Szófelhő » Mire
« Első oldal
1
...
of
9
Idő    Értékelés
Várom...
Téged várlak.
Vágyom...
Rád vágyom.
Szánom az időt,
Mit nélküled töltök.
Sírom könnyeim,
Mit teérted öntök
Pohárba lassan.
Párolog onnan,
Mert kezemmel fűtöm
Fűti azt szerelem
S szerelmemet te.
Mire elpárolog az utolsó cseppje is
Lejár az idő, mi kettőnket elszakít.
Fűtöm hát egészen,
Amennyire lehet,
S lehunyt szemmel
Mantám csak egy:
Érted, Kedvesem,
Érted, Szerelem.
Beküldő: Kicsi Csilla Trehkwa
Én, e rohanó világnak rabja,
Én, egy fel nem fedett világ apja,
Én, kinek ereiben ott van az alkotás,
Miért érzem úgy, hogy a világ csak egy látomás?

Miért érzem úgy hogy engem valamire teremtettek,
Mikor én is csak egy porszem vagyok egy aprócska gépezetben?
Miért van az hogy az emberek csak látnak,
De mégsem figyelik maguk körül a tájat?

Miért van az hogy a világ mindig fejlődik,
De mégsem fog mást sem csak összedőlni?
Miért van az hogy az eszmék elgyengülnek,
Mikor testünkben egyre inkább lázad a lélek?

Miért van az hogy a világban a rossz az úr,
Mikor a jó minden rosszat eltipor
Miért mondd ó miért vagyok e világon
És miért fogok törleszteni a túlvilágon?

Mondd miért ettek a tiltott gyümölcsből
És miért nem lehettek hűségesek legbelül
Mondd meg miért nem lehet gondtalan élni
Mikor csak az lenne a kulcs hogy tudni kéne SZERETNI

Szeretni a családod aki sok mindenen átsegít
És szeretni a barátod aki lélekben megerősít
Szeretni a természetet és nem pedig megölni,
És ha azt hiszed ez megy, újra átgondolni

Hogy vajon mennyiszer hibáztál hatalmasat
És mégis felálltál és úgy döntöttél továbbhaladsz
Nem kell most sem máshogyan tenni
Csak felállni és azt mondani: ENNYI

De ez nem azt jelenti hogy egyből minden jó lesz
Csak azt hogy az életed egy fordulatot vesz
Nem lesz már soha minden olyan mint régen
De nem is baj mert ezért van az élet

Hogy mindig megújúljunk, változ
zunk és fejlődjünk
Hogy új emberek legyünk akár hányszor elesünk
És hogy miért mondom ezt mikor 'úgysem tudok semmit'
Pontosan ezért mert senki nem tud semmit.

Írta: Hunyady Levente (15 éves)
Beküldő: Hunyady Levente
ÁBRAHÁM ÉS IZSÁK

/ BIBLIAI TÖRTÉNET /

Ahogy Isten megígérte,
Sára fiút szült egy évre.
Igazi nagy csoda volt ez,
Mert Ábrahám már száz éves.

Nagy boldogsággal nevelte,
Fiát, Izsáknak nevezte.
Mindenkinél jobban szerette,
Erős ifjú lett belőle.

Így szólt az Úr Ábrahámhoz,
Add vissza nekem Izsákot.
Indulj, Moria hegyhez hozd,
Nekem áldozd fel őt majd ott.

Megrendült nem várt kérésre,
Gondolta, mindennek vége.
Gyötrődött egész éjszaka,
Isten, miért kéri vissza.

Ő tudja egyedül okát,
Ábrahám nem tehetett mást.
Imádta mindkettőjüket,
Ám, választania kellett.

Elindultak hát a hegyre,
Tüzet, fát magukkal vittek.
Izsák, apját megkérdezte,
Élő áldozat, majd hol lesz.

Ábrahám, így elmesélte,
Hogy Isten őt mire kérte.
Egész úton imádkoztak,
Egymástól ők elbúcsúztak.

Az oltárt megépítették,
Izsákot már felfektette,
Ábrahám, kést elővette,
De az Úr ezt nem engedte.

Rákiáltott Ábrahámra,
Ne tedd! ? már látom hitedet.
Mert engedelmeskedtetek,
Hatalmas, nagycsalád lesztek.

Örömteli boldogságuk,
Az Úrban lett bizonyságuk.
Ott mindjárt egy kost találtak,
Ő lett élő áldozatuk.
Beküldő: POÓR EDIT
ÁBRAHÁM ÉS IZSÁK

/ BIBLIAI TÖRTÉNET /

Ahogy Isten megígérte,
Sára fiút szült egy évre.
Igazi nagy csoda volt ez,
Mert Ábrahám már száz éves.

Nagy boldogsággal nevelte,
Fiát, Izsáknak nevezte.
Mindenkinél jobban szerette,
Erős ifjú lett belőle.

Így szólt az Úr Ábrahámhoz,
Add vissza nekem Izsákot.
Indulj, Moria hegyhez hozd,
Nekem áldozd fel őt majd ott.

Megrendült nem várt kérésre,
Gondolta, mindennek vége.
Gyötrődött egész éjszaka,
Isten, miért kéri vissza.

Ő tudja egyedül okát,
Ábrahám nem tehetett mást.
Imádta mindkettőjüket,
Ám, választania kellett.

Elindultak hát a hegyre,
Tüzet, fát magukkal vittek.
Izsák, apját megkérdezte,
Élő áldozat, majd hol lesz.

Ábrahám, így elmesélte,
Hogy Isten őt mire kérte.
Egész úton imádkoztak,
Egymástól ők elbúcsúztak.

Az oltárt megépítették,
Izsákot már felfektette,
Ábrahám, kést elővette,
De az Úr ezt nem engedte.

Rákiáltott Ábrahámra,
Ne tedd! ? már látom hitedet.
Mert engedelmeskedtetek,
Hatalmas, nagycsalád lesztek.

Örömteli boldogságuk,
Az Úrban lett bizonyságuk.
Ott mindjárt egy kost találtak,
Ő lett élő áldozatuk.
Beküldő: POÓR EDIT
A döntés rólunk, nem a földön született,
Mireánk az angyalok vigyáznak fent!
Felette áll minden földi akaratnak,
A tiszta szívűek egymásra találtatnak.
S ha, majd a láthatatlan Rend szólít minket,
Hangjukat hallván lelkünkben,
Egyesülnünk kell erőinkben!
Arany palást véd meg minket,
S jelzi a világnak, esküvésünket!
Kötelékre, mely közöttünk van,
Örökéletre szóló áldást bocsájtottak.
Beküldő: POÓR EDIT
Népszerű fórum témák
Legfrissebb kommentek
Új témák