Az életről filozofálva… mert az sorsszerű!

(Bokorrímes csokor)
Emlékeimben ott van minden, kicsit megélt álmom,
Szép gondolataimban kiütközik a fájdalom,
Mindig is úgy volt, hogy kemények a sötétes éjek,
Az álmok meg harsogóan csendesek, mozgók, mélyek.

Amikor a harcok dúlnak,
Ott a könnyek igen hullnak,
Az ész erők lekonyulnak!

Már jól berozsdásodott: nyikorgó a kis kapu, nem nyílik némán,
Lehetőség adott, de erővel kell betörni a lét ajtaján
És lehet, hogy odabent: csak sok kiszáradt, szálkás parketta vár mán.

Azt mondják, hogy ne sirassam a tavaszt,
Meg, hogy ne sirassam a meleg nyarat?
Hát, hogyne mikor ez mind életfalat!

Én, egy szobában élek, de összezsúfolódva a sűrű magánnyal,
Sorsom, erre a címre jelentett be, együtt, az egykori vagánnyal!
Lelépni nem lehet, bár mozdony van, nem rendelkezünk képes' vágánnyal…

Megéltem én, korok jöttek, eszmék elmennek,
Becsületért mindig, mindenhol arcul köpnek.
Ember fejlesztette ők megvetendő szörnyek.

Nekem néha sem fájt… sosem simogatott élvezettel élet,
Sok álmom volt, mind-mind kudarcba fulladt és mind-mind semmisé lett.
Nemcsak a gondolatom, az életem is a vak végzeté lett…

Egyedül lakok a sors 'Péntek nélküli' apró szigetén,
Nem is ismerem ki magam, a lélekfájdalom tengerén,
Sivár ez a hely, az én belső gyarmatbirodalmam,
Még itt vagyok, így a kiutat biztos nem találtam…

Keresem vadul a magányom ördögi ügyintézőjét,
Közben nem keresem-találom, boldogság ügyintézőjét…

(3 soros-zárttükrös trió)
Szoktam néha a dzsungelben ücsörögni, nem padon, de csak kidőlt fán,
Nem bántanak, de itt van velem egy óriási birtokos, 'hangya' klán...
Szoktam néha a dzsungelben ücsörögni, nem padon, de csak kidőlt fán.

Ez az én padom, lelkem erőtlen... ezt bizony senki dönti ki.
A hangyák nem rám másznak, nincs bennünk harag, így veszélyem csöppnyi...
Ez az én padom, lelkem erőtlen... ezt bizony senki dönti ki.

Jobb híján keresem én a beste magányt,
Meg, ha van a boldogság védelmi kardját...
Jobb híján keresem én a beste magányt.

Vecsés, 2016. május 1. - Kustra Ferenc József- írtam: alloiostrofikus versformában.

(3 soros-zárttükrös csokor)
A bíboros színre festett bárányfelhők, keletre jönnek, nem erőlködnek,
A nagy vízű Balaton felett ők mindent bíborosra, csak tovább festenek…
A bíboros színre festett bárányfelhők, keletre jönnek, nem erőlködnek.

(tükör apeva csokor)
Fest
Ecset
Felhőket,
Bíbor színre,
Balaton felett.

Balaton felett,
Bíbor színre,
Felhőket
Ecset
Fest.

(Tíz szavas csokor)
Balaton felett bíbor felhők csendben
úsznak, festik a hajnalt keleten.
*

Jé! A bíboros horizonton átrepül egy motoros gép, ő bíborosan szép,
Repülő elment látóteremből, én nézem a víz felszínt, igen simán, így szép…
Jé! A bíboros horizonton átrepül egy motoros gép, ő bíborosan szép.

Gép
Bíbor
Motoros,
Tükre vízen,
Átsuhan égen.

Átsuhan égen,
Tükre vízen,
Motoros
Bíbor
Gép.

Bíbor gép repül, tó tükrén fény reszket,
szép pillanat elveszett.
*

A bíboros színű birkasereg olyan, mintha, az akolba rohanna haza,
A Balaton vize, teljesen nyugodt, szél csak magasban fúj, a víz szépen sima…
A bíboros színű birkasereg olyan, mintha, az akolba rohanna haza.

Víz,
Felhő
Bíbor szín,
Szél csak fent fúj,
Balaton sima.

Balaton sima,
Szél csak fent fúj,
Bíbor szín
Felhő,
Víz.

Itt lent szélcsend, Balaton tükörsima,
bíbor felhők úsznak rajta haza.
*
Sötétedik is lassacskán, de a Balaton marad bizony szép ám,
Mi ketten még parti parton ücsörgünk, itt a déli part is szép ám…
Sötétedik is lassacskán, de a Balaton marad bizony szép ám.

Itt
Ketten
Ücsörgünk,
Esteledik,
Szép a Balaton.

Szép a Balaton,
Esteledik,
Ücsörgünk
Ketten
Itt.

Ülünk a parton, Balaton egy szépség,
sötétkék lassan az ég.
*

Ücsörgésben látjuk, a sugárkéve heve kissé lassul,
A bíbor szín látszik, hogy szép lassan halovánnyá alakul…
Ücsörgésben látjuk, a sugárkéve heve kissé lassul.

Fény
Lassan
Lebukik,
Már rózsaszín,
Nap aludni tér.

Nap aludni tér,
Már rózsaszín,
Lebukik
Lassan
Fény.

A Nap nyugovóra tér, összebújva bámuljuk,
minden rózsaszínű lesz, - csodáljuk...

Vecsés, 2025. április 29. Siófok, 2025. május 8. -Kustra Ferenc József- írtuk: 2 szerzősként. A 3 soros-zárttükrös csokrot én írtam. A tükör apeva csokrot és a tíz szavas csokrot Gránicz Éva szerző-. és poéta társam írta.

Az amis vallási közösségről vázlatosan… (Van lent link…)

(Bokorrímes csokor)
Az "ámis" szó névadója egy Jakob Ammann nevű svájci anabaptista volt
Az ámis nép alapítója és az személy, ki megalapozta a hitet… megvolt.
Ammann levált a mennonitáktól, saját vallás közösségét megalapította
Azok számára, és azokkal együtt, akiknek egyszerűbb életmód volt a vágya.
Ez a csoport ezer hétszázhúsz körül Pennsylvaniában az első államban,
A közép-nyugat területeken telepedett le, ott Ohio államban.

Úgy gondolják az embereknek nagy családokat kell alapítaniuk,
Öt-hét gyerekkel, gyermekkel. A gyermek a legnagyobb áldás. Ez is titkuk.

A megosztás törődést jelent, mi fontos, ha az ámis közösségekről van szó.
Csűröket építenek a közösségnek, ami bográcsozásokra is való.
Mindenki rész vesz, együtt vannak, esznek, beszélgetnek, mindenki élvezete jó!

Közösségen belül a legtöbb dolog megtalálható a társadalmukban,
Mert termesztenek vagy mindent kézzel készítenek. Hisznek öngazdálkodásban.
Zártan élnek, ez lehetővé teszik a számukra… szeretet-magányosan…

Autójuk, elektromosságuk, ami használnának, nincs... elutasítsák.
Lóval dolgoznak földeken, mit kell kocsival, hintóval-lóval szállítják.

Az ámisok nem zenélhetnek és nem hallgathatnak zenét.
Ez szabály… érvénye, hogy ne kövessék el büszkeség bűnét.

A nyolcadik osztály elvégzése után, már nincs lehetőségük tovább tanulni…
Miután nők befejezik az tanulást, elkezdenek főzni és varrni tanulni,
Megismerik házi teendőket és megtanulnak a családjukról… gondoskodni…

Az ámis nőket háziasszonynak szánják, ez szerepük az ámis társadalomban.
Arra teszik fel életüket… vigyáznak gyerekekre, mint bébiszitterek, bolyban.

Ők egy békés közösség. Nincs köztük, aki bevonulna a hadseregbe.
Nem kell végig csinálni kiképzőtábort vagy egyenruhát viselnie…
*
(tíz szavas)
Ők nem hisznek erőszakban.
Természetüknél fogva pacifisták, mióta letelepedtek Amerikában.
*
(kétsoros)
Az ámis hagyomány szerint náluk a legkisebb fiúnak…
Aki mindent megkap, kívánságára jár örökhagyóknak…
*
(leoninus)
Az ámisok Istenben hisznek, nem tudományban, ebben az egyetlen hitvallásban.

Vecsés. 2024. október 4. -Kustra Ferenc József- írtam: ismeretterjesztő anyagnak. Van a forrásban más is, igy jól lejjebb kell menni… (De, mind olvassátok!)
A linkje = https://news.autoguide.com/hu/facts-amish-fascinating?ly=native_one

Ballag már a vén diák, tudja is már, várják a középiskolák.
De még csak tizennégy évesen, ez jó döntés, precíz döntés lészen?
Több helyre jelentkezett és oda megy, ahol az iskola jelentkezőt felvehetett!
Nem tudni előre, hogy negyven évesen, mi lesz a sorsa, foglalkozása mi lészen…

Itt most az osztállyal nagy a búcsúzkodás, körbejárnak mindent, megy a nagy énekmondás.
Szülők, rokonok már elhalmozták őket virággal, köszöntés is, szinte sírós szájjal.
Ősszel majd az új isiben, lesz más az iskola, a tanárok, a társak és így minden.

Az elballagással már egyféle élettel följebb lépnek, nincs helye fellebbezésnek.
Ölbe a virág, énekelnek, elől lévő vállát fogják, már elballagni készülnek!

Vecsés, 2023. április 21. – Kustra Ferenc József - íródott; leoninusban.

Feltámadt Jézus!
Reménység… szeretetre.
Fények… kigyúlnak!

Nekem a locsolkodás a húsvét öröme,
Lányoknak meglocsolás, a húsvét kelleme…
Nekem a locsolkodás a húsvét öröme,

Ma és a locsolkodás húsvét reggelén,
Hoztam a kölnimet és idejöttem én!
Tudd, hogy itt a tavasz és a kocsiban vár a nyúl,
Locsolkodok, eszek-iszok, hervadás nem konyul…

Lányok és asszonyok, remélem, hogy nem álltok ellent!
Hogy büdös a Moszkovszkaja? El innen, ki megrettent!
Tudom, öreg vagyok, de erre vágyom...
Locsolni szabad-e… sok kisvirágom?

Vecsés, 2017. április 16. – Kustra Ferenc József