Erdei tisztás,
Vadvirágok pompája.
Csábító látvány!
Óriás fák közt
Suttogva, jár-kel a szél.
Csendes ölelés.
Virág illat száll,
Langy levegő bársonyos.
Kikelet-puha.
A határ dús-zöld,
Finoman hullámzó rét.
Szellő cirógat.
Fák árnyéka ring,
Alatta avar zizeg.
Légi érintés.
Fodrot bont a víz,
Hullám taraja csillan.
Lágy simogatás.
Kócos sás legyint,
Fénnyel illan a szellő.
Bíbor pillanat.
Csend hasad este,
Mozdulatlan árny lapul.
Elalszik a táj.
Dunatőkés, 2024. március 24.
Vadvirágok pompája.
Csábító látvány!
Óriás fák közt
Suttogva, jár-kel a szél.
Csendes ölelés.
Virág illat száll,
Langy levegő bársonyos.
Kikelet-puha.
A határ dús-zöld,
Finoman hullámzó rét.
Szellő cirógat.
Fák árnyéka ring,
Alatta avar zizeg.
Légi érintés.
Fodrot bont a víz,
Hullám taraja csillan.
Lágy simogatás.
Kócos sás legyint,
Fénnyel illan a szellő.
Bíbor pillanat.
Csend hasad este,
Mozdulatlan árny lapul.
Elalszik a táj.
Dunatőkés, 2024. március 24.
Sápadó Vénusz,
Fénye botladozik már.
Hajnal-hasadás!
Nyirkos fű mosdat,
Folyó parti izzadtság.
Ébredés vacog.
Nádirigó fütty
Fényt keleszt...ég pirkadó,
Bíbor-sáv dereng.
Víz párát lehel,
Hűs leple lassan úszik.
Illata terjeng.
Mocorog a táj,
Bíbor alatt sárga sáv.
A nap felébred.
Nyirkos levelek
Csillognak. A fényt gyűjtik.
Foto-szintézis.
Sugarát szórja,
Pezsdül a lét buborék,
Hangok pattognak.
Éled az árnyék,
Napkorong emelkedő.
Foton felhevít!
Harang kong, hangja
Messzire száll. Reggel van.
Vidék felébredt!
Fénye botladozik már.
Hajnal-hasadás!
Nyirkos fű mosdat,
Folyó parti izzadtság.
Ébredés vacog.
Nádirigó fütty
Fényt keleszt...ég pirkadó,
Bíbor-sáv dereng.
Víz párát lehel,
Hűs leple lassan úszik.
Illata terjeng.
Mocorog a táj,
Bíbor alatt sárga sáv.
A nap felébred.
Nyirkos levelek
Csillognak. A fényt gyűjtik.
Foto-szintézis.
Sugarát szórja,
Pezsdül a lét buborék,
Hangok pattognak.
Éled az árnyék,
Napkorong emelkedő.
Foton felhevít!
Harang kong, hangja
Messzire száll. Reggel van.
Vidék felébredt!
(3 soros-zárttükrös duó)
Gondolataim fönt ülnek a szomszéd pipafüstjén,
A dolmányos varjuk meg a faágak gyenge szélén…
Gondolataim fönt ülnek a szomszéd pipafüstjén.
A cudar élet, jobban gyűlöl engemet, mint én őt!
Pedig nekem volna okom erre, mindenekelőtt!
A cudar élet, jobban gyűlöl engemet, mint én őt!
*
(Senrjon)
Dolmányos varjuk árvák?
Írástudók, kik szerint lárvák?
Buta tömeg győz?
*
Hontalanok szegények?
Védtelenek a határ-szélek?
Rímtelenségek…
*
(Bapeva)
Élek,
Születtem.
Az óta baj,
Fanatikusan
Csak nő, kiút meg nincs!
A halálos szerelem
Hőse sem lehetek ilyen
Kényszerek között. Nincs is kivel!
Rongy élet belekúszik résekbe,
De nem a finomabb... élvezetesbe…
*
Élet miért engem gyűlöl, nem is kéredzkedtem világra!
Anyám megölte húgom, testének végtelen magányába,
De engem kellett volna, és akkor most nekem, nem kellene
Másfélébe kapaszkodnom… alap- gondolkoznom eleve.
(3 soros-zárttükrös)
Az élet tudatos, jobban gyűlöl engem, mint én őt!
Ki vágyott rá? Kimentett, mint fúlásba menekülőt…
Az élet tudatos, jobban gyűlöl engem, mint én őt!
(Anaforás, belső rímes, 3 soros-zárttükrös)
Porból lettem, mivé leszek, még holtomban is csak beköpnek a legyek?
Porból lettem, mi ez a végtelen gyűlölet? Akárha por se legyek…
Porból lettem, mivé leszek, még holtomban is csak beköpnek a legyek?
*
(Senrjon csokor)
Maga a születés is
Homályosan vad élethelyzet.
Ez vajh’ tévedés?
*
De ki szület, mit tehet,
Hogy ajándékba kapott éltet?
Örül cicinek!
*
Aki hathetesen hal,
Az még nem kedvence a létnek?
Ugyan! Miért halt?
*
Lét ellen én se semmit!
Gyűlölete, oly’ határtalan…
Én ítéltettem!
*
Idő életre kel az
Élet tengerében… elkísér.
Mindig jelen van!
*
Tiszta-vizet önteni
Élettengerbe, feladatom?
Vajon, mért nekem?
*
Tiszta-vizet önteni,
Életpohárba, feladatom?
Életnek kéne!
*
Ó írástudók, Ti mind
Hiszitek, hogy remek az élet?
Nekem, miért nem?
Vecsés, 2020. október 11. – Kustra Ferenc József – önéletrajzi írás: Alloiostrofikus versformában!
Gondolataim fönt ülnek a szomszéd pipafüstjén,
A dolmányos varjuk meg a faágak gyenge szélén…
Gondolataim fönt ülnek a szomszéd pipafüstjén.
A cudar élet, jobban gyűlöl engemet, mint én őt!
Pedig nekem volna okom erre, mindenekelőtt!
A cudar élet, jobban gyűlöl engemet, mint én őt!
*
(Senrjon)
Dolmányos varjuk árvák?
Írástudók, kik szerint lárvák?
Buta tömeg győz?
*
Hontalanok szegények?
Védtelenek a határ-szélek?
Rímtelenségek…
*
(Bapeva)
Élek,
Születtem.
Az óta baj,
Fanatikusan
Csak nő, kiút meg nincs!
A halálos szerelem
Hőse sem lehetek ilyen
Kényszerek között. Nincs is kivel!
Rongy élet belekúszik résekbe,
De nem a finomabb... élvezetesbe…
*
Élet miért engem gyűlöl, nem is kéredzkedtem világra!
Anyám megölte húgom, testének végtelen magányába,
De engem kellett volna, és akkor most nekem, nem kellene
Másfélébe kapaszkodnom… alap- gondolkoznom eleve.
(3 soros-zárttükrös)
Az élet tudatos, jobban gyűlöl engem, mint én őt!
Ki vágyott rá? Kimentett, mint fúlásba menekülőt…
Az élet tudatos, jobban gyűlöl engem, mint én őt!
(Anaforás, belső rímes, 3 soros-zárttükrös)
Porból lettem, mivé leszek, még holtomban is csak beköpnek a legyek?
Porból lettem, mi ez a végtelen gyűlölet? Akárha por se legyek…
Porból lettem, mivé leszek, még holtomban is csak beköpnek a legyek?
*
(Senrjon csokor)
Maga a születés is
Homályosan vad élethelyzet.
Ez vajh’ tévedés?
*
De ki szület, mit tehet,
Hogy ajándékba kapott éltet?
Örül cicinek!
*
Aki hathetesen hal,
Az még nem kedvence a létnek?
Ugyan! Miért halt?
*
Lét ellen én se semmit!
Gyűlölete, oly’ határtalan…
Én ítéltettem!
*
Idő életre kel az
Élet tengerében… elkísér.
Mindig jelen van!
*
Tiszta-vizet önteni
Élettengerbe, feladatom?
Vajon, mért nekem?
*
Tiszta-vizet önteni,
Életpohárba, feladatom?
Életnek kéne!
*
Ó írástudók, Ti mind
Hiszitek, hogy remek az élet?
Nekem, miért nem?
Vecsés, 2020. október 11. – Kustra Ferenc József – önéletrajzi írás: Alloiostrofikus versformában!
A Kövér, fénylő hold gyűrű
Földről atmoszféra művű.
Olyan, akárcsak a műfű,
Illúzió-valós...sűrű.
Egy szép kerekded karika,
Csak léggel játszó grafika.
Hol érzékeli pszichika,
Meginoghat a statika.
A fény törése relytélyes,
Párás erdőben lidérces.
Benyomást fokoz, nem kétes.
Némán is nagyon beszédes.
Csillagok tán irigykednek,
Hold fényébe belevesznek.
Boszorkányok settenkednek,
Mágiával ijesztgetnek.
Teliholkor nagy a hatás,
Sokaknál biz rossz az alvás.
Havonta ismétlelt rendszer
Természetnek fontos vekker.
Dunatőkés, 2024. április 17.
Földről atmoszféra művű.
Olyan, akárcsak a műfű,
Illúzió-valós...sűrű.
Egy szép kerekded karika,
Csak léggel játszó grafika.
Hol érzékeli pszichika,
Meginoghat a statika.
A fény törése relytélyes,
Párás erdőben lidérces.
Benyomást fokoz, nem kétes.
Némán is nagyon beszédes.
Csillagok tán irigykednek,
Hold fényébe belevesznek.
Boszorkányok settenkednek,
Mágiával ijesztgetnek.
Teliholkor nagy a hatás,
Sokaknál biz rossz az alvás.
Havonta ismétlelt rendszer
Természetnek fontos vekker.
Dunatőkés, 2024. április 17.
Növényeknek,
Állatseregnek,
embereknek...
Elfolyik lassan létleve.
Dúl világnak keserve,
Földanya meggyötörve.
Harmónia romba döntve.
*
Múló esztendők...
Tervezett vérfürdők...
Tömött temetők...
Profitnak éhsége
Elitnek burkolt betegsége...
Csillapíthatatlan!
Hatalomvágy gyógyíthatatlan!
*
Véres eszköz...
Utazás ördöghöz,
Pusztuló földhöz.
Életet béke terem.
Fegyverem
Szóban lelem.
Istenben reményem.
Dunatőkés, 2024. április 10.
Állatseregnek,
embereknek...
Elfolyik lassan létleve.
Dúl világnak keserve,
Földanya meggyötörve.
Harmónia romba döntve.
*
Múló esztendők...
Tervezett vérfürdők...
Tömött temetők...
Profitnak éhsége
Elitnek burkolt betegsége...
Csillapíthatatlan!
Hatalomvágy gyógyíthatatlan!
*
Véres eszköz...
Utazás ördöghöz,
Pusztuló földhöz.
Életet béke terem.
Fegyverem
Szóban lelem.
Istenben reményem.
Dunatőkés, 2024. április 10.

Értékelés 

