Mint végtelen űr,
Ego-világegyetem.
Lélek sosem zárt!

Hosszú gyökere,
Elődökhöz nyúl vissza.
Génbefolyásolt!

Lelket érik nagy
Hatások...csiszoló-kő.
Tudat besegít!

Szív pitvarából
Tárul, ott van az ajtó.
Lélek-kulcs nyitja.

Rozsda nem fogja,
Zárba szeretet illik.
Varázserejű!

Szép szó olajoz,
Tett rügyet fakaszt szívben.
Raktároz időt.

Tiszta lélekben
Tavasz virágzik, nyíltság.
Angyalszem-tükör!

Évgyűrű fásul,
Jó kertész gyümölcsöt óv.
Táplálja művét!

Kor utat seper,
Pitvarban a múlt tisztul.
Lélek megbékél!

Agg kor lelket rág,
Istenben bizodalom.
Hív az öröklét!


Dunatőkés, 2024. március 20.

Hogy nem az első,
Sárgára irigyedett.
Szagasincs nárcisz.
Pompás dísz a cserépben,
Napnak minden percében.

Hivalkodón szép.
Aggodalomra nincs ok.
Nem alsórendű!
Szabadban is virágzik,
Szirmát zárja ha fázik.

Korai virág,
Alkalmas nőnapi ék.
Szemérmetes báj.
Jó választás csokorban,
Ha néma is, nem szótlan.

Van közte fehér,
Kacér csipkés szélű.
Ártatlanságos.
Réten a kép páratlan,
Lágy szellővel ringásban.

Jótett kedvence,
Szimbólum értékű lett.
Carcinóm-űző!
Gallérokon kitűző,
Szolidáris jellemző.

Dunatőkés, 2024. március 8.

Láttam már a halált,
És nem volt fekete.
Fény hívott szeméből,
Na gyere csak gyere.

Nincs neki kaszája,
Úr ha küldi...segít.
Elkísér Őhozzá,
Lelkeket fölrepít.

Nem fáj ott már semmi,
Az időd végtelen.
Mindenütt ott lehetsz,
Ez még hihetetlen.

Élet a kegyetlen,
Ha végére kínt ad.
Halál csak megváltás,
A lélek az halad!

Isten visszaküldhet,
Feladatod ha van.
De ha menned kell,
A halál jön, rohan!

Relatív a... mikor?,
Végtelenben semmi.
Tán itt van még időd,
Épp annyi...pont ami!

Dunatőkés, 2024. április 5.

Az ezüst levelű nyárfa törzse
Csontfehéren villan
Párás teliholdkor
A mély-sötét éjszakában.
Fent a dermedt, fénylő koronák,
Alant reszketve kuporog a vakság
Sűrűn szőtt, szuszogó bozótban...
Titkosan hallgatag a némaság.

A szél sem suttog ma.
Beleolvad a csend
Rejtelmes holdvilágba,
És komótosan ködfátyol
Ereszkedik az ásító tájra.
Az elnyúlt pillanat
Csillagokat terel karámba,
A szeplős ég
Hatalmas hold-udvarába.

A hűvös nap végére,
Mint frissen sült kenyér
E nyugalmas béke
Zamata...az égig ér.
Hol száll esti ima hite,
Oda egy angyal betér.

Vízkelet, 2021. február 16.

Teritórium
Védés; a sas vércsét űz.
Szükség törvényt bont!

Az erősebb győz.
Vadvilágban ez rendszer.
Nem kegyetlenség!

Élet ösztönös,
Szükséges létfenntartás.
Természetszerű!

Harc táplálékért,
Terület védelméért.
Elsődleges ok!

Állat nem gyilkol
Csak úgy...gőg-hatalomért.
Szolgája nincsen!

Dunatőkés, 2024. április 2.