Ezek is csak a vízióim?
Viharban érik jó idő!
Selyemből jó a szemfedő.
Ha meg ideér az ősz, vége a nyárnak!
Öregség ne legyen útja, csorgó nyálnak.

Ha télen síkos a jég, kínos, hogy csúszik!
Élet maradjon egyben, nem jó, ha mállik.
Ma már főképp a lány „szereti” a fiút.
Most én gondolkozok! Ezekből van kiút?

A túlzott kegyelem, kiszolgáltatottságot hoz!
A „nem gondolkozás”, páratlan bajokat okoz…

Vecsés, 2013. augusztus 16. - Kustra Ferenc József

Gólya kelepel,
Fiókák kerepelnek.
Kéményes idill.

Három fiókát
Békés nyugalom ölel.
Hős gólya őrt áll!

Gólya kard-csőre
Kicsik védelmezője.
Szülő-szeretet!

Szép gólya család,
Hűségnek mintaképe.
Ember tanulhat!

Gólyák szerelme
Egy életre szóló nász.
Rendíthetetlen!

Dunatőkés, 2024. május 26.

Hős voltál nekem.
Frontot, fogságot jártál.
Becsület-lovag!

Tisztesség példa,
Család mindenekelőtt.
Rendíthetetlen.

Rég mentél...jöttem.
Lelked kezembe tetted.
Szívembe zártam!

Utad már égi,
Árnyékod mellettem jár.
Áldott légy apám.

Istenhez szólok...
Anyámmal ott vártok rám.
Mind otthon leszünk.

(Emlékezés - apák napjára)

Est azúrkékre
Vált, csillagfény remegős.
Aranykalász ring.
*
Bágyadt madárraj
Búzában, szemet keres.
Aratás, közel.
*
Perzselő hőség,
Friss levegő elakadt…
Aratás idő.
*
Zöld hegyek alatt,
Barna gabonamezők.
Aratáskezdés.
*
Hajnal fényében
Fürdik a búzamező.
Aratás kezdet.
*
Dühöng a meleg…
Nap gyilkos lehelete.
Reggel, aratás.
*
Az este lomhán
Toporog, éjjelt terít…
Reggel, aratás.
*
Hömpölygő felhő,
Néha kis árnyékot ad.
Izzadós kaszás.
*
Mező hóhéra
Kaszás képében arat.
Kaszák, jól fentek.
*
Érlelt gabona.
Cséplőgépet etetik.
Kenyér és tarló.
*
A búzamező
Terem, Nap kalászt érlel.
Új kenyér ünnep.
*
Határ, sárgulós.
Gabonacsonk teríték.
Termés honbárban.

Vecsés, 2018. július 27. – Kustra Ferenc József– íródott: haiku csokorban.

Mint rongycafat a létem,
Kukába kellene kidobni…
Csak kikén’ vágni.

Létem, még rongycafat sem!
Mért’ épp’ én vagyok elátkozott?
Ősi átokban.

Hetedíziglen történt,
Valaki nagyon elátkozott.
Hogy egye fene…

Ekkor gerincembe a
Dárdát belevágták, meghaltam!
Átok már minek!

Az ötös és hatodik
Csigolyák… nem viselkednek jól.
Dárda csak roncsolt.

Időben: Nagy Francia
Forradalomkor, vajh' mi történt?
Ősöm mit csinált?

Vecsés, 2024. június 21. -Kustra Ferenc József- íródott senrjon csokorban, önéletrajzi írásként.