Hiába, no, ügy tűnik megöregedett a szerelem,
Volt ugyan nekem is, de már hiányzik a másik felem!
Arcomról már nem mosolyok lebbennek,
Arcomról, derűs képek sem jelennek…
Itt le már, szépséges szavak sem szállnak,
Tudják nincs, amitől elolvadnának…

(LIMERIK)
Mond, hol vannak… szép napok, Janka!
Mi lett öregedett napokra?
Nem bírlak feledni,
Össze kén’ tartozni.
Elhagytál… nincs szükség karokra.

(Bokorrímes)
Őszi leveleim, csak zizegve susognak,
Már vaksis szemeim, csak előre bámulnak...
Éveim, egyedül biz’, nyugdíjba vonulnak.

Vecsés, 2021. március 19. – Kustra Ferenc – öreges romantika, Alloiostrofikus versformában.

Magányom víziója…

Az élet, valójában csak két érdemleges napból áll,
Egyik nap a születésünk, a másik, mikor jő halál…
Az élet, valójában csak két érdemleges napból áll.
*
Nincs biz’ lehetőség
A napokat szabályozni.
Élet, csak működik.
*
Élet nem is kérdez,
Csak úgy dönt, hogy megérkezünk.
Élet, csak működik.
*
Halál nem is kérdez,
Maradnánk-e? Menni kell biz’.
Halál, csak működik.
*

A hétköznapok hója, csendesen surrogva hull az élet tengerére,
Rendesen be is havazza az életünk hajóját, kényére-kedvére.
Akarjuk vagy nem, múltunk mindent megkap. Vajon mi végre? Múlt szekerére?
*
A köztes időben
Telnek munkás hétköznapok.
Mi élet értelme?
*
A köztes időben
Telnek haszontalan napok.
Mi élet értelme?
*
Köztes, sok időben
Működünk megfelelően?
Mi a lét értelme?
*

A két nap között a kvártély az élet, mi befogadta a létet.
Mindenki éli, vagy talán meg is éli az egy, kosztos életet…
A két nap között a kvártély az élet, mi befogadta a létet.
*
Biz’ a koszt és kvártély
Alapfeltétel napoknak.
Teremtő mit akar?
*
A hétköznapok csak
Jönnek és elmennek múltba…
Teremtő mit akar?
*
Utolsó nap előtt
Is jelen, múlttá változott.
Teremtő intézte…

Vecsés, 2018. május 31. – Kustra Ferenc – versben, 3 soros-zárttükrös –ben és HIAQ –ban.

Szabadság merre vagy
március idusa
a
magyarságnak történelem

mire vár ismét nép

egy hatalom éhes egyetemi csoport
a tuományos szocializmus tanítása és alkalmazása
szerint
Lenin és Sztálin után szabadon

magához
ragadta a hatalmat
országunk területén

és miért nem lázad fel a nép
egy új renszerért

a munkás
a dolgozó
a nyugdíjas
becsapottan
többségében
nyomorban él

szabadság merre vagy

álszent
köpönyegforgatók üzennek
neked
március tizenötödikén

közük nincs semmi ahhoz
ami a haza
hűbérurak,
közük sincs hozzátok
testvéreim
magyarok
szegények,gazdagok vagy proletárok

járvány dühöng
s áldozatait viszi a vész

a haottainkat vagy a hazát
kell e jobban siratni
mársius tiznötödikén

Nincs a reménynek,
Sem a félelemnek;
Hiánya a semminek.
A remény mesterségesnek,
Teljesülés lehetetlennek,
Tűnik… olyan messzi végtelennek.
Reménytelenségek, már végtelenek,
Az önfeledten bízók meg eszetlenek,
Nem hiszik, hogy reményeik lehetetlenek.
Emberi létet többek közt fönntartják remények,
Amik többnyire a képmutatás, s nem az erények…
Ember remél, míg él! Úgy tesz mintha; éltetnék remények…

Vecsés, 2019. március 27. – Kustra Ferenc – A lépcsőzetes versformát én alkottam meg. 12 sorból kell állnia. Az első sor 5 szótagos, majd minden sor egy szótaggal több. Minden 3. sor végén kötelező egy mondatlezáró írásjel! A rímképlet "A".

Hová lettél? Kereslek Helen!
Már mindent megtennék, csak legyen?
Jól elveszett lettél,
Rosszabb? félelemnél.
Tudod, hogy hajkurászlak Helen?

Már kidobtam lélekcsápokat,
Bezsebeltem lélekálmokat.
Gyere már... hibázol?
Vágyamban... hiányzol.
Helen! Győzd le lélekvágyadat.

Álmaim vágya vagy, ó, Helen,
Nem lehet, hogy élet elrebben?
Kéznél fehér-galamb,
Lehet? mesegalamb.
Jelentkezz már, de hevesebben!

Vecsés, 2018. december 14. - Kustra Ferenc ? Romantikus LIMERIK csokor.