Szerelem szerelem ezer rejtelem,
meleg kezem, kezedbe helyezem.
Szeretem szemedet epekedve,
kedvelj engem kedvesem szeretet teljesen.
Szeress engem, egyetlen szerelmem,
szerelmed elepedve hevesen szeretem.
Leszek veled egybe kelve,
veled tervezem epekedve sejtelmes lelkem.
Szerelmed lelkem eledele, lelkem kenyere,
eledel, mely testemben meg elevenedve,
lesz meg szentelve kedvesem.
Egyre szebb leszek melletted,
mert velem lehetsz kedvesem.
Szerelmedbe feledkezve
testem csendje felpezseg.
meleg kezem, kezedbe helyezem.
Szeretem szemedet epekedve,
kedvelj engem kedvesem szeretet teljesen.
Szeress engem, egyetlen szerelmem,
szerelmed elepedve hevesen szeretem.
Leszek veled egybe kelve,
veled tervezem epekedve sejtelmes lelkem.
Szerelmed lelkem eledele, lelkem kenyere,
eledel, mely testemben meg elevenedve,
lesz meg szentelve kedvesem.
Egyre szebb leszek melletted,
mert velem lehetsz kedvesem.
Szerelmedbe feledkezve
testem csendje felpezseg.
A szél ma este halkan sírt az ablakban,
üresség és reménytelenség van a falakban.
Mik egykor a menedéket adták,
most már komorság fut rajta át.
Az eget borús felhők lepik el,
ott vannak éjjel, nappal velem.
Az eső halkan kopog a lelkemen,
mert én is csak őt csak őt keresem.
A ragyogó nap is elmenekült,
már napokon keresztül eltűnt.
Elő sem bújik már mert fél,
inkább ő is vár egyre csak még.
A magány mellém ült, mint egy régi emlék,
magával visz, viharos szíve, szomorúan néz.
A villámok belé csapnak, fájdalmat,
sebet okoznak, s szívébe marnak.
A lámpának csillogó fénye el halványult,
eltűnt benne a fény és örökre kialudt.
Keresi, de nem leli önmagát semerre,
elveszett a remény és a hit benne.
üresség és reménytelenség van a falakban.
Mik egykor a menedéket adták,
most már komorság fut rajta át.
Az eget borús felhők lepik el,
ott vannak éjjel, nappal velem.
Az eső halkan kopog a lelkemen,
mert én is csak őt csak őt keresem.
A ragyogó nap is elmenekült,
már napokon keresztül eltűnt.
Elő sem bújik már mert fél,
inkább ő is vár egyre csak még.
A magány mellém ült, mint egy régi emlék,
magával visz, viharos szíve, szomorúan néz.
A villámok belé csapnak, fájdalmat,
sebet okoznak, s szívébe marnak.
A lámpának csillogó fénye el halványult,
eltűnt benne a fény és örökre kialudt.
Keresi, de nem leli önmagát semerre,
elveszett a remény és a hit benne.
A szél ma este halkan sírt az ablakban,
üresség és reménytelenség van a falakban.
Mik egykor a menedéket adták,
most már komorság fut rajta át.
Az eget borús felhők lepik el,
ott vannak éjjel, nappal velem.
Az eső halkan kopog a lelkemen,
mert én is csak őt csak őt keresem.
A ragyogó nap is elmenekült,
már napokon keresztül eltűnt.
Elő sem bújik már mert fél,
inkább ő is vár egyre csak még.
A magány mellém ült, mint egy régi emlék,
magával visz, viharos szíve, szomorúan néz.
A villámok belé csapnak, fájdalmat,
sebet okoznak, s szívébe marnak.
A lámpának csillogó fénye el halványult,
eltűnt benne a fény és örökre kialudt.
Keresi, de nem leli önmagát semerre,
elveszett a remény és a hit benne.
üresség és reménytelenség van a falakban.
Mik egykor a menedéket adták,
most már komorság fut rajta át.
Az eget borús felhők lepik el,
ott vannak éjjel, nappal velem.
Az eső halkan kopog a lelkemen,
mert én is csak őt csak őt keresem.
A ragyogó nap is elmenekült,
már napokon keresztül eltűnt.
Elő sem bújik már mert fél,
inkább ő is vár egyre csak még.
A magány mellém ült, mint egy régi emlék,
magával visz, viharos szíve, szomorúan néz.
A villámok belé csapnak, fájdalmat,
sebet okoznak, s szívébe marnak.
A lámpának csillogó fénye el halványult,
eltűnt benne a fény és örökre kialudt.
Keresi, de nem leli önmagát semerre,
elveszett a remény és a hit benne.
Táncba hív a szerelem,
együtt járjuk kedvesem.
Szívünk ritmusára,
szerelem dallamára.
Táncolj, táncolj gyere velem,
fogd meg a csípőm és járd velem.
Dalolva egymást átkarolva,
körbe-körbe forogva.
A tánc parkett közepén repülünk,
csak te meg én ketten együtt.
Pörgess meg a levegőben,
a lábam se érjen le a földre.
Halld a zenét, s vedd fel a ritmust,
ringasd a csípőd pörögjünk, forogjunk.
Táncolj, gyere táncolj velem,
soha ne érjen véget a zene.
Szívünk együtt dobban minden ritmusban,
repülünk, repülünk egyre gyorsabban.
Hív a szerelem kapj el gyorsan,
tüzesen járjuk minél jobban.
együtt járjuk kedvesem.
Szívünk ritmusára,
szerelem dallamára.
Táncolj, táncolj gyere velem,
fogd meg a csípőm és járd velem.
Dalolva egymást átkarolva,
körbe-körbe forogva.
A tánc parkett közepén repülünk,
csak te meg én ketten együtt.
Pörgess meg a levegőben,
a lábam se érjen le a földre.
Halld a zenét, s vedd fel a ritmust,
ringasd a csípőd pörögjünk, forogjunk.
Táncolj, gyere táncolj velem,
soha ne érjen véget a zene.
Szívünk együtt dobban minden ritmusban,
repülünk, repülünk egyre gyorsabban.
Hív a szerelem kapj el gyorsan,
tüzesen járjuk minél jobban.
Csók, csók, csók, forró, édes csók, égeti ajkam,
szerelmes szívemben, szíved dobban.
Jöjj, gyere jöjj forró ez a vágy, ölelj át,
szenvedéllyel ég szívünkben a láng.
Nézd csak nézd felettünk az ég,
csillagba borult ó a magas ég.
Legyen határ a csillagos ég,
szerelmes forró nyári szép estén.
Csók, csók csók, forró, édes csók, égeti ajkam, szerelmes pillantásod rögtön elragad.
Gyere bújj hozzám ölelj, ölelj át,
vedd le gyorsan, dobd le a ruhád.
Pezseg a vérem, szívem muzsikál,
szenvedélytől tüzes, forró, vad románc.
Édes csókod hevesen tüzes,
egyre jobban zakatol a szívem.
Akarlak, oly nagyon még, még, még,
füledbe suttogni akarom belőled sosem elég.
Te vagy te vagy az életem,
szívemnek mindene szerelme.
Határ legyen a csillagos ég,
szerelmünktől zengjen az ég.
Jöjj, gyere, jöjj forró ez a vágy, gyere ölelj át,
szenvedéllyel ég szívünkben a láng.
Gyere bújj hozzám, hadd csókoljam a szád, szerelemtől fűtött nyári éjszakán.
Szeretlek, szerelemből szeretlek,
akarom örökre így legyen.
Ennyit kérek én, szívem érted ég,
szívem kulcsa a te szívedé.
Szerelmes sóhajok szállnak az égben,
érted dobban szívem, csakis érted eped.
Csók, csók, csók, forró édes csók égeti ajkam,
szerelmes szívemben, szíved dobban.
Jöjj, gyere jöjj forró ez a vágy, ölelj át,
szenvedéllyel ég szívünkben a láng.
szerelmes szívemben, szíved dobban.
Jöjj, gyere jöjj forró ez a vágy, ölelj át,
szenvedéllyel ég szívünkben a láng.
Nézd csak nézd felettünk az ég,
csillagba borult ó a magas ég.
Legyen határ a csillagos ég,
szerelmes forró nyári szép estén.
Csók, csók csók, forró, édes csók, égeti ajkam, szerelmes pillantásod rögtön elragad.
Gyere bújj hozzám ölelj, ölelj át,
vedd le gyorsan, dobd le a ruhád.
Pezseg a vérem, szívem muzsikál,
szenvedélytől tüzes, forró, vad románc.
Édes csókod hevesen tüzes,
egyre jobban zakatol a szívem.
Akarlak, oly nagyon még, még, még,
füledbe suttogni akarom belőled sosem elég.
Te vagy te vagy az életem,
szívemnek mindene szerelme.
Határ legyen a csillagos ég,
szerelmünktől zengjen az ég.
Jöjj, gyere, jöjj forró ez a vágy, gyere ölelj át,
szenvedéllyel ég szívünkben a láng.
Gyere bújj hozzám, hadd csókoljam a szád, szerelemtől fűtött nyári éjszakán.
Szeretlek, szerelemből szeretlek,
akarom örökre így legyen.
Ennyit kérek én, szívem érted ég,
szívem kulcsa a te szívedé.
Szerelmes sóhajok szállnak az égben,
érted dobban szívem, csakis érted eped.
Csók, csók, csók, forró édes csók égeti ajkam,
szerelmes szívemben, szíved dobban.
Jöjj, gyere jöjj forró ez a vágy, ölelj át,
szenvedéllyel ég szívünkben a láng.

Értékelés 

