eszik, állán szaft folyik,
Én meg üresen eszem a szárazkenyeret, mi biz’ le nem folyik.
Az, hogy sok gazdag asztalnál ül, ott eszik, állán szaft folyik.
Isten látja a lelkemet, rossz néven nem veszem, és tartom ehhez elvemet.
Ha más, a rabolta kincseken rengeteg élvet teremt,
Nem bánom, én élvek nélkül élem múltat és a jelent…
Ha más, a rabolta kincseken rengeteg élvet teremt.
Isten látja a lelkemet, rossz néven nem veszem, és tartom ehhez elvemet.
Sors edzette kedélyemen, a legnagyobb búm sem változtat,
Vajh’ ennél nem volt volna, nagyobb terhem, győz akarat.
Sors edzette kedélyemen, a legnagyobb búm sem változtat.
Isten látja a lelkemet, rossz néven nem veszem, és tartom ehhez elvemet.
Ha más, bíborban jár és magas hegytetőre épített egy lakot,
Nem érdekel, bár csaknem rongyos vagyok, kunyhómban elvagyok…
Ha más, bíborban jár és magas hegytetőre épített egy lakot.
Isten látja a lelkemet, rossz néven nem veszem, és tartom ehhez elvemet.
Kunyhóm jó meleg, mert a jó napsugár abban is visz meleg,
Hidegtől testemet, eddig is mindig, régi ruhám védte meg…
Kunyhóm jó meleg, mert a jó napsugár abban is visz meleg.
Isten látja a lelkemet, rossz néven nem veszem, és tartom ehhez elvemet.
De, hogy szeginy s gazdag felett más-más törvény virraszt,
Ez nagyon fáj, gyötri lelkemet, és méregként emészti el aszt…
De, hogy szeginy s gazdag felett más-más törvény virraszt.
Vecsés, 2023. május 3. -Kustra Ferenc József- íródott; Lauka Gusztáv (1818 – 1902) azonos c. verse átirataként. [Közzétette: Mucsi Antal Toni műfordító]
Azt, hogy én is meghalok -nem érdekel-, föl sem veszem,
Öregségem végén, nekem is sorsom, hogy el kell mennem…
Azt, hogy én is meghalok -nem érdekel-, föl sem veszem.
(Leoninus)
Isten látja a lelkemet, rossz néven nem veszem, és tartom ehhez elvemet.
Az, hogy sok gazdag asztalnál ül, ott eszik, állán szaft folyik,
Én meg üresen eszem a szárazkenyeret, mi biz’ le nem folyik.
Az, hogy sok gazdag asztalnál ül, ott eszik, állán szaft folyik.
Isten látja a lelkemet, rossz néven nem veszem, és tartom ehhez elvemet.
Ha más, a rabolta kincseken rengeteg élvet teremt,
Nem bánom, én élvek nélkül élem múltat és a jelent…
Ha más, a rabolta kincseken rengeteg élvet teremt.
Isten látja a lelkemet, rossz néven nem veszem, és tartom ehhez elvemet.
Sors edzette kedélyemen, a legnagyobb búm sem változtat,
Vajh’ ennél nem volt volna, nagyobb terhem, győz akarat.
Sors edzette kedélyemen, a legnagyobb búm sem változtat.
Isten látja a lelkemet, rossz néven nem veszem, és tartom ehhez elvemet.
Ha más, bíborban jár és magas hegytetőre épített egy lakot,
Nem érdekel, bár csaknem rongyos vagyok, kunyhómban elvagyok…
Ha más, bíborban jár és magas hegytetőre épített egy lakot.
Isten látja a lelkemet, rossz néven nem veszem, és tartom ehhez elvemet.
Kunyhóm jó meleg, mert a jó napsugár abban is visz meleg,
Hidegtől testemet, eddig is mindig, régi ruhám védte meg…
Kunyhóm jó meleg, mert a jó napsugár abban is visz meleg.
Isten látja a lelkemet, rossz néven nem veszem, és tartom ehhez elvemet.
De, hogy szeginy s gazdag felett más-más törvény virraszt,
Ez nagyon fáj, gyötri lelkemet, és méregként emészti el aszt…
De, hogy szeginy s gazdag felett más-más törvény virraszt.
Vecsés, 2023. május 3. -Kustra Ferenc József- íródott; Lauka Gusztáv (1818 – 1902) azonos c. verse átirataként. [Közzétette: Mucsi Antal Toni műfordító]
Angyalok dala
Madarak torkából zeng.
Mennyei kórus.
Égi áldás száll,
Madarak énekével.
Angyal-közelség.
Énekes madár
Angyal hangjával szólal.
Léleknek manna.
Mennyei dalok,
Angyali érintések.
Madárcsacsogás.
Angyalok szállnak,
Simogató csicsergés.
Szívfeloldozás.
Dunatőkés, 2024. június 14.- íródott: senrjú csokorban.
Madarak torkából zeng.
Mennyei kórus.
Égi áldás száll,
Madarak énekével.
Angyal-közelség.
Énekes madár
Angyal hangjával szólal.
Léleknek manna.
Mennyei dalok,
Angyali érintések.
Madárcsacsogás.
Angyalok szállnak,
Simogató csicsergés.
Szívfeloldozás.
Dunatőkés, 2024. június 14.- íródott: senrjú csokorban.
Kis-Duna parton.
Avarnak bomló szaga.
Párás reggelek!
Élet sétál e tájon,
Ősök nyoma hazámon.
Hattyúk a folyón,
Fenségesen szép látvány.
Kecses angyaltánc.
Folyóparti ligetek,
Táplálékot hintenek.
Magas nyárfa agg,
Kérge fészek-odút rejt.
Mókusnak otthon.
Odú akad sok féle,
Madarak örömére.
Hol lápos talaj
Van, ott a nádas sűrű.
Szellő suhogás.
Vadkacsák, récék száma...
Rókáknak édes álma!
Vad komló szára,
Vén fűzfát ölel lazán.
Sok éves kapocs.
Érdekes egy társulat,
Tán szerelmet tartogat.
Kidőlt, korhadt törzs
Bogaraknak tanyája.
Öko-logikus!
Pusztulása lételem,
Rovaroknak kegyelem.
Folyónak partján
Sok csivitelő madár.
Víg felfrissülés!
Élet vize reményt ad,
A természet így vigad.
Holt ágnak éke
Tavirózsa, liliom
Csábos nőszirom.
Vízen, parton dúl a lét,
Szívbe mártja szerelmét.
Nagy síkság-sziget,
Dunának ölelése.
Ez a legnagyobb!
Folyam-sziget csallóköz,
Mindegyiket leköröz.
Avarnak bomló szaga.
Párás reggelek!
Élet sétál e tájon,
Ősök nyoma hazámon.
Hattyúk a folyón,
Fenségesen szép látvány.
Kecses angyaltánc.
Folyóparti ligetek,
Táplálékot hintenek.
Magas nyárfa agg,
Kérge fészek-odút rejt.
Mókusnak otthon.
Odú akad sok féle,
Madarak örömére.
Hol lápos talaj
Van, ott a nádas sűrű.
Szellő suhogás.
Vadkacsák, récék száma...
Rókáknak édes álma!
Vad komló szára,
Vén fűzfát ölel lazán.
Sok éves kapocs.
Érdekes egy társulat,
Tán szerelmet tartogat.
Kidőlt, korhadt törzs
Bogaraknak tanyája.
Öko-logikus!
Pusztulása lételem,
Rovaroknak kegyelem.
Folyónak partján
Sok csivitelő madár.
Víg felfrissülés!
Élet vize reményt ad,
A természet így vigad.
Holt ágnak éke
Tavirózsa, liliom
Csábos nőszirom.
Vízen, parton dúl a lét,
Szívbe mártja szerelmét.
Nagy síkság-sziget,
Dunának ölelése.
Ez a legnagyobb!
Folyam-sziget csallóköz,
Mindegyiket leköröz.
Szülők öröme
Sors-napot áld. Esélyt ad-
Jó szívű doktor!
Idegrendszer sebésze,
Aggódó ember reménye!
Szétmállott porc, hogyha csupa rozsda,
Szú rágta korong amikor már ronda...
Csontok közt az ideg, ha fogságba esik,
Bizakodik a beteg...hátha megmentik.
Szike a kézben
Neuron-szabadító.
Precíz figyelem!
Ember sorsot segítő
Hivatás - Életmentő!
Kisiklott testet jól oszlopozza!
A reményt műti, hitet csavarozza!
Elhivatottság kell, tudás és szeretet,
Vágányra rakni ismét egy életet.
Hős kezek tette
Dicső, szerénység kelyhe...
Mestert rejt lelke.
Naponta bús jajt enyhít,
Sérültben hitet hevít.
Angyalok karja védőn óvja nemes segítőket,
Nincs kiválóbb tett, mint adni egészséget.
Élethez új reményt, jövőbe vetett hitet,
Mindenkit a csapatból köszönet illet.
Hálát nyilvánít
Keser lélek-zokogás;
Kimondhatatlan!
Csak egy szó a köszönöm...
Áldás szálljon, fényözön!
Hangom elcsukló, mélyről jön, és csendes...
Ország előtt mondom, drága doktor...nemes
Kertmegi István.. családomnak biz becses,
Társaival együtt...áldozatos tettük köszönetes!
A tiszteletünknek élő-fény glóriája
Szeretettel, hálából van megfonva.
Istennek áldása szálljon mindnyájukra!
Dunatőkés, 2024. május 27. (köszönetnyilvánítás Dr.Kertmegi Istvánnak, és kiváló munkatársainak az SzTE idegsebészet klinikájára).
Sors-napot áld. Esélyt ad-
Jó szívű doktor!
Idegrendszer sebésze,
Aggódó ember reménye!
Szétmállott porc, hogyha csupa rozsda,
Szú rágta korong amikor már ronda...
Csontok közt az ideg, ha fogságba esik,
Bizakodik a beteg...hátha megmentik.
Szike a kézben
Neuron-szabadító.
Precíz figyelem!
Ember sorsot segítő
Hivatás - Életmentő!
Kisiklott testet jól oszlopozza!
A reményt műti, hitet csavarozza!
Elhivatottság kell, tudás és szeretet,
Vágányra rakni ismét egy életet.
Hős kezek tette
Dicső, szerénység kelyhe...
Mestert rejt lelke.
Naponta bús jajt enyhít,
Sérültben hitet hevít.
Angyalok karja védőn óvja nemes segítőket,
Nincs kiválóbb tett, mint adni egészséget.
Élethez új reményt, jövőbe vetett hitet,
Mindenkit a csapatból köszönet illet.
Hálát nyilvánít
Keser lélek-zokogás;
Kimondhatatlan!
Csak egy szó a köszönöm...
Áldás szálljon, fényözön!
Hangom elcsukló, mélyről jön, és csendes...
Ország előtt mondom, drága doktor...nemes
Kertmegi István.. családomnak biz becses,
Társaival együtt...áldozatos tettük köszönetes!
A tiszteletünknek élő-fény glóriája
Szeretettel, hálából van megfonva.
Istennek áldása szálljon mindnyájukra!
Dunatőkés, 2024. május 27. (köszönetnyilvánítás Dr.Kertmegi Istvánnak, és kiváló munkatársainak az SzTE idegsebészet klinikájára).