Szófelhő » Csillag » 53. oldal
Idő    Értékelés
A téli éj száz csillaga ragyog,
De kérdés, hogy ezek… mi ráragyog,
Melyek mosolyt küldenek a Földre,
Nekünk pont ide az anyaföldre.

Csillagokat, óh, majd felhő takarja
És hóesés, hó paplanba csavarja,
A Földet és fehérré válva nézzük,
Hóesést, csukott szemmel is élvezzük.

Hóesés jókor jött, pont szilveszter van,
Búcsúzunk hóesésben, álmainkban.
Egy sóhaj is száll, szél is nagyot sóhajt,
Vele dúdolunk egy szép ősrégi dalt.

Nagyon hull a hó, csendesen alászáll,
Talpunk alatt, hohó… recsegve megáll…
Nézzük hópihék… dombokat alkotnak,
Hogy nagyobb legyen, összekapaszkodnak.

Volt ez az óév, mely éppen most múlik el
Nem feltétlen vágott egybe terveinkkel,
De jő újabb év, miben erősen bízunk.
Mit hoz (?)… nem tudni, benne bízni még bírunk.

Hóesés maga a ragyogó világ,
Ezer csaló pehely, mint tiszavirág…
Hópehely csacskán, vadul táncra kél,
Ezer elmúlt melódiát regél.

Éjfélig és utána bandukolunk
Tervek útjain, jól elkalandozunk
A múlt évben és várva a jövőre
Kíváncsian, hogy mit hoz esztendőre.

Vecsés, 2010. december 27. - Kustra Ferenc József
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 390
Fodrokat vet Duna vize
átbukik a köveken,
partba szövött emlékekről
beszél hozzám csendesen.

Kisgyermekként parton állva
fogtam jóapám kezét,
vízre szálló madársereg
játszott varázsos zenét.

Kedvesemmel itt sétáltunk
szerelmes csókot váltva,
lakodalmunk tanúja volt
egy dunaparti csárda.

Itt néztük az éji eget,
mit hullócsillag sebzett,
csodálatos kisfiammal
egy tábortűz fény mellett.

Elteltek már hosszú évek
az ember már megbékél,
rég megkopott emlékekről
csak a Duna vize mesél.
Beküldő: Sándor Erdős
Olvasták: 1558
Ez az év is kőkemény volt
bosszankodtunk már eleget,
nem kívánok semmi mást, csak
legyen a szívekben szeretet.

Hol szeretet uralkodik
menekül a bú, a bánat,
megbocsájtás csillagával
díszítsd fel a fenyőfádat.

Kívánok hát mindenkinek
áldott, boldog ünnepeket,
a megváltó üzenete
töltse el a lelketeket.
Beküldő: Sándor Erdős
Olvasták: 436

Reggel,
Jó napot
Eredményez!
Boldog este lesz!
*
Új
Élet
Várható?
De nem jön el.
Minden a régi…
*
Új
Élet
Közeleg.
Rügyfakadás!
Kitavaszodott!
*
Új
Élet
Nem virul,
Magány győzött!
Rossz váltás után…
*
Rég
Elment
Az apám!
Emlékeim
Most, feltolulnak!
*
Ő
Nem volt
Jó ember.
Elzavarta
Szeretett apát!
*
Már
Ember
Öregen,
Nem oly’ sokat
Ér! Le is írták.
*
Nagy
Csendben
Ücsörög
Az unalmam…
Mit kéne tenni?
*
Új
Világ
Közeleg,
Akaratlan
Ránk erőltetik!
*
Éj
Sötét!
Láthatók
A csillagok…
Hold… pásztorkutya.
*
Víz
Hullik
Felhőből…
De, mi tartja
A magas polcon?
*
Nem
Élmény
Betegség
Jelenése.
Öregen… pláne!

Vecsés, 2017. március 15. - Kustra Ferenc József - Az apeva öt soros „vers”. Az első sor egy, a 2. két, a 3. három, a 4. négy, az 5. öt szótagot tartalmaz. Nem rímes. Tilos a szavak tördelése, de kötelező az írásjelek alkalmazása!
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 1439
(tízszavas)
Előbújt a Hold, érkeznek a csillagok,
Légben szállnak esti illatok.

(3 soros-zárttükrös)
Este a Hold, ha megérkezik, kibújik felhőkből!
Csillagok is kilátszanak esti illatfelhőből…
Este a Hold, ha megérkezik, kibújik felhőkből!
*

Égen cselleng néhány hófehér bárányfelhő,
Őket terelgeti a huncut szellő.

Akolból kiszabadult pár bárányfelhő,
Kutya helyett terelget a huncut szellő…
Akolból kiszabadult pár bárányfelhő.
*

Eltakarják Holdnak mosolyát, nem hagyja magát,
Sarlójával hessegeti, szellő nyáját.

Bárányfelhő csapat, eltakarja Hold széles mosolyát,
Sarlójával így elkergeti, a szellő űzte nyáját,
Bárányfelhő csapat, eltakarja Hold széles mosolyát.
*

Tó vizén fénye cikázik, hullámokon átkúszik
Árnyéka is vele úszik.

A tó, mint tükör...
A hullám fényt tör…
A tó, mint tükör...
*

Apró csillagfények táncot járnak Holdnak balján,
Fényük sziporkázik tó partján.

Csak a baloldala üres, ott ropnak táncot a kis-csillagok,
Fényüket a tó sima vize visszaveri, lesznek léglakók,
Csak a baloldala üres, ott ropnak táncot a kis-csillagok.
*

Ezüstős színű álomport hintenek szerteszét,
Betakarják magas hegyek, völgyek erdejét.

Álompor ezüstszínű, hullik merre... szerte szét,
Befedi a völgy erdők és a hegyek tetejét,
Álompor ezüstszínű, hullik merre... szerte szét.
*

Káprázatos e látvány, szemeknek kihagyni vétek,
Szerelmes szíveknek, igéző csalétek.

Szabadka – Vecsés, 2018. március 18. –Jurisin Szőke Margit írta a 10 szavasokat, a 3 soros-zárttükrös -őket Kustra Ferenc József
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 483