Hosszú lenne az én tirádám,
Ha minden búmat fölsorolnám…
Valóság is kicifráz engem,
Unom, hogy lét froclizik velem…

Kérek türelmet,
könnyek között is születhet,
remény, öröm, új kezdet.
*

Életemben nem létezik jó kellem.
Életemet ellenségnek tekintem.
Olykor hiszem Istent, de ő nincs velem…
Éltem nem hagytam… kellene kezdenem?

Az életben,
nincsen véletlen,
benned élő fény, remény a sötétben.
*

Köröttem szép a havas táj, bele bájolgok,
Negatív rezgéseitől nagyon viszolygok.
Fájó az élet, lehet, hogy el kéne tűnnöm?
Jelen komfortzónámból át kén’ lényegülnöm?

Veled van az Isten!
Lélek alszik télen,
hogy tavasszal újjászülessen!
*

Sorskönyvemben mindenestől írva, benne vagyok,
A baj azonban, hogy nem tehetem mit akarok.

Adott a sorsod,
de te választod,
rabja vagy, vagy formálod.
*

Hiába benne mindenem, vannak összeragadta lapok, de végén van lényegem…
Lapozni már nem lehet, a vég megérkezett rozsdállt kaszával, majdan suhint egyet.

Múltad könyve zárt,
lelked ír még csodát,
túléled a suhintást.

Vecsés, 2025. április 5. – Siófok. 2025. május 3. Kustra Ferenc József- íródott: alloiostrofikus versformában. A páros versszakokat szerző-, és poétatársam Gránicz Éva írta!

Szív melengetően simul rám az érkező új tavasz,
Lassan már a sugárkéve is erősödik… jő tavasz…
Szív melengetően simul rám az érkező új tavasz.
*
Meleg szellő száll,
tavasz érint gyengéden.
Szívem mosolyog.

Éled a világ,
lágy sugár simogatja.
Álmodik a föld.
**
Hajnalokban még a télvégi eső szitál, fázok is kicsit,
Szétnézve látom, hogy a felhők nem oszolnak... semmiért semmit…
Hajnalokban még a télvégi eső szitál, fázok is kicsit.
*
Fázós hajnalban,
szitál a semmiből is.
Felhők makacsok.

Hajnali cseppek,
futnak az ablakomon.
Fény visszaalszik.
**
Tegnap hajnalban arra ébredtem, dübörög a kinti ébresztőóra,
Villámlott is és ez talán a tavasz eleje volt, tegnap virradóra…
Tegnap hajnalban arra ébredtem, dübörög a kinti ébresztőóra.
*
Vihar doboltat,
álmok párnáját veri.
Ébred a tavasz.

Kinti morajlás,
villanó álmok között.
Megmozdul a fény.
**
A sárgás sugárkévében ébredt a közép-erős szél, leveleket fujt el,
Két kotorék kutyánk egy házban fáznak, laknak, nem keltek… az isten hidege…
A sárgás sugárkévében ébredt a közép-erős szél, leveleket fujt el.
*
Sárga fény lobban,
a szél leveleket űz.
Kutyák szuszognak.

Fázik a ház is,
üres udvaron remeg.
Két szív melege.
**
Közben már napok óta látom, szemem nem fedi sűrítő ködfátylom,
Mintha színesedne a tájkép, mire vágyok, éremélem nem álom…
Közben már napok óta látom, szemem nem fedi sűríti ködfátylom.
*
Álom, vagy valós?
Tisztul a szemem előtt,
a vágyott tájkép.

Színesedik már…
halk ködfátyol lebbenő.
Hit ígérete.
**

Vecsés, 2025. április 26. – Siófok, 2025, április 27. Kustra Ferenc József- írtam 3 soros-zárttükrösben. A senrjúk, szerző-, és poétatársam Gránicz Éva munkája.

Születésnapra:

Isten éltessen
Zalán! Legyen jó bulid!
Érezd jól magad.
*

Fogorvosnál:

Majré, ne legyen!
Tátsd ki a szád: beletesz!
Bátorság, erény!
*

Szenvedés:

Kínzó fájdalom,
Lázas, izzó vágyában.
Fáradt ébredés.
*

Hit:

Hit az életben…
Hit, lélek szentségében…
Élet-csalódás…
*

Pozitívan:

Pozitív lét, nagy
Tettekre is sarkallhat.
Fogd! Lehetőség…
*

Szerencse:

Van életművész.
Szerencse, nagy segítő.
Kétszínű lehet?
*

Lét-harc:

Ki gyámoltalan,
Azt nagyok letapossák.
Ez biz’ nehéz harc…
*

Álom:

Szép szavak, élet
Érdekében segítség.
Álomvágy minden.
*

Hozzáállás:

Kell a jó? Biz’ nem.
Kell a rossz? Korlátlanul.
Ember sajátja…
*

Sors könyve:

Kellene jó lét!
Sors könyvébe nincs írva.
Csak erőlködés.
*

Pozitív eljárás:

Rosszul fordító…
Szerinte tökéletes…
Csak pozitívan…

Vecsés, 2015. április 17. –Kustra Ferenc József– íródott: senrjú csokorban.

Születésnapra:

Isten éltessen
Zalán! Legyen jó bulid!
Érezd jól magad.
*

Fogorvosnál:

Majré, ne legyen!
Tátsd ki a szád: beletesz!
Bátorság, erény!
*

Szenvedés:

Kínzó fájdalom,
Lázas, izzó vágyában.
Fáradt ébredés.
*

Hit:

Hit az életben…
Hit, lélek szentségében…
Élet-csalódás…
*

Pozitívan:

Pozitív lét, nagy
Tettekre is sarkallhat.
Fogd! Lehetőség…
*

Szerencse:

Van életművész.
Szerencse, nagy segítő.
Kétszínű lehet?
*

Lét-harc:

Ki gyámoltalan,
Azt nagyok letapossák.
Ez biz’ nehéz harc…
*

Álom:

Szép szavak, élet
Érdekében segítség.
Álomvágy minden.
*

Hozzáállás:

Kell a jó? Biz’ nem.
Kell a rossz? Korlátlanul.
Ember sajátja…
*

Sors könyve:

Kellene jó lét!
Sors könyvébe nincs írva.
Csak erőlködés.
*

Pozitív eljárás:

Rosszul fordító…
Szerinte tökéletes…
Csak pozitívan…

Vecsés, 2015. április 17. –Kustra Ferenc József– íródott: senrjú csokorban.

Uram! Percnyi időm sincsen jóízűen fölocsúdni,
Napjaim repülnek, hóvihar nagyon kezd örvényleni.
Már felismertem, hogy születéstől halálig tart életút.
Magányos, rejtett életút… Uram! Ocsúdni egy perc nem jut.

Hull már a hó, én vele beszélgetek, beszélek mindent át,
Zord ez a régen nem volt veszett tél, mért ezt, hogyan éljük át?
Persze át kell, hogy tavasszal majd újra
Rácsodálkozhassunk életre… újra!
Meg kell élni, hogy a menydörgés hangosan zengjen nekünk,
Édes Istenem, a hálánk üldöz, hogy mi még élhetünk.

Menjünk együtt, már a hó is esik csendesen,
Mögöttünk négy lábnyom látszik szépen, élesen…
Bakancsaink lenyomata látszik biz’ rendesen,
Ezen nyomok sokasodnak egyre és fesztelen.

Hó lepte be az indulásomat végleg,
Így az örökre megmarad… jó, ha tényleg!

Vecsés, 2023. május 30. -Kustra Ferenc József- íródott; Eldar Rjazanov azonos c. verse téma-ötletkénti felhasználásával.