Idő 
Értékelés 
Értékelés Sétáltunk a tavaszban…
Sétálunk a Balaton partján, lágy szél rebben, vízfelület enyhe stresszben.
Szívem csendben lépked veled, tavaszi szél simít, mint kezed.
Nagy meleg igy kora estvére elcsitult, sugárkéve fénye lehalkult.
Nézlek, ahogy a nap lecsorog, a víztükrön aranyhíd ragyog.
Egy kiránduló hajó hullámokat ver, nézzük… parti sziklák közt kever…
A hajó zaja már messze suhan, csak mi vagyunk és a tó, az alkonyban.
Vecsés, 2025. április 9. – Siófok, 2025. április 10. -Kustra Ferenc József- a páratlan leoninusokat én írtam, a páros sorokat: szerző-, és poétatársam, Gránicz Éva írta.
Sétálunk a Balaton partján, lágy szél rebben, vízfelület enyhe stresszben.
Szívem csendben lépked veled, tavaszi szél simít, mint kezed.
Nagy meleg igy kora estvére elcsitult, sugárkéve fénye lehalkult.
Nézlek, ahogy a nap lecsorog, a víztükrön aranyhíd ragyog.
Egy kiránduló hajó hullámokat ver, nézzük… parti sziklák közt kever…
A hajó zaja már messze suhan, csak mi vagyunk és a tó, az alkonyban.
Vecsés, 2025. április 9. – Siófok, 2025. április 10. -Kustra Ferenc József- a páratlan leoninusokat én írtam, a páros sorokat: szerző-, és poétatársam, Gránicz Éva írta.
Ballag már a vén diák, tudja is már, várják a középiskolák.
De még csak tizennégy évesen, ez jó döntés, precíz döntés lészen?
Több helyre jelentkezett és oda megy, ahol az iskola jelentkezőt felvehetett!
Nem tudni előre, hogy negyven évesen, mi lesz a sorsa, foglalkozása mi lészen…
Itt most az osztállyal nagy a búcsúzkodás, körbejárnak mindent, megy a nagy énekmondás.
Szülők, rokonok már elhalmozták őket virággal, köszöntés is, szinte sírós szájjal.
Ősszel majd az új isiben, lesz más az iskola, a tanárok, a társak és így minden.
Az elballagással már egyféle élettel följebb lépnek, nincs helye fellebbezésnek.
Ölbe a virág, énekelnek, elől lévő vállát fogják, már elballagni készülnek!
Vecsés, 2023. április 21. – Kustra Ferenc József - íródott; leoninusban.
De még csak tizennégy évesen, ez jó döntés, precíz döntés lészen?
Több helyre jelentkezett és oda megy, ahol az iskola jelentkezőt felvehetett!
Nem tudni előre, hogy negyven évesen, mi lesz a sorsa, foglalkozása mi lészen…
Itt most az osztállyal nagy a búcsúzkodás, körbejárnak mindent, megy a nagy énekmondás.
Szülők, rokonok már elhalmozták őket virággal, köszöntés is, szinte sírós szájjal.
Ősszel majd az új isiben, lesz más az iskola, a tanárok, a társak és így minden.
Az elballagással már egyféle élettel följebb lépnek, nincs helye fellebbezésnek.
Ölbe a virág, énekelnek, elől lévő vállát fogják, már elballagni készülnek!
Vecsés, 2023. április 21. – Kustra Ferenc József - íródott; leoninusban.
(Anaforás, 3 soros-zárttükrös)
Ballagáskon körbejárjuk az iskolát, a termeket,
Ballagások során közben újra hallani, éneket...
Ballagáskon körbejárjuk az iskolát, a termeket.
(LIMERIK)
Öregszünk, így sírva nevetünk,
Váltástól nyomasztó jókedvünk…
Tanárok mosollyal…
Sétánk nem sikollyal…
Új éltet, harcosan beveszünk.
(Senrjon)
Van itt rengeteg virág,
A jókedvünk bíz’ nem nyomasztó.
Élet változó.
(Bokorrímes)
Tanároktól és haveroktól búcsúzunk,
Majdan lehet, hogy kollégiumban lakunk.
A virágjaink is elsorvadnak, ez élet rendje,
Majd nagysokára lesz nekünk nyugdíjas élet csendje.
Vecsés, 2022. május 5. - Kustra Ferenc József – íródott: alloiostrofikus versformában…
Ballagáskon körbejárjuk az iskolát, a termeket,
Ballagások során közben újra hallani, éneket...
Ballagáskon körbejárjuk az iskolát, a termeket.
(LIMERIK)
Öregszünk, így sírva nevetünk,
Váltástól nyomasztó jókedvünk…
Tanárok mosollyal…
Sétánk nem sikollyal…
Új éltet, harcosan beveszünk.
(Senrjon)
Van itt rengeteg virág,
A jókedvünk bíz’ nem nyomasztó.
Élet változó.
(Bokorrímes)
Tanároktól és haveroktól búcsúzunk,
Majdan lehet, hogy kollégiumban lakunk.
A virágjaink is elsorvadnak, ez élet rendje,
Majd nagysokára lesz nekünk nyugdíjas élet csendje.
Vecsés, 2022. május 5. - Kustra Ferenc József – íródott: alloiostrofikus versformában…
Nincs mese… elballagunk!
(bokorrímes)
Itt az idő, kezdjünk neki búcsúnak,
Mondjunk nagy köszönetet tanároknak!
Véssük eszünkbe még az iskolánkat is,
Így, ha majd emlékszünk, nem lesz a kép hamis…
(3 soros-zárttükrös duó)
Eddigi életem olyan gyorsan elrepült,
Közben persze némi jó is asztalra került…
Eddigi életem olyan gyorsan elrepült.
Érdekes, most mindenki nagyon kedves a másikkal,
Jó is így. nem lenne jó a búcsú haramiákkal…
Érdekes, most mindenki nagyon kedves a másikkal,
(Félrímes)
Nem mindig felhőtlen életem az iskolában,
De lehet, csak azért, mert jeleskedtem lustaságban.
Nem mindig felhőtlen életem az iskolában,
De lehet azért, mert jeleskedtem szófogadásban…
(Senrjú)
Megyünk… elmegyünk,
Saját úton haladunk…
Hová ballagunk?
Vecsés, 2021. május 2. – Kustra Ferenc József – írtam: a ballagásra.
(bokorrímes)
Itt az idő, kezdjünk neki búcsúnak,
Mondjunk nagy köszönetet tanároknak!
Véssük eszünkbe még az iskolánkat is,
Így, ha majd emlékszünk, nem lesz a kép hamis…
(3 soros-zárttükrös duó)
Eddigi életem olyan gyorsan elrepült,
Közben persze némi jó is asztalra került…
Eddigi életem olyan gyorsan elrepült.
Érdekes, most mindenki nagyon kedves a másikkal,
Jó is így. nem lenne jó a búcsú haramiákkal…
Érdekes, most mindenki nagyon kedves a másikkal,
(Félrímes)
Nem mindig felhőtlen életem az iskolában,
De lehet, csak azért, mert jeleskedtem lustaságban.
Nem mindig felhőtlen életem az iskolában,
De lehet azért, mert jeleskedtem szófogadásban…
(Senrjú)
Megyünk… elmegyünk,
Saját úton haladunk…
Hová ballagunk?
Vecsés, 2021. május 2. – Kustra Ferenc József – írtam: a ballagásra.
Esős novemberi délután,
Több órás szenvedés után,
Sírva léptem be a műtő ajtán.
Nap, nap után, hallgattam,
Ez a könnyebbik út, hallgattam,
Nem is tudod milyen fájdalom, hallgattam.
Te nem is szültél igazán, hallgattam,
Megint a könnyebbik út? Hallgattam,
Na és megint? Hallgattam.
Éveken át hallgattam,
Hallgattam a megalázást,
Mintha nem is lennék anya, hallgattam.
Hidd el tudom milyen a fájdalom,
Testem rétegei mellett
Lelkemben is csalódottság, fájdalom.
De már nem hallgatok,
Büszke vagyok,
ANYA vagyok.
Több órás szenvedés után,
Sírva léptem be a műtő ajtán.
Nap, nap után, hallgattam,
Ez a könnyebbik út, hallgattam,
Nem is tudod milyen fájdalom, hallgattam.
Te nem is szültél igazán, hallgattam,
Megint a könnyebbik út? Hallgattam,
Na és megint? Hallgattam.
Éveken át hallgattam,
Hallgattam a megalázást,
Mintha nem is lennék anya, hallgattam.
Hidd el tudom milyen a fájdalom,
Testem rétegei mellett
Lelkemben is csalódottság, fájdalom.
De már nem hallgatok,
Büszke vagyok,
ANYA vagyok.
