Kisduna ágán egy ékszer doboz,
Ősi fák kérgén sok csuszka motoz.
Nincs neki fája hol csüngne toboz,
De Csallóköz ajtaja szívet koboz.

Sík ez a táj, ám oly gyönyörű,
Könnyesen ébred az illatos fű
A folyónak lelke erdőkhöz hű,
Átölel mindent a pára gyűrű.

Bársonyos réten sok tarka virág,
Illata gyógyír, kórt űz ha rág.
A természet védett, nyugalmat ád,
Békesség honol, itt szép a világ.

A régi malomnak fakereke
Pancsol a vízben, üzen vele.
Pihenj itt bátran, ez a béke helye,
Töltsd meg a szívedet telis-tele.

Régi malom hűs parton ott áll,
A madarak dala mindenütt száll.
Kis hídnak árnyéka folyóval hál,
Ide a vándor is haza talál.

Dunatőkés, 2024. június 1.-íródott: bokorrímes versszakokban.

EGY van folytonos,
Az állandó változás.
Lét-kohézió!
Tér, anyag, erő hatás,
Időben módosulás.

Az idő erő.
Áthat teret, anyagot.
Elöregedés!
Pillanatnak rejtelme,
Életet ad sejtekbe.

Múlik és halad.
Kordában tartja jelent.
Tér-anyag ura.
Egy csodától haladtat,
Tartja galaxisokat.

Mozgatórugó.
Energia iránya...
Egytől eredő.
Ha az idő megállna,
Világ össze roskadna.

Lét-substancia,
Isteni energia.
Kvark-hatás titok.
Lélek energia van!
Parában-hívő...tan.

Való világ kép,
Idő szállító-erő.
Képzelet-határ!
Öröklétben állandó,
Változóban folyandó.

Időtlen az nincs.
Mindent kitölt, összetart.
Dimenziósáv.
Elme síkján gondolat,
Isten őrzi titkokat.

Dunatőkés, 2024. március 21.

Májusi vasárnapról írom nektek eme versem,
Mert vasárnap gyereknap lesz, azt én igen kedvelem.
Van bizony nekem két, régen felnőtt gyermekem,
Kik így születtek, és ők az örök-gyermekem...
Van még négy unoka, három lányka és egy fiú,
Ez meg már alapos ok, hogy én lehessek hiú?

(Septolet)
Látom előre,
Szép-színe
Lesz… mint hétvége.

Majd mókázunk,
Együtt játszunk!
Délbe kajálunk,
Délután sétálunk.

Délelőtt kicsikkel még homokozok
Amihez, már eléggé öreg vagyok,
Aztán a két nagyobbal jön kellemes társasjáték,
Tanuljanak meg mindent, nehogy maradjanak málék...

Estefelé meg leültetem a csapatot és elmondok nekik
Egy magyar népmesét. Még nagyok is a jó lelküket átengedik...
Míg világos van, még majd kimegyünk egyet focizni,
És majd' elfelejtem, ebéd előtt kell biciklizni...

(3 soros-zárttükrös)
Juj, hát a reggelt is köszöntőkkel kezdem,
Egy páleszt ha, állva, magamba döntöttem…
Juj, hát a reggel is köszöntőkkel kezdem.

Egy szó, mint száz: majd elmondhatjuk, micsoda játékos nap volt,
Emberfia gyermekei, unokái alkot egy akolt…
Egy szó, mint száz: majd elmondhatjuk, micsoda játékos nap volt.

(Senrjon)
Az összerántott csapat,
Majd jól érzi, szereti egymást.
Mit hoz vajh’ jövő?

Vecsés, 2020. május 27. – Kustra Ferenc József – íródott: a gyermeknapi várásokról, önéletrajzi írtásként.

Ki mindent akar, annak van-e igaza?
Vagy ki földön marad, az a realista?
Ezt eldönteni nem elég a tudomány,
Saját képesség és készség a tudomány.

A siker annak, ki azt éli meg, sorsjegy,
De, csak HIT erejétől nem mozdul a hegy.
Van, kinek a földcsuszamlás a szerencse,
Mások baján dicsekszik a sors kegyeltje.

A sikeres, mind a sorsának kegyeltje,
Életében jelentős tény a szerencse.
Ha sikeres tagadja ennek szerepét,
Bőn kitágítja az önbecsapás terét.

Vecsés, 1999. február 20. – Kustra Ferenc József

Ki mindent akar, annak van-e igaza?
Vagy ki földön marad, az a realista?
Ezt eldönteni nem elég a tudomány,
Saját képesség és készség a tudomány.

A siker annak, ki azt éli meg, sorsjegy,
De, csak HIT erejétől nem mozdul a hegy.
Van, kinek a földcsuszamlás a szerencse,
Mások baján dicsekszik a sors kegyeltje.

A sikeres, mind a sorsának kegyeltje,
Életében jelentős tény a szerencse.
Ha sikeres tagadja ennek szerepét,
Bőn kitágítja az önbecsapás terét.

Vecsés, 1999. február 20. – Kustra Ferenc József