Sötét köpenyét felvette már az ég
Úgy suhan át a város felett,
Csillag szemeivel letekint a földre
Hol békésen alszanak már az emberek.
Egyedül talán én vagyok még ébren
S némán forgolódom álmatlanul,
Látod? Én most is teutánad vágyom
Hiába tiporsz el durván, szótlanul.
Miért van, az hogy nem tudlak feledni?
Pedig jól tudom, meg sem érdemelsz!
Kaphatnék én is szebbet, jobbat nálad
De az én szívem csak utánad, eped.
Úgy szeretnék végre kitörölni mindent
Ami hozzád fűz, és tehozzád vezet,
Nem akarok többé miattad szenvedni
Hisz nélküled talán sokkal jobb lehet!
Kopott házak közt ácsorog a sarkon
egy szegény koldus ki halkan kéreget,
rongyos ruháját megvetően nézik
meg sem sajnálják már az emberek.
Könnyező szemekkel tekintget széjjel.
Segítsenek rajtam! Kérem! Emberek!
Rongyos kalapját fél kezében tartja
s esdeklő szemekkel halkan kéreget.
Alig van ember, aki megsajnálja
de az én szívem majd megszakad!
S pár forintot dobok rongyos kalapjába
pedig már nékem is alig maradt.
Istenem! Látod mily gyarló az ember?
Minél több van néki annál gonoszabb!
Miközben értékes kincseket harácsol
a szegény koldusnak egy forintot sem ad.
Csak aki annyira szegény és kifosztott,
csak az értheti meg mások nyomorát,
s ki kifosztott lelkében maga is oly koldus
Csak az értheti meg mások bánatát!
Elektromágneses sugárzás
illetve hullámzás
Az elektromos töltésről
leszakadó
a térben tova terjedő
Rövidrezárt emberek...
illetve hullámzás
Az elektromos töltésről
leszakadó
a térben tova terjedő
Rövidrezárt emberek...
A szeretet és a félelem
nem férnek össze,
egy helyen szívesen.
- egymást kiszorítják,
mert nem szeretik
egymást sem.
de
de emberek vagyunk
és szeretni akarunk!
- szeretni egymást
mindenki szeretne:
de mert félünk...
már félünk is tőle!
ha
ha félsz az Istentől,
Ôt hogyan szeretheted?
- szeretni embertársad
is szeretni kellene;
de hogyha félsz tőle,
őt sem szeretheted.
mert
mert a szeretet és a félelem
nem foglalnak helyet,
egy helyen tebenned;
szívesen sohasem.
- egy szerető világban
sem létezhet félelem!
nem férnek össze,
egy helyen szívesen.
- egymást kiszorítják,
mert nem szeretik
egymást sem.
de
de emberek vagyunk
és szeretni akarunk!
- szeretni egymást
mindenki szeretne:
de mert félünk...
már félünk is tőle!
ha
ha félsz az Istentől,
Ôt hogyan szeretheted?
- szeretni embertársad
is szeretni kellene;
de hogyha félsz tőle,
őt sem szeretheted.
mert
mert a szeretet és a félelem
nem foglalnak helyet,
egy helyen tebenned;
szívesen sohasem.
- egy szerető világban
sem létezhet félelem!
Mi lesz ha a minden,
semmit nem jelent már?
S az aki várt reád,
soha többé nem vár?
Mi lesz ha a napfényt,
fellegek takarják?
Minden ellened van,
lelkedet akarják?
Mi lesz ha az utad,
mit végtelennek hittél?
Küszködtél,szenvedtél,
és ott állsz a végén?
Mi lesz ha nem érted,
emberek beszédét?
És nem hallod többé,
a lélek zenéjét?
Mi lesz ha életed,
értelme elveszett?
Minek élned akkor,
mit ér az életed?
semmit nem jelent már?
S az aki várt reád,
soha többé nem vár?
Mi lesz ha a napfényt,
fellegek takarják?
Minden ellened van,
lelkedet akarják?
Mi lesz ha az utad,
mit végtelennek hittél?
Küszködtél,szenvedtél,
és ott állsz a végén?
Mi lesz ha nem érted,
emberek beszédét?
És nem hallod többé,
a lélek zenéjét?
Mi lesz ha életed,
értelme elveszett?
Minek élned akkor,
mit ér az életed?