Gonosz világban élünk
hiába várunk és remélünk,
hasztalan.

Szenvedünk,rabsorban élünk,
és mégis hiába minden,
létünk céltalan.

Szeretnék hinni a jóban
a kimondott emberi szóban,
s hinni hogy van tavasz.

Szeretni,újra hinni,
remélni,újra bízni,
de nem szabad.

Lelni egy új világot
jó embert,hű barátot,
de merre van?

Segíts hogy megtaláljam
mint fényt az éjszakában,
mi rejtve van.

Ó, de nehéz bölcsnek lenni,
fájót, ártót elengedni,
maradni a szeretetben,
lenni EGYSÉGBEN az EGY-ben!

Ó, de nehéz mosolyogni,
az EGO-val harcot vívni,
mikor sötét kezében kard,
s szítja tüzet és a vihart!

Ó, de nehéz e világunk,
anyaggá lett valóságunk,
hol békétlenség alapja
embereket ostorozza!

Ó, de nehéz csak szeretni,
ha bántanak megölelni,
felnőtt korban gyermek lenni,
bántó tettet jóvá tenni!

Ó, de nehéz boldog lenni,
boldogságban megpihenni,
a félelmet eltemetni,
embert Istenként szeretni!

Elrepült az angyal, ki megvédett engem,
elbúcsúzott tőlem,nem kevés szerettem,
elrepült az angyal, ki vigyázott a szeretteimre,
mért mindig a szeretteinknek kell el mennie?

Erre nincs válasz, nincs válasz senkinél,
de a szeretet, az erősebb bárminél,
mert a szeretet legyőz, bármilyen rémálmot,
nem teszed jól,ha a szeretet szétvágod.

Elrepült az angyal, ki békességet hozta,
a bánatot,és a félelmet, meg gyorsan el lopta,
elrepült az angyal,ki legyőzte a rosszat,
és a rossz embert, a jó dologra szoktat.

Elrepült az angyal,és hozza a szeretetet,
minden szereted ma este,álmaidban veled lehet,
gyújtsunk egy gyertyát,az eltávozottakért,
emlékezzünk meg rájuk, maradjon meg egy kép.

Szeretek fiatal lenni,
Mert szeretem az életet.
Szeretek néha bolondos lenni
Mert szeretem a vicceket.
Szeretnék egyszer boldog is lenni,
Mert szeretném ha valaha szeretnének.

Szeretem az embereket!
Csak, nem mindegyiket.
Szeretném ha egyszer rám is figyelnének
Csak sajnos ez néha nem lehet.
Szeretem az igazakat!
De rühellem a hazugokat.

Szeretnék egyszer meg is öregedni
Amelett, ki engem egyszer nagyon fog szeretni.
Szeretnék majd egyszer ujra, nagyon szeretni
Egy olyan embert, kire én az életemet merném rábizni.
Szeretnék én sok barátot!
De csak olyakot, kikre mindig számithatok.

Szeretnék még többet is írni,
De már belőlem elég volt ennyi.

Drága Földem, én világom,
Te vagy nekem igaz álmom.
Édes álom, mely valóság,
Isten teremtette világ.

Megölellek, szeretgetlek,
mindenedben társad leszek.
Leszek eső, ha Te föld vagy,
langyos esőm szomjan nem hagy.

Leszek testvér, kezed fogom,
csókodat érzem arcomon.
Leszek virág, én díszítlek,
illatommal Neked élek.

Leszek hó az alvó tájon,
hegyet, völgyet betakarom.
Leszek mosoly az arcodon,
ha kell viszlek, a hátamon.

Leszek Hozzád az, ki igaz,
hűn szerető, lelki támasz.
Éljél soká egészségben,
embert éltess békességben.