Gomolyogva lassan úsznak
A szürkület takarói
Alattuk izzad a föld
Amerre haladnak
Csak a szél szab irányt
Vándorlásuknak
A szakadt palástokon
Átszűrődik még némi fény
És sejtelmes hangokkal
Zeng az alkonyi tünemény.

Lógatja lábát
A lassan ereszkedő cseppenés
Villámokkal vegyül
A rendszertelen dörrenés
Majd ahogy lassan elcsendesül
A távoli morajlás
Nem marad csak az esőzuhogás.

Zöldelő illattal felüdül az est
Nyitott ablakokon
Beszűrődik varázsa
Gyertyafénynél párolog a homályba
Pár kósza gondolat
Az ásító idő
Settenkedve szövi az álmokat.

Monoton dallam surran
Folyvást a fülekbe
Ritmusát adja kintről
Az ereszen peregve
Az eső-csepp kopogás
Meg a ketyegés a benti nóta
Hivogat álomligetből békésen
Reggelig egy randevúra.

Időt kérek
Kis türelmet
Aztán a csábításnak
A kérésnek eleget teszek
És bár oly lenyűgöző
A fenséges előadás
Maradnék ez nem vitás
De jön az álom
Most már türelmetlen
És a tollat is elejtem
....ezt most befejezem.

Előttem tán’ egy hegy, min át kéne kelni?
Ehhez persze, felszerelést kéne venni.
Nincsen olyan, ki ilyet eladna nekem,
Így felszerelés nélkül, van saját hegyem.

Nincsen gurum, vagy serpám, ki segítene,
Akit megcsapna a bennem levő eszme.
No, itt és most ez van, ilyennek születtem,
Vegetálva élem, nyomorult életem.

Vecsés, 2002. október 6. – Kustra Ferenc József

Mától már csípős a hideg, megérkezik a tél…
Télikabát dukál, három nap és megéljük… tél.
Mától már csípős a hideg, megérkezik a tél…

Konvektorok már
Fűtenek… jó meleget!
Kinézni, fázós!

Vasárnap megvolt
És Advent első napja.
Volt lila gyertya…

Ilyenkor Advent
Idején kell… gyertyafény.
Jó, a szeretet.

Hit és a remény
Ami kell, az is meglesz!
Karácsony itt lesz!

Vecsés, 2023. november 28. –Kustra Ferenc József íródott: alloiostrofikus versformában.

Poétának lenni, mások lelkébe hatoló dolog,
Poéta biz’ másnak ír, míg ez a világ forog.

Te figyelj a jóra, a rosszra, a felületesre, a maradandóra!
Ezekből írsz egyveleget, mi már örök marad papírra róva.

Poéta légy ügyes, igyekezz maradandót alkotni,
Hogy majd a leszármazottak is tudják olvasni…

Ha ügyes leszek, lehetsz Te az irodalom egyik csillaga,
És még láthatod, hogy versed mennyi olvasó olvassa.

Ne feledd, légy te munkásságodban az alázat maga,
Légy Te az irodalom tűzhelyének tápláló parazsa.

Vecsés, 2019. június 13. - Kustra Ferenc József

Biztos képzett katona, mert precízen előőrsöt alkalmaz,
Napsugarak hiányában -az őszünk gyors-rossz időt alkalmaz…
Biztos képzett katona, mert precízen előőrsöt alkalmaz.

Néma, egyenes sorok,
A színkavalkád meg vigyázban!
Léleknek szépség.

Engem megnyugtatná, ha télen is láthatnám a csillagos eset,
De a válasz: mit akarsz Te, ott a nyár, akkor láthatod eleget…
Engem megnyugtatná, ha télen is láthatnám a csillagos eset.

Megálljt nem ismeri az
Enyészet, oly’ rengeteg dolga…
Szép az enyészet?

Kövérre hízott, meg nyurga jégcsapok lógnak ereszen,
Csak azt nem értem én, hogyan tűrik meg egymást egészen…
Kövérre hízott, meg nyurga jégcsapok lógnak ereszen.

Jégcsapok nem enyésznek,
Mint főúr, hasat növesztenek.
Lesz enyészetük…

A jégcsapok lógása már véglegesen jelzi, nyár elzavarva,
Mert, ha itt volna, még a sok jégcsap sorban -röptében- elolvadna…
A jégcsapok lógása már véglegesen jelzi, nyár elzavarva.

Köd óvatos… sompolyog!
Mint egy lidércfény zárózóna!
Júj és őszinte!

Vecsés, 2021. december 1. –Kustra Ferenc József- íródott: 3 soros-zárttükrösben és senrjonban