Idő 
Értékelés 
Értékelés Lassan szeretnék megöregedni,
ahogy a felhő a fák felett
halad el, szinte nem is látni,
hogy megy, csak azt, hogy ott lebeg.
Feslett ruháját szétterítve
az égen, álmosan integet,
olyan fehéres- halványszürkén,
amilyen most az én fejem.
Lassan szeretnék megöregedni,
hogy sokáig legyek köztetek,
látni, érezni: milyen érzés,
ahogy nőnek a gyermekek.
Kopott szívemben annyi érzés,
amely átjárja mindenem,
s hozzátok száll. Szinte hallhatjátok,
ahogy boldogan megremeg.
Mint a nyárfa, mely meg-megzizzen,
ahogy a széltől megremeg,
én is épp olyan remegve várom,
hogy ott legyek végre köztetek.
S ha majd az éjjel hideg csókja
fáradt szememet zárja le,
hadd mondhassam, hogy boldog voltam,
amíg itt voltam köztetek.
ahogy a felhő a fák felett
halad el, szinte nem is látni,
hogy megy, csak azt, hogy ott lebeg.
Feslett ruháját szétterítve
az égen, álmosan integet,
olyan fehéres- halványszürkén,
amilyen most az én fejem.
Lassan szeretnék megöregedni,
hogy sokáig legyek köztetek,
látni, érezni: milyen érzés,
ahogy nőnek a gyermekek.
Kopott szívemben annyi érzés,
amely átjárja mindenem,
s hozzátok száll. Szinte hallhatjátok,
ahogy boldogan megremeg.
Mint a nyárfa, mely meg-megzizzen,
ahogy a széltől megremeg,
én is épp olyan remegve várom,
hogy ott legyek végre köztetek.
S ha majd az éjjel hideg csókja
fáradt szememet zárja le,
hadd mondhassam, hogy boldog voltam,
amíg itt voltam köztetek.
Ugrándozik a kenguru
Vele szalad egy kis emu
Lihegve fut lemaradva a zebu
Feje felett elröppent hét kakadu
Fűerdőben csendben oson a koma
Rókáéknál mi lesz ma a lakoma?
Egér, hörcsög , tyúk vagy galamb
Csak ne riassza fel egy harang.
De nézz csak oda a patakba
Bajszát mossa a harcsa.
Kifényezi meg is pödri
Majd kiugrik a partra.
Szökken szépen ágról ágra
Fürge mókus és a párja.
Mikor közeleg a nyugvó óra
Készülődnek nyugovóra.
Foltos zsiráf ha inni akar
Nem könnyű azt hosszú nyakkal.
Nevetnek a pimasz majmok
A teknős sem lesz futó bajnok.
Falevelet majszol a bozontos koala,
Ő is maci , mint a barna rokona.
Álmos lajhár lustán csüng le az ágról
Olyan rest hogy , megse mozdul magától.
Bezzeg a méh meg a hangya
Egész nap csak robotolna.
Olyan szorgos mind a kettő
Egy nap nem is elegendő.
A sarokban pókuraság
Egy nagy hálót szövöget
Míg a tűznél póknéasszony
Hat légycombot sütöget
Sítalpat vett pupu teve
Homok dombon csúszik vele
Nem baj ha nincs hali-hó
A homokban is csuda jó.
Nézi csacsi irigykedve
Földig lóg a szamár füle
Hogy képzeli ezt a teve
A méregtől fő a feje.
Harkály úrnak munka közben
Fába szorult a csőre.
Bizony bizony szólt a bagoly
Szükség van itt mentőre.
Vakaródzna a kígyó
Mert viszket a talpa.
Már csak sziszeg olyan beteg
Alig maradt hangja.
Kezét lábát elkoptatta
De úszni tud még a sikló.
Tudja ő hogy nem lesz soha
Aranyérmes műlesikló.
Ele Fáni igen büszke
Lesi magát a tükörbe
De az orra nagyon görbe
Ilyen marad mindörökre.
Nagyot ásít brumi medve
Mintha a tél közeledne
Elnyúlik a domb oldalon
Aludni ez jó alkalom
Az erdő felől vészjóslóan
Krákog károg a varjú
Gyászhuszárnak hívják sokan
Ezért olyan szomorú
A határban seregestől
Tanácskoznak a nyulak
Milyen legyen a taktika
Ha vadásznak a nagyurak
Ha össze szedjük szépen sorban
Lassan egész állatkert van
De mostanra csak ennyi tellett
Ezzel legyél elégedett.
Vele szalad egy kis emu
Lihegve fut lemaradva a zebu
Feje felett elröppent hét kakadu
Fűerdőben csendben oson a koma
Rókáéknál mi lesz ma a lakoma?
Egér, hörcsög , tyúk vagy galamb
Csak ne riassza fel egy harang.
De nézz csak oda a patakba
Bajszát mossa a harcsa.
Kifényezi meg is pödri
Majd kiugrik a partra.
Szökken szépen ágról ágra
Fürge mókus és a párja.
Mikor közeleg a nyugvó óra
Készülődnek nyugovóra.
Foltos zsiráf ha inni akar
Nem könnyű azt hosszú nyakkal.
Nevetnek a pimasz majmok
A teknős sem lesz futó bajnok.
Falevelet majszol a bozontos koala,
Ő is maci , mint a barna rokona.
Álmos lajhár lustán csüng le az ágról
Olyan rest hogy , megse mozdul magától.
Bezzeg a méh meg a hangya
Egész nap csak robotolna.
Olyan szorgos mind a kettő
Egy nap nem is elegendő.
A sarokban pókuraság
Egy nagy hálót szövöget
Míg a tűznél póknéasszony
Hat légycombot sütöget
Sítalpat vett pupu teve
Homok dombon csúszik vele
Nem baj ha nincs hali-hó
A homokban is csuda jó.
Nézi csacsi irigykedve
Földig lóg a szamár füle
Hogy képzeli ezt a teve
A méregtől fő a feje.
Harkály úrnak munka közben
Fába szorult a csőre.
Bizony bizony szólt a bagoly
Szükség van itt mentőre.
Vakaródzna a kígyó
Mert viszket a talpa.
Már csak sziszeg olyan beteg
Alig maradt hangja.
Kezét lábát elkoptatta
De úszni tud még a sikló.
Tudja ő hogy nem lesz soha
Aranyérmes műlesikló.
Ele Fáni igen büszke
Lesi magát a tükörbe
De az orra nagyon görbe
Ilyen marad mindörökre.
Nagyot ásít brumi medve
Mintha a tél közeledne
Elnyúlik a domb oldalon
Aludni ez jó alkalom
Az erdő felől vészjóslóan
Krákog károg a varjú
Gyászhuszárnak hívják sokan
Ezért olyan szomorú
A határban seregestől
Tanácskoznak a nyulak
Milyen legyen a taktika
Ha vadásznak a nagyurak
Ha össze szedjük szépen sorban
Lassan egész állatkert van
De mostanra csak ennyi tellett
Ezzel legyél elégedett.
Ugrándozik a kenguru
Vele szalad egy kis emu
Lihegve fut lemaradva a zebu
Feje felett elröppent hét kakadu
Fűerdőben csendben oson a koma
Rókáéknál mi lesz ma a lakoma?
Egér, hörcsög , tyúk vagy galamb
Csak ne riassza fel egy harang.
De nézz csak oda a patakba
Bajszát mossa a harcsa.
Kifényezi meg is pödri
Majd kiugrik a partra.
Szökken szépen ágról ágra
Fürge mókus és a párja.
Mikor közeleg a nyugvó óra
Készülődnek nyugovóra.
Foltos zsiráf ha inni akar
Nem könnyű azt hosszú nyakkal.
Nevetnek a pimasz majmok
A teknős sem lesz futó bajnok.
Falevelet majszol a bozontos koala,
Ő is maci , mint a barna rokona.
Álmos lajhár lustán csüng le az ágról
Olyan rest hogy , megse mozdul magától.
Bezzeg a méh meg a hangya
Egész nap csak robotolna.
Olyan szorgos mind a kettő
Egy nap nem is elegendő.
A sarokban pókuraság
Egy nagy hálót szövöget
Míg a tűznél póknéasszony
Hat légycombot sütöget
Sítalpat vett pupu teve
Homok dombon csúszik vele
Nem baj ha nincs hali-hó
A homokban is csuda jó.
Nézi csacsi irigykedve
Földig lóg a szamár füle
Hogy képzeli ezt a teve
A méregtől fő a feje.
Harkály úrnak munka közben
Fába szorult a csőre.
Bizony bizony szólt a bagoly
Szükség van itt mentőre.
Vakaródzna a kígyó
Mert viszket a talpa.
Már csak sziszeg olyan beteg
Alig maradt hangja.
Kezét lábát elkoptatta
De úszni tud még a sikló.
Tudja ő hogy nem lesz soha
Aranyérmes műlesikló.
Ele Fáni igen büszke
Lesi magát a tükörbe
De az orra nagyon görbe
Ilyen marad mindörökre.
Nagyot ásít brumi medve
Mintha a tél közeledne
Elnyúlik a domb oldalon
Aludni ez jó alkalom
Az erdő felől vészjóslóan
Krákog károg a varjú
Gyászhuszárnak hívják sokan
Ezért olyan szomorú
A határban seregestől
Tanácskoznak a nyulak
Milyen legyen a taktika
Ha vadásznak a nagyurak
Ha össze szedjük szépen sorban
Lassan egész állatkert van
De mostanra csak ennyi tellett
Ezzel legyél elégedett.
Vele szalad egy kis emu
Lihegve fut lemaradva a zebu
Feje felett elröppent hét kakadu
Fűerdőben csendben oson a koma
Rókáéknál mi lesz ma a lakoma?
Egér, hörcsög , tyúk vagy galamb
Csak ne riassza fel egy harang.
De nézz csak oda a patakba
Bajszát mossa a harcsa.
Kifényezi meg is pödri
Majd kiugrik a partra.
Szökken szépen ágról ágra
Fürge mókus és a párja.
Mikor közeleg a nyugvó óra
Készülődnek nyugovóra.
Foltos zsiráf ha inni akar
Nem könnyű azt hosszú nyakkal.
Nevetnek a pimasz majmok
A teknős sem lesz futó bajnok.
Falevelet majszol a bozontos koala,
Ő is maci , mint a barna rokona.
Álmos lajhár lustán csüng le az ágról
Olyan rest hogy , megse mozdul magától.
Bezzeg a méh meg a hangya
Egész nap csak robotolna.
Olyan szorgos mind a kettő
Egy nap nem is elegendő.
A sarokban pókuraság
Egy nagy hálót szövöget
Míg a tűznél póknéasszony
Hat légycombot sütöget
Sítalpat vett pupu teve
Homok dombon csúszik vele
Nem baj ha nincs hali-hó
A homokban is csuda jó.
Nézi csacsi irigykedve
Földig lóg a szamár füle
Hogy képzeli ezt a teve
A méregtől fő a feje.
Harkály úrnak munka közben
Fába szorult a csőre.
Bizony bizony szólt a bagoly
Szükség van itt mentőre.
Vakaródzna a kígyó
Mert viszket a talpa.
Már csak sziszeg olyan beteg
Alig maradt hangja.
Kezét lábát elkoptatta
De úszni tud még a sikló.
Tudja ő hogy nem lesz soha
Aranyérmes műlesikló.
Ele Fáni igen büszke
Lesi magát a tükörbe
De az orra nagyon görbe
Ilyen marad mindörökre.
Nagyot ásít brumi medve
Mintha a tél közeledne
Elnyúlik a domb oldalon
Aludni ez jó alkalom
Az erdő felől vészjóslóan
Krákog károg a varjú
Gyászhuszárnak hívják sokan
Ezért olyan szomorú
A határban seregestől
Tanácskoznak a nyulak
Milyen legyen a taktika
Ha vadásznak a nagyurak
Ha össze szedjük szépen sorban
Lassan egész állatkert van
De mostanra csak ennyi tellett
Ezzel legyél elégedett.
Hétköznapi mozgások…
A világ őszbe
Fordul, mi lesz emberrel?
Jő-e hideg tél?
Védelemre kötelez
És reménnyel szövegez.
*
Véges szabadság
A lét a mindenségben.
Mily’ egy szépvilág?
Kedvelésről lemaradt,
Segítsége elakadt.
*
Földi szeretet
Az ember sajátja-e?
Jóra használja?
Hamis hittel előre
Szalad lelki mezőre.
*
Hidegre fordul
És kinyitott az ablak.
Már szúnyog se jár.
Rettegve fázik szívem,
Látszik világos színem.
*
Éji holdfényben
nappali árnyak vannak.
Alélt pázsiton.
Várok következményre,
Felkészültem mindenre.
*
Vihar közeleg,
Teríti rettenetet…
Jeget szerte szór…
A fáradság közeleg,
Ez minden, csak nem meleg.
Vecsés, 2022. október 7. – Arad, 2023. június 25. -Kustra Ferenc József- senrjúban írtam; az életről… 2 szerzős tanka csokorban. Alájuk a verset, szerző-, és poétatársam Ghica Izabella Iasmina írta.
A világ őszbe
Fordul, mi lesz emberrel?
Jő-e hideg tél?
Védelemre kötelez
És reménnyel szövegez.
*
Véges szabadság
A lét a mindenségben.
Mily’ egy szépvilág?
Kedvelésről lemaradt,
Segítsége elakadt.
*
Földi szeretet
Az ember sajátja-e?
Jóra használja?
Hamis hittel előre
Szalad lelki mezőre.
*
Hidegre fordul
És kinyitott az ablak.
Már szúnyog se jár.
Rettegve fázik szívem,
Látszik világos színem.
*
Éji holdfényben
nappali árnyak vannak.
Alélt pázsiton.
Várok következményre,
Felkészültem mindenre.
*
Vihar közeleg,
Teríti rettenetet…
Jeget szerte szór…
A fáradság közeleg,
Ez minden, csak nem meleg.
Vecsés, 2022. október 7. – Arad, 2023. június 25. -Kustra Ferenc József- senrjúban írtam; az életről… 2 szerzős tanka csokorban. Alájuk a verset, szerző-, és poétatársam Ghica Izabella Iasmina írta.
Tágul a világ
Tágul a lét
Hosszú az út
Magas a tét
Tágul a vágy
Halmozza fegyverét
Tágul a pénz
Ledobja értékét
Csak a sok a menő
Ma kevés az elég
Táguló szemekben
A hit is elég
Ósdi a múlt
A valóság sem trendi
Virtuális lélekkel
Kuúlnak kell most lenni
Művilágban kiber a tér
Oda minden belefér
A választás is több lehet
Fekete vagy épp fehér
Szuper élet várhat reád
Bankszámlád az előleg
Sorsod ott a pénztárcádban
Bármi lehet belőled
Világsztár vagy menő zseni
Csak jó helyre kell klikkelni
A fantázia messze szárnyal
Ilyen csoda sosem volt
Minek hinni egy istenben
Ki már régen úgyis holt
Processzorok szerelvényén
Száguld a lét előre
Ki vaskalapos régimódi
Fejre állhat majd tőle.
Tágul a lét
Hosszú az út
Magas a tét
Tágul a vágy
Halmozza fegyverét
Tágul a pénz
Ledobja értékét
Csak a sok a menő
Ma kevés az elég
Táguló szemekben
A hit is elég
Ósdi a múlt
A valóság sem trendi
Virtuális lélekkel
Kuúlnak kell most lenni
Művilágban kiber a tér
Oda minden belefér
A választás is több lehet
Fekete vagy épp fehér
Szuper élet várhat reád
Bankszámlád az előleg
Sorsod ott a pénztárcádban
Bármi lehet belőled
Világsztár vagy menő zseni
Csak jó helyre kell klikkelni
A fantázia messze szárnyal
Ilyen csoda sosem volt
Minek hinni egy istenben
Ki már régen úgyis holt
Processzorok szerelvényén
Száguld a lét előre
Ki vaskalapos régimódi
Fejre állhat majd tőle.
