Versben írva és eredeti Baso stílusú haikuban…

A nap hajnalban,
Glóriában ébred fel.
Hajnali hőség.
*
Táj, még csak csendes,
De napsugár melegít.
Kel a hőség is.
*
Uralkodó lett
A napfény, mind a tájon.
Messzeség vibrál.
*
Szubtrópusi a klíma, nedvesen búja a dzsungel,
Kilencszáz millióan izzadnak már, kora reggel.
Gangesz vize piszkos, de meleg Siva segítséggel.
*
Forró lavina,
A nappali hőérzet.
Szökőkút hűsít.
*
Folyókban lehet
Fürdeni, víz jó meleg.
Fürdés, mindenhol.
*
Tomboló nyárban
Fények villannak, tavon.
Kék ég a sátor!
*
Ó, az indiai hőség fárasztó és mindent kiszárít,
De, ott bizony az a szokás, nem lehet levenni a szárit.
Elefánt is keres egy pocsolyát és bőrét, sárral kábít.
*
Hőség rekkenő,
Szomjas kiáltás hallik.
Berepedt szájpír.
*
Hab-fodor díszek
Leülnek, tó partjára.
Hullám, langymeleg.
*
Mesevilág az
Erdő, bozótos árnyak.
Meleg az árnyék.
*
Napközben a tigrisek is hűsbe bújnak,
A riksa kulik, nagyokat fújva futnak.
Hőségben nincs keletje az ópiumnak.
*
Délben a vad szél,
Homok-porfelhőt kavar.
Izzasztó meleg.
*
Pokoli hőség
Nem viselhető… izzaszt.
Árnyékban enyhül.
*
Napnak melege,
Fa árnyékában is tűz.
Szárazságtűrés.
*
Indiában, bizony tűz a nap, mint a megveszekedett,
Tömegek a Gangeszben hűsölnek, de túlmelegedett...
Motoros taxi sofőrje kiosztja a legyezőket.
*
Eső, hűs szél nincs.
Enyhülés nem várható.
Izzó napkorong!
*
Délben a vad szél,
Homok-porfelhőt kavar.
Izzasztó meleg.
*
Hétágra süt nap,
Látóhatár kitágult.
Szem messzire lát.
*
Magas itt a hőmérséklet és a páratartalom,
E fizikai környezet, nem vágyemelő álom.
A még élő maharadzsát, tán' élteti az álom…
*
Árnyak torzulnak,
Az est közeledtével.
Este is hőség.
*
Izzasztó meleg,
Este is él a hőség.
Semmi sem hűl le.
*
Horizonton lóg
Az utolsó napsugár.
Hold, erőlködik.

Vecsés, 2017. június 14. – Kustra Ferenc József

Az azonos című versem haiku átirata

A nyár öröme
A meleg, fülledt felhő.
Ütöget eső.

Beizzadt felhő
Vihart megidéz, zuhog.
Nagy szemű, kopog.

Ázott dáliák,
Viharvert virágsereg.
Halott dáliák.

Vecsés, 2014. július 24. – Kustra Ferenc József- Az azonos c. versemhez „voodoo” az 3. haiku-val szólt hozzá. Kívánságára és a legmélyebb tiszteletem jeléül, elkészítettem az első kettőt és ezen átirat-csokrot neki ajánlom.

Meleg nyári öröm izzítja a befülledt felhőt,
Érzem, az egyszer csak rajtam kopogni kezdő esőt!
Ó, a meleg nem űzi el az oly' beizzad felhőt,
De vihart idézve, kíséri a jó meleg esőt!

Zord eső csak úgy leverte, mindenhol lehullott a virág,
Virágok ágyásában pedig romba dőlt a dália ágy.

Vecsés, 2014. június 21. -Kustra Ferenc József- íródott: nyárról…

Harsan a vidék, szólal a kakas,
Ébredjél tüstént ne legyél avas.
Csillan a hajnal, dala madaras,
Kinek van dolga, korán szorgalmas.
Ha izzad a hőség, lehetsz nyakas,
Ám tetted útja kevésbé vajas.

Hogyha a Nap fent már tüzet okád,
Könnyen megütheted majd a bokád.
Nap hevén vörösre ég a pofád,
És nem segít rajtad kalap-komád.
Örülsz, ha elkerül a hőgutád,
Hol a hűvös árnyék enyhülést ád.

Sok ember dolga a nyáron leáll,
Ki a hűsön pilled, henyél és hál.
A bölcs egyén korán munkába áll;
Mire a tűző Nap magasan jár,
Szorgalmas tette rég mögötte áll.
A jó gazda így példával szolgál.

Renga-láncvers, fél haiku-láncban…

Délidőben, oly’
Tüzes a búzatábla.
Nap, nem kíméli.
Lélegzik a táj.
Szénabálát cirógat
Nyári napsugár.
Est érkezése
Bíborfátylat tájra hint.
Nyáresti mámor.
Szárba szökött a
Búza, mező lengedez.
Nap, nem kíméli.
Fűszálon mosoly.
Meleg fuvallatot ér
Nyári napsugár.
Bíborszín fények
Bokrokon táncot ropnak.
Nyáresti mámor.
Kecsesen ring-ring
A sárgult búzakalász!
Nap, nem kíméli.
Gyümölcsöző lét.
Málnabokrokat csókol
Nyári napsugár.
Égalj vérvörös,
Alkony, pírjában úszik.
Nyáresti mámor.
Lengő kalászok
Lehúzzák már a szárat.
Nap, nem kíméli.
Alföld elterül.
Gémeskutat szomjaztat
Nyári napsugár.
Az alkonyon szem
Mereng, esti álmodás.
Nyáresti mámor.
Őzek udvarban,
Csak körbe-körbe mennek.
Nap, nem kíméli.
Mezőn pajkosság.
Huncut csikókat kerget
Nyári napsugár.
Esti fényben zöld
Gyíkok kövön napoznak.
Nyáresti mámor.
Szőke lett már a
Búzatábla. Őz kószál.
Nap, nem kíméli.
Pásztor fütyörész.
Mély barázdákat simít
Nyári napsugár.
Gerlék fürdenek
Itató langy vizében.
Nyáresti mámor.
Kecskebéka a
Faágon kuruttyolgat.
Nap, nem kíméli.
Puli fut messze.
Fekete bundát izzaszt
Nyári napsugár.
Langymeleg szellő
Mező illatát hozza.
Nyáresti mámor.
Tóban hullámok
Kergetik egymást… folyvást.
Nap, nem kíméli.
Békés nyáj legel.
Lágy csengettyűszót kísér
Nyári napsugár.
Frissen kaszált fű
Illata légben terjed.
Nyáresti mámor.
Csordogáló a
Csendes patak… tiszta-víz.
Nap, nem kíméli.
Madár csiripel.
Könnyű verebet röptet
Nyári napsugár.
Tó vize, alkony
Vörös fényét tükrözi.
Nyáresti mámor.
Színek és fények
Varázsa szétterül.
Nap, nem kíméli.
Méhek zümmögnek.
Virágzó nedvet éltet
Nyári napsugár.
Henye napsugár
Vibrál, tó sima tükrén.
Nyáresti mámor.
Uralkodó lett
A napfény, mind a tájon.
Nap, nem kíméli.
Hernyó változik.
Fürge lepkét táncoltat
Nyári napsugár.
Est fénye kigyúl
Ezüstszín, tájra borul
Nyáresti mámor.
Nagyon meleg van,
Ami mindent megérlel.
Nap, nem kíméli.
Nyugalom örök,
Csendes vidékre olvad…
Nyári napsugár.
Tó tükrén kúszik
Az ezüstös Holdsugár.
Nyáresti mámor.

Vecsés, 2018. júl. 22. - Mórahalom, 2018. aug. 8 – Szabadka, 2018. aug. 7.– Kustra Ferenc József – 36 darabos Renga-láncvers. A -Nap nem kíméli- végűeket én írtam, a -Nyári napsugár- végűeket Farkas Tekla. A -Nyáresti mámor- végűeket, Jurisin Szőke Margit.