Most csak szeress! Ne gondolj másra!
Csak kettőnkre gondolj e forró éjszakán!
Amíg az ajkam ajkadat érinti,
nem érhet minket semmi baj talán.
Most csak ölelj! Nem kérek többet!
Csak szorosan ölelj karjaiddal át!
Ahogy a napfény a bimbódzó virágot,
amelytől kinyílva ontja illatát.
S most aludj nyugodtan! Majd őrzöm az álmod!
Ahogy a vén hold a csillagok hadát
öleli lágyan, karjaiba zárva,
s rájuk vetíti minden sugarát.
Születésnap, elmúlt ez is,
Hosszú volt és magányos.
Egy kéreggel több lett a szívem körül,
Talán feltörni még sikerül,
Ha mégsem, hát úgy is jó.
Ez már nem oszt és nem szoroz,
Évek óta csak gyűlik a rossz,
A kerék óriás és csak lefele halad,
S köröttem egyre szűkebbek a falak.
Komorak, magasak, sötétek és durvák,
Sunyin lesnek, hogy mikor tudják beomlasztani a tetőt?
S ha elfogy a végső, maradék erőm,
A hit, a bizalom és a szerelem,
A remény, az ugye megmarad, az ugye nem hal meg utoljára sem?!
Ezerszer megbűnhődtem érte
amiért akkor elhagytalak,
elvettél tőlem már mindent,
s nekem már semmim sem maradt.
Ezerszer megfizettem érte,
ne büntess engem már tovább!
Nem kérek semmit sem tőled,
csak hagyj engem végre élni már !
Ezerszer megbűnhődtem érte,
de megbánni sosem fogom,
az egyetlen ,amit örökké bánok,
hogy több esélyt adtam mit gondolod !
Te vagy nekem ezen a földön
ki mindenkor mellettem maradt,
te vagy nekem ezen a földön,
ki megérti minden gondomat.
Te vagy nekem,ki átölelt engem
borongós,hűvös éjjelen,
te vagy nekem ki őrizte álmom,
s nem riasztott el semmi sem.
Te vagy nekem ki vigaszt nyújt nékem
ha nem bírom már a sorsomat,
te vagy nekem ,ki új reményt ébreszt,
mikor már semmim sem maradt.
Csak te vagy nekem! Maradj itt végleg!
Nélküled semmim sem marad!
Nem kérek mást, csak szoríts magadhoz,
hogy feledjem minden gondomat.
Az idő kereke most
olyan gyorsan forog,
hogy nem tudod megélni
minden pillanatod.
Gyorsan el kell döntened
tovább merre haladj,
régi, avult ÉN-edtől
el kell most már szakadj.
Állott szagú hálóinged
testedre tapadt,
aurádnak tiszta fénye
régen elszakadt.
Fürödj meg az Égi Fény
tiszta, hűs vizében,
ragyogni fogsz, meglátod
fénylő köntösében.
Örömöd forrása lesz
lelked tisztasága,
szívedben él szeretet,
Isten Igazsága.
olyan gyorsan forog,
hogy nem tudod megélni
minden pillanatod.
Gyorsan el kell döntened
tovább merre haladj,
régi, avult ÉN-edtől
el kell most már szakadj.
Állott szagú hálóinged
testedre tapadt,
aurádnak tiszta fénye
régen elszakadt.
Fürödj meg az Égi Fény
tiszta, hűs vizében,
ragyogni fogsz, meglátod
fénylő köntösében.
Örömöd forrása lesz
lelked tisztasága,
szívedben él szeretet,
Isten Igazsága.