Szófelhő » Egsz » 72. oldal
Idő    Értékelés
Az éj pamlagán alszik
Lili, a kis unokám.
Pihen az álom,
a legszebb pillanat
varázsra vár.
A láthatatlan érzések
festette vásznon
szerető , pici kezed
kezemre teszed,
és álmod beragyogja
a holdfényes csillagóceánt.
Beküldő: Rózsa Margó
Olvasták: 2965
Különleges, ünnepélyes alkalom,
Az életben egy sorsszerű vonzalom.
Pillanat műve találkozni olykor,
Ám, ez a pillanat egy életre szól!
Tudod jól, ahogy a szemébe nézel,
Nem földi szerelem az, amit érzel!
Szemek tükrében áthatol a lélek,
Rögtön érzed, amint lelke megérint téged.
Megszűnik a világ körülötted,
Lélegzet eláll, s a hang fent akad,
Csak a test bizsergése mi megmarad.
Megszűnik a léted- e világban,
Csak őt látod a külvilágban.
Nem fontos már léted, sem életed,
Legfontosabb számodra az Ő élete.
Megszűnnek vágyaid létezni,
Lelkedre száll nyugalom és béke.
Mélységes szeretet, mely átöleli lelketek,
Életben, Őt soha el nem feleded.
Alakuljon bárhogy majd az életed,
A sors könyvében már Ő a jegyesed!
Nem férhet hozzád többé senki,
Mert, szívednek kulcsát már Ő őrzi!
Beküldő: Poór Edit
Olvasták: 1613
Bábeli
a hangzavar
az idő idegszálai
riadtan vernek
nincs senki már
aki mérje
a mérhetetlent
s hiába dőltek le
az ős -határok
messze vannak
a csillagok
a lópaták
nyomához
Beküldő: Sz.Vili
Olvasták: 844
Istennő vagy
azon a képen
nekem
a föld felett lebegsz
a lázas vágyak kergetik a vért
vastag verőereimben
ahogy látlak
ahogy képzeletemben szeretkezek
veled
ahogy kérlelek
tedd szét a lábad hogy vadul csókoljam
édes öled
s felfelé haladva
ágyékodat
melleidet
a szádat
míg kezemmel, kitárt forró tenyeremmel
markolom
nedves bársonyos mohádat
édes szemérmes ajkaidat
amiket forró ujjaimmal
izgatok
ahová nemcsak
csókjaim
vágynak
ahová bejutni vágyik
kezedben kinyiló kemény zsarátnokom
Beküldő: Sz.Vili
Olvasták: 1455
Csak hallgatsz és ülsz némám,
Külvilág felé megszűnik figyelmed már.
Érzed, az űrt mely körül vesz,
Érzed a csendet, mely benned lesz.
Visszahúzódsz lelked mélyébe,
Gondolatok megszűntek elmédben.
Hallgasd a csendet némán,
Halld, a csend megszólal egy hárfán.
Mily különös lágy dallam,
Szférák zenéje szól halkan.
Együtt lebegsz most e térben,
Lelkedben mély szeretet és béke.
Szikrázó fényáradat körülötted,
Angyalok járnak öröm táncot neked.
Boldogan ünneplik érkezésed,
Megmutatják az életutad neked.
Táncolj hát örömmel most velük,
Hisz a te lélektáncod táncolod velük.
Hozd magaddal a fényt és ritmust,
Hogy a szíved jól ismerje a taktust!
Őrizd meg lelkedben a békét,
Az elméd mindig maradjon békés!
Szeretetről szóljon az életed,
Boldog lehessen az itt léted!
Beküldő: Poór Edit
Olvasták: 1950