Idő 
Értékelés 
Értékelés Hol vannak már az ünnep előtti
zsúfolttá váló nappalok,
mikor csillogó fényfüzérek
díszítették az ablakot?
Hol vannak? Olyan lett minden,
akár egy megfagyott világ,
néhol még villog fényfüzér,
de fénye megkopott ma már.
A kályha éppen úgy duruzsol most,
s vörös lángokkal integet,
mégis fázom. És egyre jobban
átjárja csontom a hideg.
Magam vagyok. És oly messze vannak
azok, akiket szeretek,
csak a hangjukat hallhatom most,
és néha a telefon recseg.
Mégis: Benne van minden hangban
az a végtelen szeretet,
amely az egész testemet átjárva
új reményt fakaszt idebent.
Istenem. Kérlek! Szánj meg engem.
Segíts, hogy közelebb legyek
Hozzájuk, hiszen nincs semmi másom,
csak ők, kik a mindenem nekem.
Hadd láthassam a csillogó fényt
mely szemük íriszén lebeg,
s felragyogjanak csillagokként,
amíg még közöttük leszek.
zsúfolttá váló nappalok,
mikor csillogó fényfüzérek
díszítették az ablakot?
Hol vannak? Olyan lett minden,
akár egy megfagyott világ,
néhol még villog fényfüzér,
de fénye megkopott ma már.
A kályha éppen úgy duruzsol most,
s vörös lángokkal integet,
mégis fázom. És egyre jobban
átjárja csontom a hideg.
Magam vagyok. És oly messze vannak
azok, akiket szeretek,
csak a hangjukat hallhatom most,
és néha a telefon recseg.
Mégis: Benne van minden hangban
az a végtelen szeretet,
amely az egész testemet átjárva
új reményt fakaszt idebent.
Istenem. Kérlek! Szánj meg engem.
Segíts, hogy közelebb legyek
Hozzájuk, hiszen nincs semmi másom,
csak ők, kik a mindenem nekem.
Hadd láthassam a csillogó fényt
mely szemük íriszén lebeg,
s felragyogjanak csillagokként,
amíg még közöttük leszek.
Ki mondja azt, hogy nem gondol a múltra,
ha a néma csöndben felsóhajt az est,
ha gondjai gyűlnek hatalmas halomba,
s egyre rosszabb, és egyre nehezebb?
Ki mondja azt, hogy el lehet feledni
és a vállain habkönnyű pehely,
minden kis apró csöppnyi tévedése,
s nem húzza le a hatalmas kereszt?
Próbálna bár, de nehéz továbblépni,
s lábaira már hínárként tapad
a súly, s mintha ingoványban járna,
úgy roppan meg a gondjai alatt.
Ki mondja azt, hogy könnyű továbblépni
mintha nem történt volna semmi sem,
hiszen te látod, bármerre visz lépted
sötét árnyékba nyúl az esti csend.
Hosszú az út, és nehéz a lépés,
de te ne add fel! S mégis adj helyet
magad mellett, most bármilyen nehéz is
elhinned azt, hogy lehet még neked
könnyű álmod, mit nem téphet széjjel
gonosz ármány, és egyszer úgy jön el
álmaidban majd, mi nem vált valóra,
hogy majd megbékélsz, s nyugalmad leled.
ha a néma csöndben felsóhajt az est,
ha gondjai gyűlnek hatalmas halomba,
s egyre rosszabb, és egyre nehezebb?
Ki mondja azt, hogy el lehet feledni
és a vállain habkönnyű pehely,
minden kis apró csöppnyi tévedése,
s nem húzza le a hatalmas kereszt?
Próbálna bár, de nehéz továbblépni,
s lábaira már hínárként tapad
a súly, s mintha ingoványban járna,
úgy roppan meg a gondjai alatt.
Ki mondja azt, hogy könnyű továbblépni
mintha nem történt volna semmi sem,
hiszen te látod, bármerre visz lépted
sötét árnyékba nyúl az esti csend.
Hosszú az út, és nehéz a lépés,
de te ne add fel! S mégis adj helyet
magad mellett, most bármilyen nehéz is
elhinned azt, hogy lehet még neked
könnyű álmod, mit nem téphet széjjel
gonosz ármány, és egyszer úgy jön el
álmaidban majd, mi nem vált valóra,
hogy majd megbékélsz, s nyugalmad leled.
Már Káin és Ábellel kezdődött,
mely a testvériséget lerontotta.
Isten Káinnel nem törődött
és inkább Ábelt választotta.
Keserű múlt és sötét jövő!
Mi más a föld mint temető?
Noé ősi korszaka végén
árvíz pusztította a népet.
Az Úr végtelen haragja
sújtotta az emberiséget.
Keserű múlt és sötét jövő!
Mi más a föld mint temető?
Volt-e valaha bármely korszak
melyben hiányzott az erőszak?
Ezrével haltak a harcosok,
kik nem régen még játszottak.
Keserű múlt és sötét jövő!
Mi más a föld mint temető?
Minden ember megöregszik,
kihullik a haja s foga.
Erre orvosság már nincsen,
mert csak egy út vezet tova.
Keserű múlt és sötét jövő!
A föld nem más mint temető.
mely a testvériséget lerontotta.
Isten Káinnel nem törődött
és inkább Ábelt választotta.
Keserű múlt és sötét jövő!
Mi más a föld mint temető?
Noé ősi korszaka végén
árvíz pusztította a népet.
Az Úr végtelen haragja
sújtotta az emberiséget.
Keserű múlt és sötét jövő!
Mi más a föld mint temető?
Volt-e valaha bármely korszak
melyben hiányzott az erőszak?
Ezrével haltak a harcosok,
kik nem régen még játszottak.
Keserű múlt és sötét jövő!
Mi más a föld mint temető?
Minden ember megöregszik,
kihullik a haja s foga.
Erre orvosság már nincsen,
mert csak egy út vezet tova.
Keserű múlt és sötét jövő!
A föld nem más mint temető.
avagy asztaltól az ágyig…
Kedveském, csillagom Laura!
Vágyam úgy kerget... egész nap ma!
Kerüljünk közelebb…
Talán… legközelebb?
Vágyom közelségedet, még ma!
Majd ágyhoz megyünk,
De előbb együnk,
Korgó bendővel ne legyünk.
*
Kedveském, csillagom, pezsegve
Menjünk asztalhoz… én remegve.
Kanalat leejtem,
Kenyérhéjat eszem.
Nem bírok magammal… epedve!
Enyelgésből nem kérek,
Míg itt az étek,
Maradékot hagyni vétek.
*
Ha már belaktunk, menjünk ágyhoz,
Ott nem kell szólnunk senki máshoz…
Emésztünk, dédelgünk,
Testet kényeztetünk…
Meglásd… Ez sok jó a csókokhoz!
Gyomromat kínozzák a falatok,
Emésztésbe belehalok…
Inkább megyek és szunnyadok.
Vecsés, 2023. január 21. – Pápa, 2023. május 4. – Kustra Ferenc József - íródott: rom. LIMERIK csokorban, ami az én munkám. A 3 soros 10 szavasok, szerző-, és poéta társam Nagyné Vida Renáta munkája.
Kedveském, csillagom Laura!
Vágyam úgy kerget... egész nap ma!
Kerüljünk közelebb…
Talán… legközelebb?
Vágyom közelségedet, még ma!
Majd ágyhoz megyünk,
De előbb együnk,
Korgó bendővel ne legyünk.
*
Kedveském, csillagom, pezsegve
Menjünk asztalhoz… én remegve.
Kanalat leejtem,
Kenyérhéjat eszem.
Nem bírok magammal… epedve!
Enyelgésből nem kérek,
Míg itt az étek,
Maradékot hagyni vétek.
*
Ha már belaktunk, menjünk ágyhoz,
Ott nem kell szólnunk senki máshoz…
Emésztünk, dédelgünk,
Testet kényeztetünk…
Meglásd… Ez sok jó a csókokhoz!
Gyomromat kínozzák a falatok,
Emésztésbe belehalok…
Inkább megyek és szunnyadok.
Vecsés, 2023. január 21. – Pápa, 2023. május 4. – Kustra Ferenc József - íródott: rom. LIMERIK csokorban, ami az én munkám. A 3 soros 10 szavasok, szerző-, és poéta társam Nagyné Vida Renáta munkája.
Öreg… de még álmodozik.
Mesélhetnél kicsit Debóra
Bízok, vagy ily’ ügyes leányka.
Egri csillagokat,
Meg szamizdatokat…
Megtennéd? Lelkem táncot járna.
Szívesen olvasnék fel Úrnak,
Öregnek, vagy valaki újnak.
Görögök eposzát,
A face pletykaposztját...
Amíg a csillagok lehullnak.
*
Közben konyhában főznél kávét,
Megvacsiztatnád, kutyát… Dádét.
Kedvemre lehetnél,
Tested lenne kéznél...
Öreg legeltethetné szemét?
Főznék kávét, jó méregerőst.
Játszanék kicsit… mérlegelőst.
Hamar jön a Kaszás,
Nem lesz ma már falás…
Nézzük meg, hogy melyikünk ad hőst!
*
Mily’ jó lenne, résnyi szemmel,
Jót nézelődni… élvezettel.
Az öreg vénember
Még tán' nem félember.
Múltra gondolnék szeretettel…
Ott lenne velem, meghallgatna.
Betakarnám és jót alhatna.
Nyugalom várna már,
Nem győzne le halál.
Ébredne Ő: csendes hajnalra.
Vecsés, 2023. május 18. – Arad, 2023. május 24 - Kustra Ferenc József – Romantikus LIMERIK csokor. (Megtennéd Etuska c. 2 szerzős versem átirata!) A páratlanokat én írtam, a párosokat szerző-, és poéta társam, Ghica Izabella Iasmina.
Mesélhetnél kicsit Debóra
Bízok, vagy ily’ ügyes leányka.
Egri csillagokat,
Meg szamizdatokat…
Megtennéd? Lelkem táncot járna.
Szívesen olvasnék fel Úrnak,
Öregnek, vagy valaki újnak.
Görögök eposzát,
A face pletykaposztját...
Amíg a csillagok lehullnak.
*
Közben konyhában főznél kávét,
Megvacsiztatnád, kutyát… Dádét.
Kedvemre lehetnél,
Tested lenne kéznél...
Öreg legeltethetné szemét?
Főznék kávét, jó méregerőst.
Játszanék kicsit… mérlegelőst.
Hamar jön a Kaszás,
Nem lesz ma már falás…
Nézzük meg, hogy melyikünk ad hőst!
*
Mily’ jó lenne, résnyi szemmel,
Jót nézelődni… élvezettel.
Az öreg vénember
Még tán' nem félember.
Múltra gondolnék szeretettel…
Ott lenne velem, meghallgatna.
Betakarnám és jót alhatna.
Nyugalom várna már,
Nem győzne le halál.
Ébredne Ő: csendes hajnalra.
Vecsés, 2023. május 18. – Arad, 2023. május 24 - Kustra Ferenc József – Romantikus LIMERIK csokor. (Megtennéd Etuska c. 2 szerzős versem átirata!) A páratlanokat én írtam, a párosokat szerző-, és poéta társam, Ghica Izabella Iasmina.
