Szeress míg szívem dobban,
szeress míg a tűz loboghat.
Szeress szìvből, míg szemem rád ragyog,
szeress örökké míg csak életben vagyok.

Szeress, szeress minden nap,
szeress mintha nem lenne holnap.
Szeress úgy, hogy érezzem létezem,
szeress és csak fogd két kezem.

Szeress míg szívem érted ég,
szeress, bújj hozzám, gyere ölelj még.
Szeress forró szerelemmel csak csókolj,
szeress csak szeress vadul és forrón.

Szeress míg csak ragyog a nap,
szeress lelkedből míg szívem dobban.
Szeress és lásd meg szememben,
szeress, szeress, örök szerelmem.

Szeress hűen mindvégig mellettem,
kéz a kézben sétáljunk a naplementében.
Szeress mint eső után a szivárványt,
szeress mert Isten nekünk adta ezt az áldást.

Az igazi szerelem átitatja lelkedet,
beléd hatol, s rabul ejti szívedet.
Rabul ejti szíved másik felét,
s várod kedvesed, izzó szerelmét.

Szíved kinyílik, mint a rózsa,
az lesz lelked mélyén őrzött kulcsa.
Kulcs a szívedhez mi beléd hatol,
a szerelem lelkeden áthatol.

Az igaz szerelem, mint a nyíló rózsa,
ki nyitja szirmait, s az illatot ontja.
Ki ontja magából finom illatát,
epekedve várod szíved választottját.

Várod szerelmét, s két átölelő karját,
csillogó ajkait, s mézédes csókját.
Ajkadon érzed csókja édes ízét,
magadhoz öleled lángoló szívét.

Szíved zakatol, mint a gyorsvonat,
a szerelemtől szaporán veri pulzusodat.
A pulzust az igaz szerelem hevíti,
tested elernyed, s lábadat legyengíti.

Test a testben egymásba olvad,
a lelkek szerelem után vágyakoznak.
Átadják egymásnak érzéseiket,
s szereznek egymásnak örömteli perceket.

Érintés, érints meg,
érints meg még egyszer.
Érezzem érintésed varázsát,
érints meg, hogy érezzelek.

Érezzelek megint úgy, mint akkor,
érintésed maga a varázs volt.
Érints, érints, hogy érinthesselek,
érinteni szeretnélek, hogy érezd.

Érezd azt a varázslatos érintést,
varázslatos érintés volt akkor.
Vártam és várom és vártuk,
várni fogunk valahol, valamikor.

Valóban ott leszünk szerelmem,
szeretni szeretném, szívedet.
Szerelmes szívemmel szerelmesen,
szerelmed szerelmemmel szenvedélyesen.

Érintésed elvarázsolta szívem,
szívem eggyé vált a tiéddel.
Szívem szívednek szíve lett,
mi úgy dobogott kedvesem.

Lángra gyújtottad szívemet,
szívemben ez a láng el nem veszhet.
Mert szíved úgy táplál, mint a fény,
melegen tart, táplál, ölelő öröklét.

Ölel, mint a földet a nap,
fénye átjárja minden nap.
Mi ettől mindig erősebb lesz,
erősebb mindig érted kedves.

Erősebb, bárminél, hisz a nap fénye,
élteti-e földet, új erőt adva megfáradt lelkemnek.
Ilyenkor a nap újra magához ölel sugaraival,
hát így élteti a nap sugara a földet,
ahogy te az én lelkemet.

Miért kell szenvedni miért kell, hogy fájjon,
szívemben zűrzavar van és káosz.
Lelkem meg tiporva, szívem összetörve,
szeretet nélkül élni sem érdemes.

Reménytelen az élet nincs benne érzelem,
lelkem meg taposva, szerelemre éhezem.
Szeretet nélkül nem érdemes élni,
mely szeretre éhes szívemet töltené ki.

Nem vagyok sem szép, sem jó, nem szeretnek,
lelkem sír, szívem darabokban, meg sebezve.
Reménytelen az élet, melyben hittem,
szívem vérzik mert meg tagadtak engem.

Ez a világ kegyetlen és hazug nincs szeretet,
csak fájdalom, káosz, gyűlölet a szívben.
Nem tudnak szeretni csak áskálódni,
egymás magánéletében vájkálni.

Ezek az én érzéseim az én lelkemből íródnak,
megannyi szenvedés az élet, hazug szavak.
Igaz szeretet kihalt a világból helyette érdek áll,
hazug szavak, hitegetés hazug ez a világ.

Szeretlek szeretlek szeretlek,
egész nap kutatlak kereslek.
Vágyom a csókod ízére,
szeretetteljes édes ölelésedre.

Szeretem ha simogatod az arcom,
te vagy minden álmom.
Szívem szerelme csakis a tiéd,
érted dobog a te szerelmedért.

Vad szenvedéllyel vágyom tested melegére,
lelkem húrjai érted zenélnek.
Vad éjszakák, forró vágyak,
elemészti testem a szerelmed irántad.

Akarlak téged mint az óceán hűs vizét,
szomjazom, hűsítsd testem szenvedélyét.
Akarlak mint forróságban a hűs szellőt,
akarlak mint a szomjazó föld az esőt.

Lelkem, szívem csakis érted dobban,
kezed kezemben fogd szorosan.
El ne engedd soha a kezemet,
szeress tiszta szívedből engemet.

A szerelmem a vágyaim az álmom te vagy,
csókod mint a lépes méz édes és vad.
Akarlak téged mint a friss levegőt,
akarlak téged mint a hűs szellőt.

Elemészti a forróság a testem, a lelkem,
hűsítsd a szenvedélyt izzó tested melegével.
Forró csókokkal borítsd az egész testem,
hadd lobogjon a tűz éleszd fel bennem.