Szófelhő » Hi » 424. oldal
Idő    Értékelés
Menyasszonyi ruhába öltözött rét és föld
Hófehér nagy virágok húzzák le fáknak ágait
Most minden vastag fehér
Virágzott már rét és aranyeső
Fák virágok rügyei duzzadtan nőtt
De vastag hótakaró lett a nyerő
Tavaszt várta rét és erdő
Talpam alatt megcsikordul a hó
Hideg és hó most nem jó

Rovarok, bogarak és madarak
Fáznak, elbújnak az odúban
Igaz, most így kell lenni
Mókus, madár mit fog enni?
Nem látni csak fehérséget
És sok fekete varjút az égen
Fúj a szél, hó belep mindent
Ki most teheti, nem kint
Bent marad a melegben

Gyerekek örülnek nagyon
Hógolyóznak szánkóznak
Orruk piros, szemük ragyog
Gyúrják is hóembert sorba
Lesz nekik sárgarépa orra
Hó most puha, ragad
Majd kisüt a Nap,hóember elolvad
Belőle csak emlék marad




Beküldő: Dér István
Olvasták: 1340
Igen! Emlékszel rá?
Amikor ebéd előtt
A kocsiban azt kértem
Hogy úgy döntsél
Ne fájjon az Nekem
Kérés volt tisztességes
Szerintem, úgy éreztem
Ismét hittem neked
Miért? az okát tudod

De köszönöm kedvességed
Időpontot kérek tőled
Mikor jövök s megölellek
Nem vagyok egyszerű eset
Tartozom azok közé
Kik kevesek
Csalódtam már sokat
Olyan emberben
Kiben megbíztam teljesen

Nevettem már könnyeken
Könnyeztem nevetésemen
Ütöttek, rúgtak
Én felálltam
Ültem és tovább tűrtem
Egyetlen pofon sem
Ejtett Rajtam sebet
Kitéptem a szívem
És adtam oda Neked
Dobtad porba nem kellett

Megtanultam megbocsájtani
Megbocsájthatatlant elfelejteni
Mit más soha
Képes nem tenne Veled
Tanultam és megbuktam
Felálltam újra
De ismét a földre rogytam

Éltem az életem
Olykor temettem lényem
Még is itt vagyok
Készen arra,hogy megmutassam
Az élet lehet mostoha
Bármilyen kemény
Élni, végigcsinálni érdemes
Újra felállni, van remény!




Beküldő: Dér István
Olvasták: 2853
A víz jó volt, de idő Rád nem volt
Sajnálom ha vártál, rám számítottál
Talán majd legközelebb
Ha még is járok közeled
Szóltam volna ,hogy kapuban ne állj
Rám hiába ne várj
Fürdő vizében jól éreztük magunk
Közben döntöttünk
Kicsit még maradunk
Kellemes volt és meleg
Néha egy kicsit forró
Több barát és Barby volt velem
Kinek karja ölelt mint olló

Beszéltünk mi sok ismerőssel
Ki ott volt
Némelyik nézett is nagyot
Körül udvarolták Őt
Ki velem volt Barbyt
Helyeslően nézték Őt az igazit
Kedvesen dicsérték bájait
Új helyét Ő állja itt
Víz simogatta testét bőrét
Forró víz bugyogta
Hadd legyek ma a kísérőd

Hosszúra nyúlt a fürdőzés
Idő bennünket nem üldöz
Igénybe vettük a szolgáltatást mindet
Pihentető jó volt , meg nem unva
Élveztük mit nyújt a szauna
Fürdőző lassan elfogy
A fürdő is bezár
Ismerősök elbúcsúztak hárman
Bennünket mindig szívesen látnak






Beküldő: Dér István
Olvasták: 1666
A természet ismert,tisztelt, hódolt Nekünk
Helyette lett, csoda faház,virág,kertünk
Szerelmünknek szigete,
Olyan volt,mint ha haza mennénk.
Tavasszal a bejáratnál virágok nyíltak,
Illatukkal köszöntöttek,mosolyogva hívtak.
Kidugta szép kis fejét pénzike a fűből
Rózsa illata,fáknak gyönyörű lombja
Bokorból ránk néz sündisznó két kicsi ?gombja?
Hogy, hogy itt vagytok - szinte mondja -
Gyönyörű a tavasz,szerelmünk a régi
Érzelmünk egymáshoz töretlen és égi.

Eltávolodunk a faháztól néha egy kicsit,
Hogy kirándulásokkal tegyük szebbé a napot.
Ha együtt vagyunk szeretjük,öleljük egymást,
Ott a faházban csodás , és minden más
Még el sem jöttünk,visszamennénk újra,
Kéz a kézben, sétálunk a tónál,
Kicsi, kis hídon átmegyünk
Mi átvezet, csöppke kis folyónál
Feledhetetlenek a percek, napok
Mit Tőled kapok,és viszont adok

Hány év, mennyi idő telt el?Mint a sziámi ikrek,
Talán össze vagyunk nőve?Megfejteni?
Ez az érzelem,nem tudom mi lehet
Valami táplálja szívemet, annak gyökerét
Amikor ölellek,selymes bőrödre nyakadon,
Tapadok, lehelve csókomat, adom
Tudom,Tőled ,mind visszakapom


Beküldő: Dér István
Olvasták: 1974
Imádom azt a napot
Amikor Veled vagyok
Szeretem a percet
Ha érintem tested
Tehetem mindent Neked adni
Semmiből nem kimaradni

Mézét a csókomnak
Nagy kanállal adni
Vágyamat vele kimondani
Szavak helyett szemünk
És ölelésünk beszél
Szerelmet a jövőnek mesél

Ha Tőled csak egy percre is
Elszólít a kötelesség,munka
Hiányod törtet a nyomomban
Csengjen a füledben
Dobogjon a szívedben
A ki nem mondott szó
Az szerelem csókkal írható

Időmet máshol nem pazarlom
Minden percemet Neked adom
Figyelmemet Rád szentelem
A gondolat is Veled legyen
Szerelmet ha keresed
Nálam mindig megleled

Beküldő: Dér István
Olvasták: 1836