Kedvesem, nagyon hiányzol…

Kedvesem a vágyam, már biz' ám
Elhatalmasodott Dorinám.
Mindig ábrándozok,
Lelkemben harcolok.
Ha közelben lennél, imádnám!

Kedvesem, élvezném szépséged!
Vágyom én a nyílt közelséged.
Mindentől félnélek…
Óvón ölelnélek...
Naponta csókolnám a kezed.

Kedvesem, beszélni jó volna,
Párosunk nagyokat sétálna.
Kart, karba öltenénk,
Szerelmetesekként!
Tavasz, padon, jó élmény volna!

Kedvesem, reggel kávézhatnánk,
Délben ebéd, majd bort kortyolnánk.
Kezed, sokat fognám,
Szívem, eléd tárnám.
Délután pihenőt tartanánk!

Kedvesem! Szépséges Dorinám,
Én te igazad, nem vitatnám.
Segítség konyhában...
Meg a kertásásban.
Lehetnél már párom, Dorinám.

Kedvesem! Mindennap ver a víz,
Ha rád gondolok én… nem szájíz.
Gyere-gyere várlak,
Hadd éljünk a mának.
Dorinám! Légy párom... oltárdísz!

Vecsés, 2019. január 6. – Kustra Ferenc – Bálint napi - anaforás LIMERIK csokor, kedvesemhez

Libbent a szoknyád, ó, Barbara,
Pont nem arra néztem, én marha.
Életpillanat volt,
Mi nem halmozódott.
Férfiembernek, úgy fáj ez ma.

Csak jöttél velem szemben Böske,
Csinosságod… látókörömbe.
Élmény volna veled,
Sütizni, ha eszed,
De, Te buszhoz mentél eleve.

Együtt kéne ülnünk, úgy vágytam,
Presszóban társra… nagyon vágytam.
Eszter mond, merre jársz?
Vagy valahol rám vársz?
Egyedül, csak ittam, rókáztam.

Vecsés,2018. december 20. – Kustra Ferenc – Romantikus LIMERIK csokor

Laura! Mi lesz, úgy izgulok…
Már lázálom-mámorban úszok!
Jöjjünk kicsit össze
Nullára, mindössze!
Gondolatomban csak rád bukok!

Jobban izgi, mint fiatalon,
Laura! Ölelnélek vakon…
Csak kicsit… derekad,
Közben lógna hajad.
Laura! Engedd már, tékozlón…

Legalább baráti ölelést,
Ezzel, elvennéd a torok-kést.
Lágy-szerű karolást,
Nem kérek, semmi mást.
Tested, közelségi ölelést!

Vecsés, 2018. december 17. – Kustra Ferenc - Romantikus LIMERIK csokor

Nincs a reménynek,
Sem a félelemnek;
Hiánya a semminek.
A remény mesterségesnek,
Teljesülés lehetetlennek,
Tűnik… olyan messzi végtelennek.
Reménytelenségek, már végtelenek,
Az önfeledten bízók meg eszetlenek,
Nem hiszik, hogy reményeik lehetetlenek.
Emberi létet többek közt fönntartják remények,
Amik többnyire a képmutatás, s nem az erények…
Ember remél, míg él! Úgy tesz mintha; éltetnék remények…

Vecsés, 2019. március 27. – Kustra Ferenc – A lépcsőzetes versformát én alkottam meg. 12 sorból kell állnia. Az első sor 5 szótagos, majd minden sor egy szótaggal több. Minden 3. sor végén kötelező egy mondatlezáró írásjel! A rímképlet "A".

Oly? jó, hogy vagy nekem Hildácska,
Kén' már használható villácska.
Szép testedre vágyok,
Mit nagyon imádok.
Hildácska, lesz gyűrött... szoknyácska?

Nevetve szeretném lepedőt,
Gyűrögetni, mint jellemerőt.
Nevetem, Te mosnál,
Sőt, te is vasalnál.
Kérek légyottot... teljesedőt.

Mond kedves, hogy áll a válóper?
Lelkem kíntól engem leteper.
Légy szabad és enyém,
Pihennénk, rét füvén?
Hildácskám! Vágyad, vággyal hever?

Vecsés, 2019. január 2. ? Kustra Ferenc ? LIMERIK csokor