Idő 
Értékelés 
Értékelés Titokról filozofált a szerzőpáros…
Titkok tudójának lenni nagyon felemelő
Titkot kifecsegni... biz' lélek felszeletelő.
Titkok tudójának lenni, becsületbeli ügy,
Titkokat elmondani, szinte nem is emberügy.
Más titkát őrizni
Megtisztelő s felelősség.
Bizalom kérdése.
*
Meggondolatlanul csak kifecseg, aki tücsköt-bogarat összehord,
Benne bízni olyan, mint zongorán leütni... mi nagyon hamis akkord.
Más titkát ki ne mond!
Olyan, mint ha elárulnád.
Becsüld meg bizalmát.
*
(sedoka)
Akármekkora
Akármilyen a titok,
Azt biz' meg kell őrizni.
Bármekkora is,
A titkot, azt óvni kell.
Titokőrző köteles.
*
Ki titkok őrzőjének áll, az kemény-fába vágja bele a fejszéjét,
Ki titkok őrzőjének áll, annak éreznie kell a saját lényegét.
Ne fecsegj túl sokat,
Gondold meg jól mit, hol mondasz.
Felelősséggel tartozol.
*
A titkok világában is pont úgy van, a víz nem válik vérré,
Így a bizalom is gyorsan leapad, ő meg lesz... kegyvesztetté.
Titok őrzőnek kész bukás, ha csak áll és néz, mint borjú az új kapura,
Ha éppen ő nem érti, hogy a világ miért ilyen, miért ilyen fura.
Ne játszd el bizalmát,
Kibeszélve az ő titkát.
Kegyvesztetté válhatsz.
*
Milyen titok az, ha érkezett levél fekszik az asztalon,
Mit az előbb fujt be a viharos szél, a nyitott ablakon?
Kell-e itt titoktartás, vagy mécses-árnyjáték a falakon?
Ha napfény derül rá,
A titok többé nem titok.
Eljátszott bizalom
*
(3 soros-zárttükrős)
A titok tudója, jó, ha hallgat és hangosan is hangtalan,
Az a helyes, ha titkok tudójának a csendje is parttalan…
A titok tudója, jó, ha hallhat és hangosan is hangtalan.
A titkok dezinformációs kiadása elferdítve,
Tűnhet úgy, mint a végső titokgazdák kiderült tézise...
A titkok dezinformációs kiadása elferdítve.
*
(Bokorrím)
A titoktudónak, még bizony kémekkel is meg kell küzdenie,
Bár, inkább neki kell az ellenről adatokat begyűjtenie.
A titok megőrzésének az őrző fejében kell eldőlnie,
Minden más mellékkörülmény… neki, magában kell szervezkednie.
Ha más titkát őrzöd,
Mindenáron védened kell.
Tudatos tettel is.
*
(3 soros-zárttükrös)
Fölöttébb hasznos, ha perfekcionista a titok tudója,
Ha tökéletesség kedvelő... nem lesz kiszivárogtatója…
Fölöttébb hasznos, ha perfekcionista a titok tudója,
Vecsés, 2018. április 20. – Szabadka, 2018. április 26. – Kustra Ferenc – a verset a sedoka -t és a 3 soros-zárttükrös -öket én írtam, a HIAQ -at szerző-, és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. A csokor címe:”Más titkát ki ne mond!”
Titkok tudójának lenni nagyon felemelő
Titkot kifecsegni... biz' lélek felszeletelő.
Titkok tudójának lenni, becsületbeli ügy,
Titkokat elmondani, szinte nem is emberügy.
Más titkát őrizni
Megtisztelő s felelősség.
Bizalom kérdése.
*
Meggondolatlanul csak kifecseg, aki tücsköt-bogarat összehord,
Benne bízni olyan, mint zongorán leütni... mi nagyon hamis akkord.
Más titkát ki ne mond!
Olyan, mint ha elárulnád.
Becsüld meg bizalmát.
*
(sedoka)
Akármekkora
Akármilyen a titok,
Azt biz' meg kell őrizni.
Bármekkora is,
A titkot, azt óvni kell.
Titokőrző köteles.
*
Ki titkok őrzőjének áll, az kemény-fába vágja bele a fejszéjét,
Ki titkok őrzőjének áll, annak éreznie kell a saját lényegét.
Ne fecsegj túl sokat,
Gondold meg jól mit, hol mondasz.
Felelősséggel tartozol.
*
A titkok világában is pont úgy van, a víz nem válik vérré,
Így a bizalom is gyorsan leapad, ő meg lesz... kegyvesztetté.
Titok őrzőnek kész bukás, ha csak áll és néz, mint borjú az új kapura,
Ha éppen ő nem érti, hogy a világ miért ilyen, miért ilyen fura.
Ne játszd el bizalmát,
Kibeszélve az ő titkát.
Kegyvesztetté válhatsz.
*
Milyen titok az, ha érkezett levél fekszik az asztalon,
Mit az előbb fujt be a viharos szél, a nyitott ablakon?
Kell-e itt titoktartás, vagy mécses-árnyjáték a falakon?
Ha napfény derül rá,
A titok többé nem titok.
Eljátszott bizalom
*
(3 soros-zárttükrős)
A titok tudója, jó, ha hallgat és hangosan is hangtalan,
Az a helyes, ha titkok tudójának a csendje is parttalan…
A titok tudója, jó, ha hallhat és hangosan is hangtalan.
A titkok dezinformációs kiadása elferdítve,
Tűnhet úgy, mint a végső titokgazdák kiderült tézise...
A titkok dezinformációs kiadása elferdítve.
*
(Bokorrím)
A titoktudónak, még bizony kémekkel is meg kell küzdenie,
Bár, inkább neki kell az ellenről adatokat begyűjtenie.
A titok megőrzésének az őrző fejében kell eldőlnie,
Minden más mellékkörülmény… neki, magában kell szervezkednie.
Ha más titkát őrzöd,
Mindenáron védened kell.
Tudatos tettel is.
*
(3 soros-zárttükrös)
Fölöttébb hasznos, ha perfekcionista a titok tudója,
Ha tökéletesség kedvelő... nem lesz kiszivárogtatója…
Fölöttébb hasznos, ha perfekcionista a titok tudója,
Vecsés, 2018. április 20. – Szabadka, 2018. április 26. – Kustra Ferenc – a verset a sedoka -t és a 3 soros-zárttükrös -öket én írtam, a HIAQ -at szerző-, és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. A csokor címe:”Más titkát ki ne mond!”
Hétköznapi pszichológia…
(Senrjú)
Biz’ ez a kérdés
Nem annyira egyszerű!
Békevonat: huss!
*
(Senrjonix)
Aki megy, az csalódott!
Maradó a rosszat folytatná!
Formaváltás jó?
Gyerekkel ki és mit-is fog kezdeni?
Érdekeket hogy lehet egyeztetni?
(HIAQ)
Ha van közös gyerek,
Akkor talán jó megoldás!
Ez kényszer a köbön!
(6 sorosban)
Akik szakítanak, azok már közel nem egy síkon mozognak!
Egyik elmegy, a másik meg sokszor végzetesen marasztalá.
Sok minden lehet oka, de ezek páronként mind-mind változnak!
Ha,
Meg, ha ő menni akar, akkor a másik miért marasztalá?
Belső zűrzavarok nagy kompromisszumtól bizton' nem változnak!
*
Bejátszanak az ambivalens érzések, meg a saját (talán téves!) akaratunk,
Nem biztos, hogy a távozó fél a hibás, lehet, valósan menekül… Mást akarunk?
Az sem elhanyagolható szempont, hogy az elmenő félnek derül ki... menekül!
Régen, elnézte, mert ő nem ilyen lovat akart és ebből ő most kimenekül…
(3 soros-zárttükrös)
Aki elmegy a dühöt éli meg és a csalódottságot,
Lehet az, hogy életben most ismerte föl a valóságot...
Aki elmegy a dühöt éli meg és a csalódottságot.
A már elromlott kapcsolatot, erővel fönntartani botorság,
Mindkettő fél lelke bánja, így ez nem az igazi nagy bátorság...
A már elromlott kapcsolatot, erővel fönntartani botorság.
Vecsés, 2020. október 1. – Kustra Ferenc József – íródott Alloiostrofikus versformában.
(Senrjú)
Biz’ ez a kérdés
Nem annyira egyszerű!
Békevonat: huss!
*
(Senrjonix)
Aki megy, az csalódott!
Maradó a rosszat folytatná!
Formaváltás jó?
Gyerekkel ki és mit-is fog kezdeni?
Érdekeket hogy lehet egyeztetni?
(HIAQ)
Ha van közös gyerek,
Akkor talán jó megoldás!
Ez kényszer a köbön!
(6 sorosban)
Akik szakítanak, azok már közel nem egy síkon mozognak!
Egyik elmegy, a másik meg sokszor végzetesen marasztalá.
Sok minden lehet oka, de ezek páronként mind-mind változnak!
Ha,
Meg, ha ő menni akar, akkor a másik miért marasztalá?
Belső zűrzavarok nagy kompromisszumtól bizton' nem változnak!
*
Bejátszanak az ambivalens érzések, meg a saját (talán téves!) akaratunk,
Nem biztos, hogy a távozó fél a hibás, lehet, valósan menekül… Mást akarunk?
Az sem elhanyagolható szempont, hogy az elmenő félnek derül ki... menekül!
Régen, elnézte, mert ő nem ilyen lovat akart és ebből ő most kimenekül…
(3 soros-zárttükrös)
Aki elmegy a dühöt éli meg és a csalódottságot,
Lehet az, hogy életben most ismerte föl a valóságot...
Aki elmegy a dühöt éli meg és a csalódottságot.
A már elromlott kapcsolatot, erővel fönntartani botorság,
Mindkettő fél lelke bánja, így ez nem az igazi nagy bátorság...
A már elromlott kapcsolatot, erővel fönntartani botorság.
Vecsés, 2020. október 1. – Kustra Ferenc József – íródott Alloiostrofikus versformában.
Vagyok én árva,
Énekli
Madárka
Fent van az ágon,
Dalol… fájón.
Nekem mondja.
Mondanivalója…
*
Az erdő
Lombja
Mesélő.
Nekem susogja,
Mily’ ember sorsa.
Virág illata,
Vak rosszat hozza.
*
Néznek levelek,
Milyenek
Emberek…
Azonos vagyok,
Vajh’ haldoklok?
Létem köntöse leng,
Lelkem folyvást eseng.
*
Álmaim csúcsa
A jólét
Húsa.
Körtáncom egyedül
Vágyom rendületlenül.
Képzelgek hihetetlenül,
Vágyódok olyan tehetetlenül.
Vecsés, 2019. április 24. – Kustra Ferenc József – íródott: septolet csokorban.
Énekli
Madárka
Fent van az ágon,
Dalol… fájón.
Nekem mondja.
Mondanivalója…
*
Az erdő
Lombja
Mesélő.
Nekem susogja,
Mily’ ember sorsa.
Virág illata,
Vak rosszat hozza.
*
Néznek levelek,
Milyenek
Emberek…
Azonos vagyok,
Vajh’ haldoklok?
Létem köntöse leng,
Lelkem folyvást eseng.
*
Álmaim csúcsa
A jólét
Húsa.
Körtáncom egyedül
Vágyom rendületlenül.
Képzelgek hihetetlenül,
Vágyódok olyan tehetetlenül.
Vecsés, 2019. április 24. – Kustra Ferenc József – íródott: septolet csokorban.
Eszem egy nagy adag kínait,
Szeretem különleges ízeit.
Üvegtészta vagy rizstészta,
Bármelyik jöhet a dobozba.
A csirke az valami csodás,
Hozzá zöldséges mártás.
Mézes szósz a tetejére,
Bambusz is jöhet melléje.
A csípőset nem szeretem,
Ha rákerül, azért megeszem.
Pálcikát használni nem tudok,
De éhes maradni nem akarok.
Így a villával kebelezem,
A botocskákat csak nézegetem.
Ily ínyencséghez ritkán jutok,
Hát ilyenkor alaposan jóllakok.
Szeretem különleges ízeit.
Üvegtészta vagy rizstészta,
Bármelyik jöhet a dobozba.
A csirke az valami csodás,
Hozzá zöldséges mártás.
Mézes szósz a tetejére,
Bambusz is jöhet melléje.
A csípőset nem szeretem,
Ha rákerül, azért megeszem.
Pálcikát használni nem tudok,
De éhes maradni nem akarok.
Így a villával kebelezem,
A botocskákat csak nézegetem.
Ily ínyencséghez ritkán jutok,
Hát ilyenkor alaposan jóllakok.
Mesél a poéta…
(3 soros-zárttükrös)
A mécsesem lángja az én szalmaláng-ábrándom,
Előttem, nekem világít, és én a múlton ábrándozom…
A mécsesem lángja az én szalmaláng-ábrándom.
*
Sokszor, késő éjjelig a kis mécses lángja volt a társam,
Milyen szomorú, ha a szívemben ott kísért a fájdalmam.
Biz’ tragikus, ha siratni kell az elveszett életünket,
És tovább, szomorúan sajnálni már nem lévő létünket…
(10 szavas)
Éjjel jönnek a gondolatok...
Alszik a város, virrasztanak a boldogtalanok...
*
(Haiku)
Fájdalom oka,
A tükör nem hazudik!
Őszinte tükör!
(apeva)
Fáj
A sors!
Csak ámít!
Tükröm igaz,
Mutassa valót!
*
Sokszor hajnalig ostromolta arcom, a könnyeim árja,
A sok-sok szó meg elkószált, hogy a nedves arcom bejárja…
Sokszor hajnalig ostromolta arcom, a könnyeim árja.
*
Sokszor már a bánat rögzült, mint természetes,
Most visszagondolva, ez már emlékezetes,
A tollam meg én... mi híresztelhetjük magunkról,
Hogy kivettük a részünket a sok versírásból
Nem sírok... fájó érzésekről írok,
Toronyóra négyszer kong... immár pislogok...
Lelkemen bánat ül, nem sírok... írok!
Falióra négyet üt, pislogok...
*
Az élet nem áll meg, de bizony, egyszer véget ér
És akkor már nem reklamálhatunk a tükörnél…
Az élet nem áll meg, de bizony, egyszer véget ér
*
Álnok tükörkép,
Mindig igazat susog.
Magány, fojtogat…
Nézz
Bele!
Láthatod
Az igazat,
Nem álca mester.
*
Írtam persze azért, nagyon szép sorokban gondolatokat,
Szemben a falon, a nagy-tükörben, meg is láttam magamat…
Írtam persze azért, nagyon szép sorokban gondolatokat,
*
Minek is meséljek én tovább, ha gondolatok úgyis tobzódnak,
Az élet, itt is megy tovább, írni kell jó sokat a poétának.
A sivatagban is a lábnyomot messzire hordja a szél,
Úgy itt sincs már, amiről érdekesen a poéta beszél.
Míg késztetést érzek, írok-mesélek nektek,
Fájdalomról, örömről... velem sírjatok... örüljetek.
*
Képzelet indul,
Tollpercegtetés is kezd…
Jobb lesz, ha írok!
Hajt
Érzés,
Írnom kell!
Gondolatom
Papírra vettem.
*
(10 szavas)
Mécsesem lángja, még nagyon bírja,
Így aztán tollam… papírt kaparja.
Vecsés, 2017. december 29. – Szabadka, 2018. november 4. – Kustra Ferenc József – Az alapokat és az utolsó tízszavas én írtam. Az apevákat és a 10 szavasokat, szerző-, és poétatársam, Jurisin Szőke Margit. A vegyes címe: Nem sírok, csak írok.
(3 soros-zárttükrös)
A mécsesem lángja az én szalmaláng-ábrándom,
Előttem, nekem világít, és én a múlton ábrándozom…
A mécsesem lángja az én szalmaláng-ábrándom.
*
Sokszor, késő éjjelig a kis mécses lángja volt a társam,
Milyen szomorú, ha a szívemben ott kísért a fájdalmam.
Biz’ tragikus, ha siratni kell az elveszett életünket,
És tovább, szomorúan sajnálni már nem lévő létünket…
(10 szavas)
Éjjel jönnek a gondolatok...
Alszik a város, virrasztanak a boldogtalanok...
*
(Haiku)
Fájdalom oka,
A tükör nem hazudik!
Őszinte tükör!
(apeva)
Fáj
A sors!
Csak ámít!
Tükröm igaz,
Mutassa valót!
*
Sokszor hajnalig ostromolta arcom, a könnyeim árja,
A sok-sok szó meg elkószált, hogy a nedves arcom bejárja…
Sokszor hajnalig ostromolta arcom, a könnyeim árja.
*
Sokszor már a bánat rögzült, mint természetes,
Most visszagondolva, ez már emlékezetes,
A tollam meg én... mi híresztelhetjük magunkról,
Hogy kivettük a részünket a sok versírásból
Nem sírok... fájó érzésekről írok,
Toronyóra négyszer kong... immár pislogok...
Lelkemen bánat ül, nem sírok... írok!
Falióra négyet üt, pislogok...
*
Az élet nem áll meg, de bizony, egyszer véget ér
És akkor már nem reklamálhatunk a tükörnél…
Az élet nem áll meg, de bizony, egyszer véget ér
*
Álnok tükörkép,
Mindig igazat susog.
Magány, fojtogat…
Nézz
Bele!
Láthatod
Az igazat,
Nem álca mester.
*
Írtam persze azért, nagyon szép sorokban gondolatokat,
Szemben a falon, a nagy-tükörben, meg is láttam magamat…
Írtam persze azért, nagyon szép sorokban gondolatokat,
*
Minek is meséljek én tovább, ha gondolatok úgyis tobzódnak,
Az élet, itt is megy tovább, írni kell jó sokat a poétának.
A sivatagban is a lábnyomot messzire hordja a szél,
Úgy itt sincs már, amiről érdekesen a poéta beszél.
Míg késztetést érzek, írok-mesélek nektek,
Fájdalomról, örömről... velem sírjatok... örüljetek.
*
Képzelet indul,
Tollpercegtetés is kezd…
Jobb lesz, ha írok!
Hajt
Érzés,
Írnom kell!
Gondolatom
Papírra vettem.
*
(10 szavas)
Mécsesem lángja, még nagyon bírja,
Így aztán tollam… papírt kaparja.
Vecsés, 2017. december 29. – Szabadka, 2018. november 4. – Kustra Ferenc József – Az alapokat és az utolsó tízszavas én írtam. Az apevákat és a 10 szavasokat, szerző-, és poétatársam, Jurisin Szőke Margit. A vegyes címe: Nem sírok, csak írok.
