Idő 
Értékelés 
Értékelés Poéta éjszakája…
Vihar, tán' elítélhetően, szövetkezett egy nagy jégesővel,
Az avarban halódó leveleket szétsöpörtették a széllel...
Reggel én magam az udvaron összeszedtem, kukában nem fért el.
Minden lehullt falevél, maga az elmúlt, már örök pillanat,
De, hogy itt önök kerttel így bánjanak… kivívták haragomat.
Tomboló viharban, éjjel csak úgy kopogott a tető,
Teljes dühvel megmutatta, nála van a jeges erő.
Remegve féltem őt, láttam, hogy nála van a tér-erő.
Szerencsére megérkezett a pirkadat,
Meghozta az oly’ nyugodt pillanatokat,
Írni akartam, kézbe vettem... tollamat!
Vecsés, 2011. július 1. – Kustra Ferenc József
Vihar, tán' elítélhetően, szövetkezett egy nagy jégesővel,
Az avarban halódó leveleket szétsöpörtették a széllel...
Reggel én magam az udvaron összeszedtem, kukában nem fért el.
Minden lehullt falevél, maga az elmúlt, már örök pillanat,
De, hogy itt önök kerttel így bánjanak… kivívták haragomat.
Tomboló viharban, éjjel csak úgy kopogott a tető,
Teljes dühvel megmutatta, nála van a jeges erő.
Remegve féltem őt, láttam, hogy nála van a tér-erő.
Szerencsére megérkezett a pirkadat,
Meghozta az oly’ nyugodt pillanatokat,
Írni akartam, kézbe vettem... tollamat!
Vecsés, 2011. július 1. – Kustra Ferenc József
Itt van a hőség,
Ez nem újféleség,
Vele küzd létezőség.
Meleg tűrés vakmerőség?
Izzadó higanyban görcsösség...
Hőmérő rosszallása hülyeség!
Melegben megbolondulni veszettség.
Hinni, hogy eljött a vég, tehetetlenség,
De ekkora hőség... lehet reménytelenség.
Melegben eljött a nyári idő, most van bőség,
Felhők elmenekültek, nem küzdenek... hőség-bőség?
Ezt a hőt nehezen bírjuk... győz az elviselhetőség?
Vecsés, 2018. július 31. – Kustra Ferenc - A lépcsőzetes versformát én alkottam meg. 12 sorból kell állnia. Az első sor 5 szótagos, majd minden sor egy szótaggal több. Minden 3. sor végén kötelező egy mondatlezáró írásjel! Rímképlet: "A".
Ez nem újféleség,
Vele küzd létezőség.
Meleg tűrés vakmerőség?
Izzadó higanyban görcsösség...
Hőmérő rosszallása hülyeség!
Melegben megbolondulni veszettség.
Hinni, hogy eljött a vég, tehetetlenség,
De ekkora hőség... lehet reménytelenség.
Melegben eljött a nyári idő, most van bőség,
Felhők elmenekültek, nem küzdenek... hőség-bőség?
Ezt a hőt nehezen bírjuk... győz az elviselhetőség?
Vecsés, 2018. július 31. – Kustra Ferenc - A lépcsőzetes versformát én alkottam meg. 12 sorból kell állnia. Az első sor 5 szótagos, majd minden sor egy szótaggal több. Minden 3. sor végén kötelező egy mondatlezáró írásjel! Rímképlet: "A".
Meleg-kivonat, senrjúban
Rekkenő hőség.
Nap a zeniten lófrál.
Árnyék is meleg!
*
Estefelé nap,
Továbbra is tűzet, köp.
Forró tajtékok.
*
Forróság dacos.
Felcsapó hullám meleg.
Szinte sült-halak…
*
Hőség, jó nehéz,
Majdnem, mint egy ólomsúly…
Izzadtság folyam.
*
Az alapszabály,
Igen sokat kell inni.
Meleg ivóvíz.
*
Utas árnyékban.
Folytonosan bridzselnek.
Meleg éjjel jő…
Vecsés, 2018. január 23. – Kustra Ferenc József – John O’ Kelly: Farkasles az óceánon c. regénye alapján.
Rekkenő hőség.
Nap a zeniten lófrál.
Árnyék is meleg!
*
Estefelé nap,
Továbbra is tűzet, köp.
Forró tajtékok.
*
Forróság dacos.
Felcsapó hullám meleg.
Szinte sült-halak…
*
Hőség, jó nehéz,
Majdnem, mint egy ólomsúly…
Izzadtság folyam.
*
Az alapszabály,
Igen sokat kell inni.
Meleg ivóvíz.
*
Utas árnyékban.
Folytonosan bridzselnek.
Meleg éjjel jő…
Vecsés, 2018. január 23. – Kustra Ferenc József – John O’ Kelly: Farkasles az óceánon c. regénye alapján.
Hétköznapi pszichológia…
Az
Idő
Nem gyógyít,
Csak megtanít,
Nélküle élni.
Fájdalom enyhül, könny kevesebb gördül.
Végtelen űr tátong, nem törpül.
*
A fájdalom hamvait lassan széthordja a szél,
De, a hiány vajon mitől fog múlni?
Széthulló fájdalommal vajon, mit veszítettél
S
A veszteség, mennyire fog földúlni?
Ha meg olyan vagy, hogy lelkedben túlfeszíttettél?
*
Szív húrja majdhogy pattannásig feszül,
Túlélés reménye feneketlen kútba merül.
Az
Idő
Nem gyógyít,
Csak megtanít,
Nélküle élni.
Vecsés, 2017. június 21. – Szabadka, 2017. szeptember 19. – Kustra Ferenc József – A verset én írtam, fölé és alá a 10 szavast és az apevát, szerző-, és poéta társam Jurisin Szőke Margit. A vegyes címe: ,,Férjemre emlékezve’’.
Az
Idő
Nem gyógyít,
Csak megtanít,
Nélküle élni.
Fájdalom enyhül, könny kevesebb gördül.
Végtelen űr tátong, nem törpül.
*
A fájdalom hamvait lassan széthordja a szél,
De, a hiány vajon mitől fog múlni?
Széthulló fájdalommal vajon, mit veszítettél
S
A veszteség, mennyire fog földúlni?
Ha meg olyan vagy, hogy lelkedben túlfeszíttettél?
*
Szív húrja majdhogy pattannásig feszül,
Túlélés reménye feneketlen kútba merül.
Az
Idő
Nem gyógyít,
Csak megtanít,
Nélküle élni.
Vecsés, 2017. június 21. – Szabadka, 2017. szeptember 19. – Kustra Ferenc József – A verset én írtam, fölé és alá a 10 szavast és az apevát, szerző-, és poéta társam Jurisin Szőke Margit. A vegyes címe: ,,Férjemre emlékezve’’.
Nézed magadat a tükörben, azonban lassan törik szét...
Tele vagy a múlttal, az emlékekkel, az lelket feszít szét.
Nézem, tükör hova lett és a múlt? Minek adni őszintét?
Tükör már összetört,
Nem is baj, úgyis hazudna.
Elveszett ifjúság.
*
(3 soros-zárttükrös)
Vannak belénk égett emlékek, azt ápoljuk,
Nézhetünk csúnyán, de homlokot nem ráncoljuk…
Vannak belénk égett emlékek, azt ápoljuk.
Múlt emléke kísér,
Elveszni őket ne hagyjad.
Egyetlen menedék.
*
Visszagondolsz és már nem éled újra, mi még életben tartott,
A tudatalattid, sokat eldugdos már, élet eddig tartott?
Már csak süketen sóhajtozol… A kaszás lelket szétrobbantott...
A múlt nem élhető,
Ám ha emlék nincs, élet sincs.
Fohász sem segít...Vég?
Vecsés, 2010. február 10. – Szabadka, 2018. február 10. -Kustra Ferenc- A verset én írtam, alá a HIAQ csokrot szerző- és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. A csokor címe: „Egyetlen menedék”
Tele vagy a múlttal, az emlékekkel, az lelket feszít szét.
Nézem, tükör hova lett és a múlt? Minek adni őszintét?
Tükör már összetört,
Nem is baj, úgyis hazudna.
Elveszett ifjúság.
*
(3 soros-zárttükrös)
Vannak belénk égett emlékek, azt ápoljuk,
Nézhetünk csúnyán, de homlokot nem ráncoljuk…
Vannak belénk égett emlékek, azt ápoljuk.
Múlt emléke kísér,
Elveszni őket ne hagyjad.
Egyetlen menedék.
*
Visszagondolsz és már nem éled újra, mi még életben tartott,
A tudatalattid, sokat eldugdos már, élet eddig tartott?
Már csak süketen sóhajtozol… A kaszás lelket szétrobbantott...
A múlt nem élhető,
Ám ha emlék nincs, élet sincs.
Fohász sem segít...Vég?
Vecsés, 2010. február 10. – Szabadka, 2018. február 10. -Kustra Ferenc- A verset én írtam, alá a HIAQ csokrot szerző- és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. A csokor címe: „Egyetlen menedék”
