A természet lágy ölén, haikuban…

Ritka-fás lankán,
Fehér vidéki házak.
Napmeleg árnya.
*
Vízparti fűzfa
Ága beleér, vízbe.
Pici hullámok.
*
Fűzfa révedez,
Csobogó patak partján.
Nem ismert bánat…
*
A hárslevelek
Csábító illata száll.
Csodás illatok.
*
A tölgyfák között
Esti szél danolászik.
Vihar készülget.
*
Szilvafán érett
Szemek leszedést várnak.
Lekvár befőzés.

Vecsés, 2017. május 9. – Kustra Ferenc József

Tavaszi anziksz…

Ahogy tavasszá válik a tél,
Meleg szellő, rügyeket kefél…
Állat már, hidegtől nem is fél.

Szellő ölel ágat,
Napsugár rügyet csókol rá.
A kutyus napozik.

Hamar jön a tavasz, érzem, már ma.
Patak csobog, fényed várja.
Hamar jön a tavasz, érzem, már ma
*

Lassan a fagy is kiolvad már, mindenekből.
Kiolvad belőlem is, főleg a lelkemből…
Magamhoz térek lassan, mint fák a ligetből.

Megszűntek a fagyok,
Dermedt lelkem is felenged.
Dereng már a tavasz.

Csicsereg madárka, csak lebeg a szárnya.
Szellő fúj mosolyt a világra.
Csicsereg madárka, csak lebeg a szárnya.
*

Lám... új fényeket vélek -körben- felfedezni,
Szívem is átérzi ezt, és kezd melegedni…
Látom a rügyeket, kezdenek virágozni...

Életre kel minden,
Szívem telik szeretettel.
Fakadnak a rügyek.

Napfény lesz kis virágok párja.
Méhek zsongása - szép zene lágya,
Napfény lesz kis virágok párja.

Vecsés, 2016. április 25. – Szabadka, 2018. január 16. – Mórahalom, 2018. január 21. – Kustra Ferenc József: a verset én írtam. A HIAQ -kat Jurisin Szőke Margit írta. A 3 soros-zárttükrös versszakok, Farkas Tekla munkája.

Régi gyermeknapok…

Nincs már mamám,
Papám,
Van unokám…
*
Voltam gyermek,
Élője csendnek,
Csodálója hegyeknek,
Fáról leszedtek…
**
Létrázok unokám után,
Leszedem öreg-sután,
Bambán…
*
Öregen vágy: abrakadabra.
Agybajra,
Meleg Fagyba
Gallyra, gangra.
*
Legszebb nap, ha itt a gyereknap,
Ugye te gyerek, ez ma a csodanap?
Szórakozni veled én is akarok,
Várnak ránk sok-sok programok...
*
Papus: a legnagyobb kincsem,
És ennél sokkal nagyobb nincsen,
Hogy szüleim és Ti is szerettek...
Veletek maradok gyereknek!

Vecsés, 2023. május 27. –Kustra Ferenc József- íródott: gyermeknapi emlékezésként!

A szép naplemente, olyan csendes és meghitt,
Imára kell kulcsolni a kezet és a hit
Járja át a lelkünket, csendben elmélkedünk,
A világról, közben hitünkben elmerülünk.

Fák ritkás lombjain átszűrődő, vörösben játszó fények,
Olyanok, mint a templom ólomüveg ablakai... szépek.

A nap már bicegve halad az égbolton,
Persze edzett volt már, az esti menybolton.
Én félve nézem őt a sűrűsödő homályból,
Látom a sötétet, sajnálom, elmegy a mából.

Nap, éjjel biztosan álmodik, holnap is... legyen.
Nekünk, ha süt, derűs, meleg örömet szerezzen…

Vecsés, 2012. április 1. - Kustra Ferenc József

Az életem nem egy kétlovas -úri- hintó.
Az életem nem egy négylovas -úri- hintó.
Az életem nem egy hatlovas -úri-hintó.

Az életem nem egy nyitott kétlovas -királyi- hintó.
Az életem nem egy nyitott négylovas -királyi- hintó
Az életem nem egy nyitott hatlovas -királyi- hintó.

Az életem, nem egy új egylovas -földműves- stráfkocsi.
Az életem nem egy új kétlovas -földműves- stráfkocsi.

Az életem nem egy, egylovas -gazdálkodó- gumikerekes kocsi.
Az életem nem egy, kétlovas -gazdálkodó- gumikerekes kocsi.

Az életem nem egy ’román forma’, egylovas, pőre, -közhasznú- gumikerekes kocsi.
Az életem nem egy ’román forma’, kétlovas, pőre, -közhasznú- gumikerekes kocsi.

Az életem, nem azonos -még csak szegényeket segítő- szamaras kordéval sem.
Az életem, nem azonos -még csak szegényeket segítő- kétrudas kordéval sem.

Az életem nem azonos, még egy egylovas -meleg-téli- hószánnal sem.
Az életem nem azonos, még egy kétlovas -földesúri- hószánnal sem.
Az életem nem azonos, háromlovas -szibériai- trojkával sem.
*

Az életem azonos, mint egy riksa kulié, riksa nélkül.
Az életem azonos, mint ki él, siker és szeretet nélkül.

Az életem olyan, mint azoké, akik nem kéredzkedtek…
Az életem olyan, mint azoké, akik már átmennének…

Az életem olyan, mint egy pislákoló csonkgyertya lángja, köd nélkül sem látszik.
Az életem olyan min egy ló, szekér nélküli versenyfuvaros... csak bajlódik.

Az én életem olyan, én adtam szeretetet, ennek mindig kárát láttam... eleget!

Vecsés, 2023. augusztus 25. -Kustra Ferenc József- íródott; anaforás-alloiostrofikus versformában, öntanulmányként, önéletrajzi írásként!