Apámnak
Rég nem szól szemed metsző szürkesége,
mikor a füstben megélt borízű esteken a szív
némán verdesett, néztél, így szeretve.
Emlékszem, kérges kezed tétován hanyagul simított
hajamba, madarak fészke, mondtad csak
úgy magad elé, majd mesébe kezdtél.
Tanúja voltál nagy időknek, ki látott
halált-életet, féltél, reméltél vagy
sírva Istennel perlekedtél.
Üvöltő semmi szó, aztán csend.
Átok ez, nyúlt pohárért, indulattól remegő kezed,
így lett vasalt fehér inged vakító emlékezet,
míg régvolt ünnepi ebéd zajai fénylettek.
Majd hajad ezüstkoronaként,
megakadt homlokod ráncain, mint valami téves glória.
Néztelek így szeretve, de már nem szól szemed…
Rég nem szól szemed metsző szürkesége,
mikor a füstben megélt borízű esteken a szív
némán verdesett, néztél, így szeretve.
Emlékszem, kérges kezed tétován hanyagul simított
hajamba, madarak fészke, mondtad csak
úgy magad elé, majd mesébe kezdtél.
Tanúja voltál nagy időknek, ki látott
halált-életet, féltél, reméltél vagy
sírva Istennel perlekedtél.
Üvöltő semmi szó, aztán csend.
Átok ez, nyúlt pohárért, indulattól remegő kezed,
így lett vasalt fehér inged vakító emlékezet,
míg régvolt ünnepi ebéd zajai fénylettek.
Majd hajad ezüstkoronaként,
megakadt homlokod ráncain, mint valami téves glória.
Néztelek így szeretve, de már nem szól szemed…
Egy kérdést megér!
Talán időben még...
Ha még van pár perced...
Ha a kérdés nem tép szét...
Ha még kell pár nap, hónap év...
Végül csak kitárom a mellkasomat, hogy a szívem is lásd...
Akarsz-e az özvegyem lenni?
Talán időben még...
Ha még van pár perced...
Ha a kérdés nem tép szét...
Ha még kell pár nap, hónap év...
Végül csak kitárom a mellkasomat, hogy a szívem is lásd...
Akarsz-e az özvegyem lenni?
Emberek! Már pediglen
Legyen már egy párom íziben!
Jöjjön estére!
Ember! Lelked szava száll,
Párod eljön, kitartó legyél!
Holnap átölel!
*
Emberek! Szerető pár
Minden vágyam! Kérem a jussom!
Ah! Még nincsen itt!
Ember! Szíve kitárva,
Cirógasd meg amikor belép!
Érted sóvárog!
*
Emberek! Kell valaki!
Nem nagy kívánság… nem teljesül?
Én most szeretném…
Ember! Megkaptad jussod!
Elhagyni eszedbe se jusson!
Most már a tiéd.
Gyál, 2025. április 4. – Siófok, 2025. április 7. Kustra Ferenc József – Írtuk: anaforás, senrjon versszakokban. A páratlanokat én írtam, a párosakat, Gránicz Éva, szerző-, és poéta társam.
Legyen már egy párom íziben!
Jöjjön estére!
Ember! Lelked szava száll,
Párod eljön, kitartó legyél!
Holnap átölel!
*
Emberek! Szerető pár
Minden vágyam! Kérem a jussom!
Ah! Még nincsen itt!
Ember! Szíve kitárva,
Cirógasd meg amikor belép!
Érted sóvárog!
*
Emberek! Kell valaki!
Nem nagy kívánság… nem teljesül?
Én most szeretném…
Ember! Megkaptad jussod!
Elhagyni eszedbe se jusson!
Most már a tiéd.
Gyál, 2025. április 4. – Siófok, 2025. április 7. Kustra Ferenc József – Írtuk: anaforás, senrjon versszakokban. A páratlanokat én írtam, a párosakat, Gránicz Éva, szerző-, és poéta társam.
Hah! megint húsvét van…
Végre, újra itt a húsvét reggel,
Ma egész nap, boldog minden ember.
Van nálam egy szép parfümös üveg,
Ha locsolok, ettől gyúlnak tüzek!
Szívemet és zsebemet kitárom,
Zene nincs, nekem nincsen gitárom!
Látom, szép a hajkoronád,
Locsolok rá szagkoronát!
Szabad-e locsolni?
Vecsés, 2017. április 2. - Kustra Ferenc József
Végre, újra itt a húsvét reggel,
Ma egész nap, boldog minden ember.
Van nálam egy szép parfümös üveg,
Ha locsolok, ettől gyúlnak tüzek!
Szívemet és zsebemet kitárom,
Zene nincs, nekem nincsen gitárom!
Látom, szép a hajkoronád,
Locsolok rá szagkoronát!
Szabad-e locsolni?
Vecsés, 2017. április 2. - Kustra Ferenc József
Vágyakozás…
Emberek! Már pediglen
Legyen már egy párom íziben!
Jöjjön estére!
Ember! Lelked szava száll,
Párod eljön, kitartó legyél!
Holnap átölel!
Emberek! Szerető pár
Minden vágyam! Kérem a jussom!
Ah! Még nincsen itt!
Ember! Szíve kitárva,
Cirógasd meg amikor belép!
Érted sóvárog!
Emberek! Kell valaki!
Nem nagy kívánság… nem teljesül?
Én most szeretném…
Ember! Megkaptad jussod!
Elhagyni eszedbe se jusson!
Most már a tiéd.
Gyál, 2025, április 4. – Siófok, 2025, április 7. -Kustra Ferenc József- Írtuk, anaforás senrjon versformában. Én a páratlanokat, szerző-, és poétatársam Gránicz Éva meg a párosokat!
Emberek! Már pediglen
Legyen már egy párom íziben!
Jöjjön estére!
Ember! Lelked szava száll,
Párod eljön, kitartó legyél!
Holnap átölel!
Emberek! Szerető pár
Minden vágyam! Kérem a jussom!
Ah! Még nincsen itt!
Ember! Szíve kitárva,
Cirógasd meg amikor belép!
Érted sóvárog!
Emberek! Kell valaki!
Nem nagy kívánság… nem teljesül?
Én most szeretném…
Ember! Megkaptad jussod!
Elhagyni eszedbe se jusson!
Most már a tiéd.
Gyál, 2025, április 4. – Siófok, 2025, április 7. -Kustra Ferenc József- Írtuk, anaforás senrjon versformában. Én a páratlanokat, szerző-, és poétatársam Gránicz Éva meg a párosokat!

Értékelés 

