Feltámadt Jézus!
Reménység… szeretetre.
Fények… kigyúlnak!
Nekem a locsolkodás a húsvét öröme,
Lányoknak meglocsolás, a húsvét kelleme…
Nekem a locsolkodás a húsvét öröme,
Ma és a locsolkodás húsvét reggelén,
Hoztam a kölnimet és idejöttem én!
Tudd, hogy itt a tavasz és a kocsiban vár a nyúl,
Locsolkodok, eszek-iszok, hervadás nem konyul…
Lányok és asszonyok, remélem, hogy nem álltok ellent!
Hogy büdös a Moszkovszkaja? El innen, ki megrettent!
Tudom, öreg vagyok, de erre vágyom...
Locsolni szabad-e… sok kisvirágom?
Vecsés, 2017. április 16. – Kustra Ferenc József
Reménység… szeretetre.
Fények… kigyúlnak!
Nekem a locsolkodás a húsvét öröme,
Lányoknak meglocsolás, a húsvét kelleme…
Nekem a locsolkodás a húsvét öröme,
Ma és a locsolkodás húsvét reggelén,
Hoztam a kölnimet és idejöttem én!
Tudd, hogy itt a tavasz és a kocsiban vár a nyúl,
Locsolkodok, eszek-iszok, hervadás nem konyul…
Lányok és asszonyok, remélem, hogy nem álltok ellent!
Hogy büdös a Moszkovszkaja? El innen, ki megrettent!
Tudom, öreg vagyok, de erre vágyom...
Locsolni szabad-e… sok kisvirágom?
Vecsés, 2017. április 16. – Kustra Ferenc József
Meditáció pszichés alapokon…
Az életében, mindenkinek vannak bizony kis-dolgai,
De keveseknek adatik meg, hogy legyenek nagy-dolgai…
Kis-dolog-e, ha a vízből pára, majd nagy felhő lesz?
Nagy-dolog-e, ha a felhő vízcseppekként, eső lesz?
Kis-dolog-e akaratlanul, de valakit megölni?
Nagy-dolog-e háborúban sok embert csak úgy lelőni?
Kis-dolog-e az embertömegek felett uralkodni?
Nagy-dolog-e otthon egy rabszolga-cselédet tartani?
Kis-dolog-e az utcán, egy ártatlan embert megverni?
Nagy-dolog-e ártatlan kutyakölyköt vízbe fojtani?
Az élet, sokaknak egészen mást, keveset jelent,
És keveseknek jelent, élhetően nagy végtelent.
Van kit a saját elborult agya irányít,
És van, kit teljesülhetetlen álom ámít.
Meg az emberek kb. tízévente biz' megváltoznak,
Persze vannak, kiknél az alapok nem másulnak.
Van ki töményen, a sűrűben éli életét,
És van, kinek a jellemzőség adja meg létét.
Kis-dolgok-e ezek, vagy mind nagyok?
Kérdés, elvégezni mit akarok?
Nincs az életre két teljesen egyforma recept,
Vagy beszélhetsz tájszólásba, de érted a nyelvet.
Ki tudja, kis-dolog neked, ami másnak nagy,
A légúti járvány is múlik, majd ha megfagy…
Vecsés, 2015. július 23. – Kustra Ferenc József
Az életében, mindenkinek vannak bizony kis-dolgai,
De keveseknek adatik meg, hogy legyenek nagy-dolgai…
Kis-dolog-e, ha a vízből pára, majd nagy felhő lesz?
Nagy-dolog-e, ha a felhő vízcseppekként, eső lesz?
Kis-dolog-e akaratlanul, de valakit megölni?
Nagy-dolog-e háborúban sok embert csak úgy lelőni?
Kis-dolog-e az embertömegek felett uralkodni?
Nagy-dolog-e otthon egy rabszolga-cselédet tartani?
Kis-dolog-e az utcán, egy ártatlan embert megverni?
Nagy-dolog-e ártatlan kutyakölyköt vízbe fojtani?
Az élet, sokaknak egészen mást, keveset jelent,
És keveseknek jelent, élhetően nagy végtelent.
Van kit a saját elborult agya irányít,
És van, kit teljesülhetetlen álom ámít.
Meg az emberek kb. tízévente biz' megváltoznak,
Persze vannak, kiknél az alapok nem másulnak.
Van ki töményen, a sűrűben éli életét,
És van, kinek a jellemzőség adja meg létét.
Kis-dolgok-e ezek, vagy mind nagyok?
Kérdés, elvégezni mit akarok?
Nincs az életre két teljesen egyforma recept,
Vagy beszélhetsz tájszólásba, de érted a nyelvet.
Ki tudja, kis-dolog neked, ami másnak nagy,
A légúti járvány is múlik, majd ha megfagy…
Vecsés, 2015. július 23. – Kustra Ferenc József
Ez is a tavasz része…
Szél, már döngicsél,
Hegytetőről, völgybe zúg!
Őzszőrt kócolja
Hírt visz: még él a béke,
Szívekben hál szépsége.
*
Elszabadul a szélben a sok-sok finom illat,
Körbe járják erdőt, meg a környező falvakat.
Az eddig alvó növényekben új nedvkeringés indult,
Ettől a lomb, a termések rügye, nagy növésnek indult.
Vígan bontja szirmát a vadvirág,
Magához tér lassan a világ…
*
Kiszámítható,
Eső a megújhodás.
Füvön, őz hízik.
Friss, zamatos szeretet,
Élet régen ily' lehetett
*
Jöjj már, nagyon várunk tavasz, légy illatokkal teli,
És nagyon jó, ha záport hozol, mi a port elveri.
Az örökös csatamezőn a Tél tábornokunk elfáradt,
Sőt, már el is ment, itt épít az új tavasz, legújabb mákat.
Madár neveti a jelent,
Természetjárónak reményt jelent,
Tiszteletet, tudást teremt.
*
Már jó lett idő,
Őzek szeme pajkos lett.
Dúsban legelész.
Az ember is szép, ősi,
Szívét test mélyén őrzi.
*
Vaddisznók kóricálnak az erdőszélen,
Boldogan röfögnek és túrnak serényen.
Visit a sok malac, tanulnak keményen.
*
Természet lágy ölén ring a remény,
Egyenlő gazdag és szegény…
Vecsés,2017. augusztus 4. – Mórahalom, 2017. augusztus 8. - Kustra Ferenc József - a három haikut és a három versszakot én írtam. A tanka verssorokat és a 10 szavasokat, szerző és poéta társam Farkas Tekla írta.
Szél, már döngicsél,
Hegytetőről, völgybe zúg!
Őzszőrt kócolja
Hírt visz: még él a béke,
Szívekben hál szépsége.
*
Elszabadul a szélben a sok-sok finom illat,
Körbe járják erdőt, meg a környező falvakat.
Az eddig alvó növényekben új nedvkeringés indult,
Ettől a lomb, a termések rügye, nagy növésnek indult.
Vígan bontja szirmát a vadvirág,
Magához tér lassan a világ…
*
Kiszámítható,
Eső a megújhodás.
Füvön, őz hízik.
Friss, zamatos szeretet,
Élet régen ily' lehetett
*
Jöjj már, nagyon várunk tavasz, légy illatokkal teli,
És nagyon jó, ha záport hozol, mi a port elveri.
Az örökös csatamezőn a Tél tábornokunk elfáradt,
Sőt, már el is ment, itt épít az új tavasz, legújabb mákat.
Madár neveti a jelent,
Természetjárónak reményt jelent,
Tiszteletet, tudást teremt.
*
Már jó lett idő,
Őzek szeme pajkos lett.
Dúsban legelész.
Az ember is szép, ősi,
Szívét test mélyén őrzi.
*
Vaddisznók kóricálnak az erdőszélen,
Boldogan röfögnek és túrnak serényen.
Visit a sok malac, tanulnak keményen.
*
Természet lágy ölén ring a remény,
Egyenlő gazdag és szegény…
Vecsés,2017. augusztus 4. – Mórahalom, 2017. augusztus 8. - Kustra Ferenc József - a három haikut és a három versszakot én írtam. A tanka verssorokat és a 10 szavasokat, szerző és poéta társam Farkas Tekla írta.
Digitális fények, pixelek varázsa,
Képernyők erdeje hív, csábít magába.
Billentyűk ezüstje ujjaid igája,
Szüntelenül táncol, élményekre várva.
Napsugártól édes, aranyló vaklárma.
- „A világ kívül él” – suttogja anyácska.
Dac felel és szemek keserű izzása:
- „Valóságos ez is! A kintit kiváltja!”
Szívdobbanás búgja, unalom a málha.
Kiborgként ellenben csúcsélmény a játszma,
Immerzív látványok korlátlan csatája,
Virtuális terek végtelen magánya.
Beszélgetés indul, családjuk javára;
Online és offline lét - mi a megoldása?
Legfájóbb megélés az ősök számára:
Távolság, ridegség, kapcsolat hiánya.
Konzulens és szülő egyaránt belátja;
a net nem ellenség, de nem is a barátja,
eszköz csak, praktikus, kétirányú utca.
Sorsunk a kezünkben, egyensúly a kulcsa.
Képernyők erdeje hív, csábít magába.
Billentyűk ezüstje ujjaid igája,
Szüntelenül táncol, élményekre várva.
Napsugártól édes, aranyló vaklárma.
- „A világ kívül él” – suttogja anyácska.
Dac felel és szemek keserű izzása:
- „Valóságos ez is! A kintit kiváltja!”
Szívdobbanás búgja, unalom a málha.
Kiborgként ellenben csúcsélmény a játszma,
Immerzív látványok korlátlan csatája,
Virtuális terek végtelen magánya.
Beszélgetés indul, családjuk javára;
Online és offline lét - mi a megoldása?
Legfájóbb megélés az ősök számára:
Távolság, ridegség, kapcsolat hiánya.
Konzulens és szülő egyaránt belátja;
a net nem ellenség, de nem is a barátja,
eszköz csak, praktikus, kétirányú utca.
Sorsunk a kezünkben, egyensúly a kulcsa.
OXIMORON szerű gondolatok, senrjúban…
Próbáld megfogni
A szelet, kint a mezőn.
Siklik kezedből.
Próbáld megfogni
A szelet, kint a mezőn.
Éppen szélcsend van.
*
Napfény fürdeti
A szép hegyi tó partját.
Boldogság sziget.
Napfény fürdeti
A szép hegyi tó partját.
Parton veszekszünk…
*
Menj fel egy dombra,
Nézd, virágzó almafák.
Lélekemelő.
Menj fel egy dombra,
Nézd, virágzó almafák.
Sírva, homályos
*
A szerelemben
Nem volt olyan nagy öröm.
Válás, boldogság…
A szerelemben
Nem volt olyan nagy öröm.
Sírva vigadni.
*
Lét gyöngesége
Küzd, látszat béküléssel.
Bénító ködfoltok.
Lét gyöngesége
Küzd, látszat béküléssel.
Győz képmutatás.
*
Tanító élet,
Ám kudarc… az akadály.
Tanulságvonás.
Tanító élet,
Ám kudarc… az akadály.
Figyelmetlenség.
Tanító élet,
Ám kudarc… az akadály.
Vad ellenállás.
*
Álmosító dél
Alatt, nap árnyéktalan…
Veréb tócsában.
Álmosító dél
Alatt, nap árnyéktalan…
Zuhany, nem segít
Álmosító dél
Alatt, nap árnyéktalan…
Árnyék, sehol sincs!
*
Havasi kunyhó
Hideg hegy ékessége.
Fagyos förgeteg.
Havasi kunyhó
Hideg hegy ékessége.
Mély hóba zártság.
Havasi kunyhó
Hideg hegy ékessége.
Meleg nappali.
Vecsés, 2016. július 4. – Kustra Ferenc József - Az oximoron (látszólag) egymásnak ellentmondó szavakat kombinál. Többsége nem valódi ellentmondás. Inkább kihangsúlyozza a dolgoknak azt a részét, ami valamilyen humoros, jelentőségteljes konfliktusba kerül.
Próbáld megfogni
A szelet, kint a mezőn.
Siklik kezedből.
Próbáld megfogni
A szelet, kint a mezőn.
Éppen szélcsend van.
*
Napfény fürdeti
A szép hegyi tó partját.
Boldogság sziget.
Napfény fürdeti
A szép hegyi tó partját.
Parton veszekszünk…
*
Menj fel egy dombra,
Nézd, virágzó almafák.
Lélekemelő.
Menj fel egy dombra,
Nézd, virágzó almafák.
Sírva, homályos
*
A szerelemben
Nem volt olyan nagy öröm.
Válás, boldogság…
A szerelemben
Nem volt olyan nagy öröm.
Sírva vigadni.
*
Lét gyöngesége
Küzd, látszat béküléssel.
Bénító ködfoltok.
Lét gyöngesége
Küzd, látszat béküléssel.
Győz képmutatás.
*
Tanító élet,
Ám kudarc… az akadály.
Tanulságvonás.
Tanító élet,
Ám kudarc… az akadály.
Figyelmetlenség.
Tanító élet,
Ám kudarc… az akadály.
Vad ellenállás.
*
Álmosító dél
Alatt, nap árnyéktalan…
Veréb tócsában.
Álmosító dél
Alatt, nap árnyéktalan…
Zuhany, nem segít
Álmosító dél
Alatt, nap árnyéktalan…
Árnyék, sehol sincs!
*
Havasi kunyhó
Hideg hegy ékessége.
Fagyos förgeteg.
Havasi kunyhó
Hideg hegy ékessége.
Mély hóba zártság.
Havasi kunyhó
Hideg hegy ékessége.
Meleg nappali.
Vecsés, 2016. július 4. – Kustra Ferenc József - Az oximoron (látszólag) egymásnak ellentmondó szavakat kombinál. Többsége nem valódi ellentmondás. Inkább kihangsúlyozza a dolgoknak azt a részét, ami valamilyen humoros, jelentőségteljes konfliktusba kerül.