Idő 
Értékelés 
Értékelés Sokfélék vagyunk, olyan különbözők,
éljük a múltunkat, s a már szebb jövőt.
A Ma-ra már régen elfogyott az erőnk,
elveszett a Most, ezért nincs rá időnk.
A pillanat öröme már nem létezik!
Mi volt, s mi lesz majd? Az ész ábrándozik.
Küszködünk, harcolunk, nem a Ma-t éljük,
a Most-ot a múltra, s jövőre cseréljük.
Nem vesszük észre az \\'apró\\' csodákat,
szivárványt az égen, s az égig érő fákat.
Elszalad mellettünk ez a rövid élet,
Köd borítja már lelkünkben a szépet.
Testünk és lelkünk egy új napra vár,
lelkünkben még ott él a reménysugár.
Felejtsük a múltat, hagyjuk a jövőt,
adjuk a Ma-nak a testi, lelki erőt.
Éljünk a jelenben, igaz szeretetben,
fürdessük egymást a tiszta Égi Fényben.
éljük a múltunkat, s a már szebb jövőt.
A Ma-ra már régen elfogyott az erőnk,
elveszett a Most, ezért nincs rá időnk.
A pillanat öröme már nem létezik!
Mi volt, s mi lesz majd? Az ész ábrándozik.
Küszködünk, harcolunk, nem a Ma-t éljük,
a Most-ot a múltra, s jövőre cseréljük.
Nem vesszük észre az \\'apró\\' csodákat,
szivárványt az égen, s az égig érő fákat.
Elszalad mellettünk ez a rövid élet,
Köd borítja már lelkünkben a szépet.
Testünk és lelkünk egy új napra vár,
lelkünkben még ott él a reménysugár.
Felejtsük a múltat, hagyjuk a jövőt,
adjuk a Ma-nak a testi, lelki erőt.
Éljünk a jelenben, igaz szeretetben,
fürdessük egymást a tiszta Égi Fényben.
Hálát érzek mindenért,
bármiért, mi hozzám ért.
Bármiért, mit kaptam, s mit nem,
hálával teljes az életem.
Hálát érzek mindenért,
boldogságért, örömért,
hálát, miért itt vagyok,
hálát, miért ÉN VAGYOK!
Hálát érzek mindenért,
bánatért és haragért,
mindebből csak tanulok,
hiszen ez is én vagyok!
Hálát érzek mindenért,
köszönetért, mosolyért,
türelemért, szeretetért,
nyugalomért, bizalomért.
Hálát érzek a szívemben,
hálát érzek a lelkemben,
hálámat nem tartogatom,
hálám jeléül az
UNIVERZUMNAK adom!
bármiért, mi hozzám ért.
Bármiért, mit kaptam, s mit nem,
hálával teljes az életem.
Hálát érzek mindenért,
boldogságért, örömért,
hálát, miért itt vagyok,
hálát, miért ÉN VAGYOK!
Hálát érzek mindenért,
bánatért és haragért,
mindebből csak tanulok,
hiszen ez is én vagyok!
Hálát érzek mindenért,
köszönetért, mosolyért,
türelemért, szeretetért,
nyugalomért, bizalomért.
Hálát érzek a szívemben,
hálát érzek a lelkemben,
hálámat nem tartogatom,
hálám jeléül az
UNIVERZUMNAK adom!
Fiatal barátom,adok egy tanácsot, ha jót akarsz magadnak. A cigarettáról lemondasz. Sokat ér önnön tested? Nosza mindennap edzjed. Írok még pár sztereotípiát ,sürgősen felejtsd el a piát. Továbbra is a lányokat , s ne az anyagot szeresd. Kívánom betartsd e pár igét. Ha igen, akkor sokáig élsz. Ha nem akkor is sokáig élj. S emlékezz rám jó szívvel. Jámbor.
Nem baj, hogy ha rám sem nézel,
Az sem baj, ha nem szeretsz,
Lesz majd, aki nem szeret Téged
Majd megtudod milyen lesz!
Úgy fog fájni a szíved,
Hogy azt hiszed majd belehalsz,
Ne félj nem fogsz belehalni,
Csak amig élsz szenvedsz majd.
Ahogyan én is szenvedtem,
Hűtlen, hazug szavaidért,
De azért azt,ugye tudod,
Hogy visszajár a kölcsönkenyér...
Az sem baj, ha nem szeretsz,
Lesz majd, aki nem szeret Téged
Majd megtudod milyen lesz!
Úgy fog fájni a szíved,
Hogy azt hiszed majd belehalsz,
Ne félj nem fogsz belehalni,
Csak amig élsz szenvedsz majd.
Ahogyan én is szenvedtem,
Hűtlen, hazug szavaidért,
De azért azt,ugye tudod,
Hogy visszajár a kölcsönkenyér...
Vártalak téged hosszú éjszakákon
vártalak hosszú hónapokon át
mégsem hittem hogy megérkezel hozzám
csak az ösztönöm súgta meg talán.
azután jött egy hideg őszi éjjel
s te jöttél hirtelen,váratlanul,
mikor megláttalak rögtön úgy éreztem
te vagy a világon a legszebb kisfiú.
Azóta úgy érzem beteljesült sorsom
s ha arcomon simít csöppnyi kis kezed
nincs nálam boldogabb ezen a világon
szeretlek téged, édes gyermekem!
