Idő 
Értékelés 
Értékelés Tudod mi a bánat?
ELMONDOM HÁT NEKED.
SZERETNI VALAKIT KI NEM SZERET TÉGED.
MEGALÁZVA ÍRNI KÖNYÖRGŐ LEVELET. SZÍVDOBOGVA VÁRNI S NEM JÖN RÁ FELELET.
HIDEG BÚCSÚZÁSKOR EGY CSÓKOT KÓDULNI, MÁSSAL LÁTNI MEG ŐT. S UTÁNA FORDULNI. KACAGNI VIDÁMAN HAZUG LEMONDÁSAL ÉS HAZAMENNI SÍRVA KÖNNYES ZOKOGÁSSAL!
ELMONDOM HÁT NEKED.
SZERETNI VALAKIT KI NEM SZERET TÉGED.
MEGALÁZVA ÍRNI KÖNYÖRGŐ LEVELET. SZÍVDOBOGVA VÁRNI S NEM JÖN RÁ FELELET.
HIDEG BÚCSÚZÁSKOR EGY CSÓKOT KÓDULNI, MÁSSAL LÁTNI MEG ŐT. S UTÁNA FORDULNI. KACAGNI VIDÁMAN HAZUG LEMONDÁSAL ÉS HAZAMENNI SÍRVA KÖNNYES ZOKOGÁSSAL!
Én úgy szeretnék elmenni a földről
mint a villám a kerti fák között,
mely hirtelen lecsapva villanásra készül,
és egy mozdulattal mindent elsöpör.
Én úgy szeretnék elmenni a földről
ahogy a szél sóhajt halkan,csendesen,
s egy sóhaj mögött mindent eltemetve
ne legyen idő még visszanézni sem.
Én úgy szeretnék elmenni a földről
hogy ne sajnálkozzon rajtam senki sem,
akiket szeretek ne lássanak sírni,
s akik gyűlölnek ,ne örvendjenek.
Én úgy szeretnék elmenni a földről,
hogy ne okozzak fájdalmat neked,
ne ússzon miattam könnyektől a párnád,
hisz álmaidban melletted leszek.
S én úgy szeretnék elmenni e földről,
hogy odaföntről melletted legyek,
ha bánatod van ne maradj magadra,
s még akkor is,ott is foghassam kezed!
Ez a lét, földi lét,
kis mellékállomás,
Földre szállt szellemben
némi mellékhatás.
Ez a lét nem örök,
oly hamar elröpül,
ideiglenes út,
van, aki nem örül.
Ez a lét anyagi,
s aki ezt habzsolja,
értelmét elveszti
lelkének a szava.
Ez a lét formális,
egy lét a sok közül,
van, hogy nem normális,
nem lát függöny mögül.
Ez a lét Isteni,
ha szellem és lélek,
egy testben egyesül
örökké és végleg.
kis mellékállomás,
Földre szállt szellemben
némi mellékhatás.
Ez a lét nem örök,
oly hamar elröpül,
ideiglenes út,
van, aki nem örül.
Ez a lét anyagi,
s aki ezt habzsolja,
értelmét elveszti
lelkének a szava.
Ez a lét formális,
egy lét a sok közül,
van, hogy nem normális,
nem lát függöny mögül.
Ez a lét Isteni,
ha szellem és lélek,
egy testben egyesül
örökké és végleg.
Nagyon jó volt boldognak lenni,
Volt értelme élni, remélni,
Most meg üres minden,
Unalmas, fájó, boldogtalan.
Csak soha ne jutnál az eszembe,
A csókod íze se lenne
Emlékeim gyöngyszeme,
Nem tehetek róla, szenvedek.
El kellene mennem innen,
Messzire, ahol senki sem ismer
És lesz talán aki igazán szeretne
Talán nekem is jobb lenne.
Volt értelme élni, remélni,
Most meg üres minden,
Unalmas, fájó, boldogtalan.
Csak soha ne jutnál az eszembe,
A csókod íze se lenne
Emlékeim gyöngyszeme,
Nem tehetek róla, szenvedek.
El kellene mennem innen,
Messzire, ahol senki sem ismer
És lesz talán aki igazán szeretne
Talán nekem is jobb lenne.
Elment a hajó
És én itt maradtam,
Vérző szívemet,
Kendőmmel takargattam.
Vissza sem néztél rám,
Nem is integettél,
Azt sem mondtad,
Hogy egyszer vissza jössz-e még?
Nem baj, ha nem jössz.
Majd csak szeret más,
Aki nem lesz hűtlen,
Kőszívű, csalárd.
Kőszikla a szíved,
Nem is gondolsz másra,
Csak saját fejed után mégy,
Nincs szükséged boldogságra!
És én itt maradtam,
Vérző szívemet,
Kendőmmel takargattam.
Vissza sem néztél rám,
Nem is integettél,
Azt sem mondtad,
Hogy egyszer vissza jössz-e még?
Nem baj, ha nem jössz.
Majd csak szeret más,
Aki nem lesz hűtlen,
Kőszívű, csalárd.
Kőszikla a szíved,
Nem is gondolsz másra,
Csak saját fejed után mégy,
Nincs szükséged boldogságra!
