Azt hiszed már halálon túli a pillanat, mikor az ütőszeg üres lyukra csattan. Túlélted ,s gondolod tudója lettél a nagy titoknak: Ilyen meghalni. Amikor az ütőszeg golyóra csattan ,akkor megfogod tudni ,milyen meghalni.
Ez a lét, földi lét,
kis mellékállomás,
Földre szállt szellemben
némi mellékhatás.
Ez a lét nem örök,
oly hamar elröpül,
ideiglenes út,
van, aki nem örül.
Ez a lét anyagi,
s aki ezt habzsolja,
értelmét elveszti
lelkének a szava.
Ez a lét formális,
egy lét a sok közül,
van, hogy nem normális,
nem lát függöny mögül.
Ez a lét Isteni,
ha szellem és lélek,
egy testben egyesül
örökké és végleg.
kis mellékállomás,
Földre szállt szellemben
némi mellékhatás.
Ez a lét nem örök,
oly hamar elröpül,
ideiglenes út,
van, aki nem örül.
Ez a lét anyagi,
s aki ezt habzsolja,
értelmét elveszti
lelkének a szava.
Ez a lét formális,
egy lét a sok közül,
van, hogy nem normális,
nem lát függöny mögül.
Ez a lét Isteni,
ha szellem és lélek,
egy testben egyesül
örökké és végleg.
Fiatal barátom,adok egy tanácsot, ha jót akarsz magadnak. A cigarettáról lemondasz. Sokat ér önnön tested? Nosza mindennap edzjed. Írok még pár sztereotípiát ,sürgősen felejtsd el a piát. Továbbra is a lányokat , s ne az anyagot szeresd. Kívánom betartsd e pár igét. Ha igen, akkor sokáig élsz. Ha nem akkor is sokáig élj. S emlékezz rám jó szívvel. Jámbor.
Ugye szeretsz engem,
Akkor is, ha titkolod,
Az én szívemből,
El nem szökhetsz,
Bárhogy is akarod.
Nem hiszem, hogy jó volna,
Mert tudom, hogy szeretsz,
Én szeretlek nem titkolom,
Hát akkor ne tedd Te sem.
Ha nem lehetünk mindig
Egymás karjaiban,
Azért, ha néha találkozunk,
Csókra-csókot adunk.
Boldogság és öröm
Egymásnak kevés jut,
Ölelésünkből nehezen
Fájón szabadulunk.
Akkor is, ha titkolod,
Az én szívemből,
El nem szökhetsz,
Bárhogy is akarod.
Nem hiszem, hogy jó volna,
Mert tudom, hogy szeretsz,
Én szeretlek nem titkolom,
Hát akkor ne tedd Te sem.
Ha nem lehetünk mindig
Egymás karjaiban,
Azért, ha néha találkozunk,
Csókra-csókot adunk.
Boldogság és öröm
Egymásnak kevés jut,
Ölelésünkből nehezen
Fájón szabadulunk.
Miért kell valakit ennyire szeretni?
Miért kell minden szavától remegni?
Mért fáj ha nem látom?Mért fáj ha nem érzem?
Hiszen ha velem van én akkor is vérzem.
Nem lehet valakit csak félig szeretni,
nem elég nekem csak félig megszerezni.
Vagy legyen az enyém testestől egészen,
vagy hagyjon el végleg akkor is ha vérzem.